A drogériák megpróbáltatása biztosan nem fogja enyhíteni az inflációt, de látszólagos megoldásként tökéletesen megállja a helyét.

Az intézkedés keretében érintett tisztítószerek és piperetermékek árai az utóbbi évek inflációs üteméhez képest viszonylag mérsékelt növekedést mutattak. Emellett e termékek fogyasztói kosárban elfoglalt helye olyan minimális, hogy az árcsökkentésnek gyakorlatilag elenyésző hatása lesz.

A kormány döntése, hogy május 19-től az árrésstopot a drogériákra is kiterjeszti, gyakorlatilag nem talál releváns indoklásra. A háztartási, egészségügyi és piperetermékek összesen mindössze a fogyasztói kosár 2,5-3 százalékát teszik ki, így ezek árának mérséklése legfeljebb néhány tizedszázalékkal csökkentheti az inflációt. Továbbá, ahogyan az áprilisi inflációs statisztikák is tükrözik, az élelmiszerek árai sem mutattak jelentős csökkenést. Ezért megállapítható, hogy az intézkedés aránytalanul nagy terhet ró az érintett vállalkozásokra, miközben a várt hatás alig észlelhető.

A csütörtökön kihirdetett rendelet, amely elvileg a drogériás termékek árának csökkentését célozza, valójában csupán az 1 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező illatszer-, kozmetikai- és tisztálkodószer-kiskereskedőkre vonatkozik. Így aki például a Tescóban vásárol wc-papírt, az nem tapasztalja meg az árrésstop következményeit. Ennek fényében az intézkedés inflációra gyakorolt hatása még inkább elenyészőnek tűnik.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozott egy listát, amelyen szerepelnek azok a termékek, amelyek árát a kormány az árrésstop keretein belül mostanában szabályozza. A HVG elemzése alapján ezeknek a termékeknek az ára 2023 januárjától kezdve jellemzően az infláció mértékénél alacsonyabb ütemben emelkedett, sőt, bizonyos termékek esetében még csökkenés is megfigyelhető. A legkiemelkedőbb drágulás a mosópor esetében történt, amelynek ára 27 százalékkal nőtt, ezt követi a fogkrém 24,8 százalékkal, majd a tusfürdő, amelynek ára 22 százalékkal emelkedett. Érdekes módon, a toalettpapír és a papír zsebkendő átlagára viszont (a KSH adatai szerint) még csökkent is.

A rendelet legfőbb érintettjei a DM, a Rossmann és a Müller, de a főtevékenységüket tekintve olyan cégek is érintettek, mint az Azúr, a Douglas, az Estée Lauder, az Yves Rocher és a Lush. Utóbbiak esetében azonban a hagyományos pipereáru kiskereskedelme nem olyan domináló, így egyértelmű, hogy a legnagyobb drogérialáncok viselik majd a legnagyobb terheket az árrésstop következményeként.

A jogszabály értelmében az árrésstop alá tartozó termékkategóriák esetében az árrés mértéke nem haladhatja meg a 15 százalékot. Ezzel szemben a G7 által végzett elemzés alapján a Rossmann 30, a Müller 34, míg a DM akár 56,5 százalékos árréssel működik. Ezt az adatot úgy határozták meg, hogy az árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az anyagköltségek közötti különbséget vizsgálták.

A lap számításai szerint a vállalatok átlagos profitrátája 3-6 százalék körül mozog, ami magasabb, mint a vegyes kiskereskedőknél (például Aldi, Lidl, Tesco, Spar stb.), és ez lehet, hogy már a kormánynak is szemet szúrt - talán úgy gondolták, a súlyos költségvetési hiány foltozgatásakor minden forrás kapóra jön.

A kormány új szabályozást vezetett be, amely az élelmiszerek mellett a saját márkás termékekre is vonatkozik. Eszerint az adott termékkategórián belül az eladásra kínált saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg azt a szintet, amelyet a 2025 januárjában és februárjában értékesített, az adott kategóriába tartozó összes termék mennyisége alapján meghatároztak. Szerencsére, a szektorban ezt a korlátozást nem tekintik jelentősnek, így várhatóan nem fog komoly nehézségeket okozni az érintett felek számára.

Amennyiben az árrés meghaladja a 15 százalékot, a hatóság akár 5 millió forint bírságot is kiszabhat termékkategóriánként. Ezen felül, ha a saját márkás termékekre vonatkozó kötelezettségek megsértéséről van szó, vagy ha termékhiány lép fel, a mulasztó üzleteknek 500 ezer és 2 millió forint közötti bírságot kell megfizetniük.

Pénteken a kiskereskedelmi szektor képviselőit egyesítő Országos Kereskedelmi Szövetség nyilvános közleményt adott ki. Kozák Tamás, a szövetség elnöke, aki már több alkalommal is hangsúlyozta véleményét, ezúttal is kiemelte, hogy az árrésstop intézkedése csupán átmeneti megoldást nyújt az infláció mérséklésére. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy hosszú távon súlyos következményekkel járhat, amelyek visszafordíthatatlanul károsítják a nemzetgazdaságot.

A közleményből az is nyilvánvalóvá válik, hogy a Nemzeti Gazdasági Minisztérium a jogszabály kidolgozása során nem folytatott konzultációt sem a szervezettel, sem a releváns érintettekkel - hasonlóan ahhoz, ahogyan az élelmiszerek árrésstopja kapcsán is történt.

Az OKSZ véleménye az, hogy az infláció mérséklése érdekében a hosszú távú megoldások között már nem játszik szerepet az élelmiszer árrésstop. Ezen kívül, a háztartási és tisztítószerek árrésstopba való bevonását sem tartják indokoltnak rövid távon, ugyanezekre az érvek alapján, amelyeket korábban részleteztünk.

Kozák véleménye szerint az utóbbi egy évben a termékkörben tapasztalt áremelkedés rendkívül csekély volt, és a háztartási szerek jelenleg éppen hogy mérséklik az inflációt, tehát az elmúlt hónapokban nem figyelhető meg jelentős áremelkedés. Fontos megjegyezni, hogy ezeknek a termékeknek a súlya a fogyasztói kosárban viszonylag alacsony. A leglényegesebb tényező azonban az, hogy ezen a piacon – ellentétben az élelmiszerpiaccal – főként nagy nemzetközi vállalatok dominálják a márkákat, míg a saját márkás termékek aránya elhanyagolható. Emiatt a beszállítókkal folytatott tárgyalások is sokkal korlátozottabb keretek között zajlanak.

Kozák aggasztó jövőképe szerint az árrésstop intézménye az élelmiszerpiacon átmeneti árcsökkenéseket eredményezett, de ennek hosszú távú fenntartása súlyosan károsíthatja a gazdaság egészét. E szabályozás ugyanis jelentősen korlátozza a cégek fejlesztési lehetőségeit, ami hosszú távon veszélyezteti a működésüket. Ráadásul főként olyan termékcsoportokat érint, ahol az árrugalmasság alacsony, így az alacsony ár nem feltétlenül hozza magával a forgalom stabil növekedését. Ilyen körülmények között az árrésstop kiterjesztése sok vállalkozás életképtelenségéhez vezethet, ami a gazdaság további romlásához vezethet. Kozák szavaival élve, ez a helyzet a vállalatok számára sötét jövőt festhet.

Az infláció kontrollálása alapvető érdeke minden piaci szereplőnek, azonban ennek megvalósítása érdekében szükséges az ellátási lánc szintjén részletesen feltérképezni és kezelni az áremelkedések mögött álló okokat és gazdasági tényezőket. Ezzel együtt fontos, hogy a vállalkozások megőrizzék a piaci logika alapján hozható döntési szabadságukat - emeli ki az OKSZ elnöke.

Az NGM-et csütörtökön kerestük meg kérdéseinkkel, azt szerettük volna megtudni, hogy