A nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelése komoly változást jelent a jövőbeli nyugdíjasok számára. Ez a lépés számos kérdést vet fel a munkavállalók életpályájával és a társadalom időskori ellátásával kapcsolatban. A döntés mögött álló indokok, mint a demo

Mindannyian imádtuk a dalait, de most eljött a gyász ideje. Lánya jelentette be az örök slágerek atyjának halálhírét

A dán parlament történelmi döntést hozott: 2040-re 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, ezzel Európa élére törve. A fokozatos emelés már 2030-ban megkezdődik. A jelenlegi nyugdíjkorhatár Dániában 67 év, de ez már 2030-ban 68 évre emelkedik, majd 2035-ben 69 évre. A végső, 70 éves korhatár 2040-ben lép életbe - írja a BBC.

Ez az intézkedés komoly figyelmet keltett Európa-szerte, mivel eddig még egyetlen ország sem fontolgatott ilyen magas életkorhatárt. Az új szabályozás minden olyan állampolgárra érvényes, aki 1970. december 31. után jött a világra, és fokozatosan fog életbe lépni.

A döntés mögött a dán kormány hosszú távú gazdasági és demográfiai megfontolásai állnak. A skandináv országban az átlagéletkor folyamatosan növekszik, és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében elengedhetetlenné vált a korhatár emelése.

A törvényjavaslat körüli heves viták nem csupán a parlamentben, hanem a közvéleményben is hullámokat vertek. A javaslat hívei hangsúlyozzák, hogy az intézkedés elkerülhetetlen lépés a jövő érdekében. "A dán társadalom öregedése megkerülhetetlen tény, és ha nem cselekednénk most, a nyugdíjrendszerünk súlyos válság elé nézhet" - nyilatkozta Lars Mikkelsen, a kormány prominens politikai alakja. Rámutatott arra is, hogy az emelés fokozatos bevezetése lehetőséget biztosít a lakosságnak, hogy fokozatosan alkalmazkodjanak az új szabályozási keretekhez.

Az ellenzők éles kritikát fogalmaztak meg a döntéshozók irányába. Véleményük szerint a 70 éves korhatár teljesen irreális elvárás, különösen azok számára, akik fizikai munkát végeznek. "Nem mindenki tölti a napját egy irodában. Mi lesz azokkal, akik egész életükben kemény, megterhelő munkát végeztek? Hogyan várhatjuk el tőlük, hogy 70 éves korukig aktívak maradjanak?" - vetette fel egy ellenzéki politikus a kérdést.

A dán közvélemény megosztott a témában, ami jól tükrözi a társadalom sokszínűségét. Egy friss felmérés adatai alapján a lakosság 55%-a a korhatár emelése mellett áll, míg 40% kifejezetten ellenzi ezt a lépést. Az idősebb generációk körében erősebb az ellenállás, míg a fiatalabbak hajlamosabbak elfogadni a változást, bár sokukban ott motoszkál a jövőbeli következmények miatti aggodalom is.

A dán kormány kiemeli, hogy a nyugdíjkorhatár emelése mellett számos egyéb intézkedést is terveznek a munkavállalók támogatására. Például céljuk, hogy szélesebb körű programokat indítsanak az időskori munkavállalás elősegítésére, és fokozott figyelmet szentelnek az egészségmegőrzés fontosságának, hogy az emberek hosszabb ideig megőrizhessék aktív életmódjukat.

Bár a döntés sokak számára fájdalmas lehet, a kormány szerint ez az egyetlen út a fenntartható jövő felé. Az biztos, hogy a következő években a dán nyugdíjkorhatár emelése nemcsak a skandináv országban, hanem egész Európában komoly vitákat fog kiváltani.