Donald Trump már a fél világot megrengette - vajon mit éreznek ezzel kapcsolatban azok, akik szavaztak rá?

Donald Trump amerikai elnök szélsebesen tért vissza a Fehér Házba, és bár csupán a negyedik hetét tölti az Ovális Iroda asztala mögött, máris számos ellentmondásos intézkedést hozott. A republikánus politikus valóban megdönti a saját népszerűségi rekordjait, ám ha elődeivel hasonlítjuk össze, jelentős hátrányban van. De vajon melyik döntése élvezi a legkedvezőbb megítélést, és melyik vált a legnagyobb népszerűtlenség tárgyává? Miként vélekednek az amerikaiak Elon Muskról, a vámháború következményeiről és Trump terjeszkedési terveiről? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Donald Trump elnök népszerűsége megosztja az amerikai közvéleményt, hiszen a megkérdezettek körülbelül fele, 48%, kedvezően ítéli meg a republikánus vezetőt, míg a válaszadók 50%-a inkább negatívan vélekedik róla. Ez a helyzet azt jelenti, hogy Trump második ciklusát, amely 2025. január 20-án kezdődött, rekordmagas népszerűségi mutatókkal indítja. A YouGov felmérése alapján tehát a politikai táj rendkívül polarizált, ami nem meglepő egy olyan figura esetében, aki folyamatosan éles vitákat generál.

Ha rápillantunk a közvélemény-kutató 2017 óta összegyűjtött adataira, nyilvánvalóvá válik, hogy Trump személyének nettó megítélése - azaz a pozitív és negatív vélemények közötti eltérés - a korábbiakhoz képest soha nem látott magasságokba emelkedett. A választások után különösen a 30 év alatti fiatalok körében tapasztalható a legnagyobb növekedés, míg első ciklusához képest a fekete közösségben is jelentős javulást ért el. A latinók körében is kedvezőbbé vált a megítélése, de a legjobb véleményt továbbra is a fehér amerikaiak fogalmazzák meg róla.

Ha viszont az elődei beiktatás utáni népszerűségével vetjük össze Trump megítélését, akkor a számok már nem tűnnek olyan kiemelkedőnek:

A Gallup II. világháború utáni adatai alapján a valóságshow-sztár és ingatlanmágnás második négy éve nem a legjobb fényben tűnik fel, hiszen a 58,5%-os átlag alatt, mindössze 47%-os elismerés övezi elnöki teljesítményét. Ezzel szemben Joe Biden 2021-ben 57%-os pozitív visszajelzéssel kezdte meg hivatali idejét az Ovális Irodában, míg Barack Obama 2009-es beiktatása után 68%-os kedvező értékelésnek örvendett. Érdekes módon, ha a múltat nézzük, John F. Kennedy 1953-ig visszamenőleg a rekorder, hiszen az 1963-ban merénylet áldozatává vált demokrata politikust a megkérdezettek 72%-a ítélte meg pozitívan beiktatása után.

A Pew Research Center kutatása szerint a válaszadók 47%-a elismeri Trump munkáját az első hetekben, míg 51%-a elutasítja azt. Ez a szám 2017-hez képest némi pozitív elmozdulást mutat: nyolc évvel ezelőtt a vélemények megoszlása 44% a támogatók és 56% az ellenzők között volt. Az intézet hangsúlyozza, hogy

A régi-új elnök teljesítményének megítélése jelen pillanatban kedvezőbb, mint az első négyéves ciklusának bármely szakaszában volt.

Emlékezetes módon a Trumpot pozitívan értékelők aránya 29%-ra csökkent a Capitolium 2021. január 6-i ostroma következtében.

A visszatérő Trump határozott fellépése, a rekordmennyiségű elnöki rendeletek kiadása és a szövetségi kormányzat intenzív átalakítása világosan megvilágította az amerikaiak számára, hogy mik az elnök céljai és merre kívánja terelni az országot. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak háromnegyede, pontosan 73%-a úgy véli, hogy Trump egyértelművé tette vezetési irányvonalát. Ezzel szemben Joe Biden esetében 2021 elején csupán 58% mondta azt, hogy a politikai törekvései világosak.

Mindazonáltal ez nem azt jelenti, hogy Trump ne lenne képes továbbra is megosztani az amerikai társadalmat:

A válaszadók 41%-a úgy véli, hogy a helyzet javulni fog, míg szinte ugyanez a szám, 42%, azt állítja, hogy a szövetségi kormány működése romlani fog. Ezen túlmenően, Trump leendő kormánytagjait csupán a válaszadók 46%-a tartja alkalmasnak, míg 52% elutasítja őket.

Ugyanakkor a CBS és a YouGov számai tükrében

Az amerikai lakosság többsége, tízből hat ember, bizakodóan néz Trump elnöksége elé, ami érdekes perspektívát ad a politikai táj képének.

legnagyobb mértékben pedig a fiatalok reményteliek (69%). Az optimizmus az életkorral előrehaladva csökken, a 65 év felettiek körében pedig már minden második ember borúlátó a következő négy év kapcsán. Ezenkívül a többség keményként (69%), energikusként (63%), fókuszáltként (60%) és hatékonyként (58%) írja le a republikánusok első emberét.

A felszálló ágon lévő Trump a pártjára is kivetíti hatását: a Quinnipiac University pollja azt találta, hogy 43% vélekedik elismerően a Republikánus Pártról, ami a kutató által valaha mért legmagasabb érték.

A demokraták imidzse eközben hatalmas ütést kapott: az ő pozitív megítélésük rekordalacsonyra, 31%-ra csökkent,

a pártot elutasítók aránya viszont 57%-ra nőtt, ami a 2008 óta vezetett kutatás eddigi leglesújtóbb demokrata eredménye.

Ahogy azt a történelmi tapasztalatok is mutatják, évről évre, a frissen beiktatott elnök és pártja most is az amerikai választók kedvében jár, élvezve a kezdeti támogatottságot. Ezzel szemben a vereséget szenvedett ellenfél, aki most vezető nélkül maradt, kutatja a helyes irányt: vajon a teljes konfrontáció vagy a stratégiai, időszakos együttműködés hozza-e a legnagyobb hasznot? A demokrata szavazók nem túl bizakodóak az iránykeresés kapcsán: a YouGov felmérése szerint 62%-uk úgy véli, hogy a kongresszusi demokraták nem tesznek eleget Trump intézkedéseivel szembeni ellenállás érdekében.

Donald Trump hivatalban töltött három hetének végén érdemes egy alaposabb áttekintést nyújtani arról, hogyan vélekednek az amerikaiak az elnök eddigi intézkedéseiről. Mik azok a lépések, amelyek esetleg tovább emelhetik a népszerűségét, és melyek lehetnek azok, amelyek a legnagyobb valószínűséggel vethetnek véget a kezdeti lelkesedésnek?

Egy biztos, eddig túlnyomórészt azt kapták az amerikaiak, amire számítottak: a CBS február eleji felmérése szerint 70% úgy látta, Trump azt csinálja, amit a kampányban ígért. A középtávú kérdés, hogy ez az arány emelkedni vagy csökkenni fog, azaz a a választópolgárok fognak-e tömegesen csalódni az Egyesült Államok 47. elnökében.

Ahogy a FiveThirtyEight cikke is kiemeli, az amerikaiak valószínűleg egyelőre nagy vonalakban elégedettek Trump bevándorlást érintő rendeleteivel. A Scott Rasmussen/Napolitan News Service novemberi pollja szerint akkor 55% támogatta, 38% pedig ellenezte egy nemzeti veszélyhelyzet kihirdetését az amerikai-mexikói határon, ami Trump legelső lépései között szerepelt.

A CNBC decemberi jelentése szerint a megkérdezettek 60%-a úgy véli, hogy az illegális kábítószer- és emberkereskedelem megfékezése érdekében a hadsereg bevetése a határon a Trump-kormányzat egyik legfontosabb feladata kellene, hogy legyen, míg csupán 24% nem értett egyet ezzel a nézőponttal. Ezen kívül a CBS februári felmérése azt mutatta, hogy az amerikaiak kétharmada támogatja a katonaság határra küldését.

A Wall Street Journal által végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a választók többsége, pontosan 53%-a pártolja a déli határfal megépítését, míg 44%-uk ellenzi azt.

Ez kiválóan tükrözi az amerikaiak bevándorláshoz fűződő viszonyának alakulását, különösen a 2023-ban tapasztalt, soha nem látott mértékű határátkelések fényében.

Egy 2016-os közvélemény-kutatás eredményei szerint, amely közvetlenül Trump első elnökválasztási győzelme után készült, a falépítés támogatottsága mindössze 35% volt, míg a megkérdezettek közel kétharmada, 62%, határozottan ellenállt ennek a javaslatnak.

A bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlók kitoloncolásának kérdése a közvéleményben is megosztó téma. A Fox News által végzett felmérés alapján a válaszadók 59%-a kizárólag a bűnözői tevékenységet folytató egyének eltávolítását támogatja, míg 30% az összes olyan személy kiutasítását szorgalmazza, aki az Egyesült Államok területén papírok nélkül tartózkodik. Ez a lépés több mint 11 millió embert érintene, ami jelentős terhet róna az amerikai gazdaságra. Érdekes módon mindössze 10% véli úgy, hogy minden illegális bevándorlónak lehetőséget kellene adni a maradásra.

Tavaly Trump az infláció csökkentésére és az adók mérséklésére összpontosított kampányában, és az amerikaiak is reménykednek abban, hogy ezeket a célokat sikerül megvalósítania. A Fox News által közölt adatok szerint a megkérdezettek 13%-a a gazdasági helyzet javítását, míg 11%-a az infláció csökkentését szeretné, hogy a miniszterelnök prioritásként kezelje. Ezen kívül 13% a bevándorlás kérdésére, 9% Amerika naggyá tételére, míg szintén 9% - főleg demokraták - a lemondásra, 7% pedig az ország egységére helyezte a hangsúlyt.

A felmérések szerint a megkérdezettek 54%-a úgy véli, hogy érdemes lenne kibővíteni a 2017-ben a régi-új elnök által bevezetett adócsökkentési jogszabályt, míg egyharmaduk elutasítja ezt a javaslatot. Az AP-NORC kutatása azt is feltárta, hogy a válaszadók közel fele támogatná a borravalóra kivetett adó eltörlését, de csak 22%-uk ellenzi azt.

Ami kétségtelenül felkeltette az amerikai közvélemény érdeklődését, az Trump rendelete, amely megtiltja a transznemű női sportolók részvételét a női sportversenyeken. Harry Enten, a CNN adatguruja, úgy véli, hogy...

Valószínűleg ez Trump eddigi legkedveltebb intézkedése lehet.

A New York Times és az Ipsos januári felmérése rávilágított, hogy az amerikaiak körében, közel tízből nyolc ember, beleértve a demokraták és függetlenek kétharmadát, úgy véli, hogy csupán biológiai nőként született egyéneknek lenne joguk részt venni a női sportágakban.

Trump döntése értelmében a szövetségi kormány hivatalosan csupán két nemet, a férfit és a nőt ismerné el. Ez a lépés valószínűleg az amerikai közvélemény többségi véleményét is tükrözi. A Public Religion Research Institute 2023-as felmérése szerint az amerikai lakosság 65%-a úgy véli, hogy csupán két nem létezik, míg a válaszadók egyharmada más nézetet képvisel, és szerintük létezik még kettőnél több nemi identitás is.

A republikánus elnök a fosszilis energia termelésének élénkítését ígérte, és ennek érdekében konkrét lépéseket is tett. Az amerikai választók körében azonban ez a téma megosztó: a legfrissebb Scripps News/Ipsos felmérés szerint a választások után a megkérdezettek 48%-a elutasította Trump szénhidrogénekre épülő energiapolitikáját, míg 46% támogatta azt. A fúrások szövetségi földeken való kiterjesztése kapcsán sincs egyértelmű véleményformálás: az Associated Press/NORC január eleji felmérése szerint a válaszadók 39%-a ellenzi, míg 35%-a támogatja ezt a lépést.

Az adókedvezményekkel támogatott elektromosautó-vásárlás kérdése, amelyet Trump az eltörlésének lehetőségén mérlegel, szinte megosztja az amerikai társadalmat – derül ki a Harvard/Harris 2023-as közvélemény-kutatásából. Érdekes, hogy egy másik felmérés azt mutatja, hogy ez a téma, valamint Joe Biden elektromos autókkal kapcsolatos intézkedései széles körben népszerűek. Ezen kívül az AP jelentése arra is rámutat, hogy csupán az amerikai lakosság negyede támogatta a párizsi klímaegyezményből való kilépést, míg a megkérdezettek fele elítélte Trump döntését ebben a kérdésben.

A közvélemény-kutatások adatai alapján azonban...

Az amerikaiak jelentős része bizonytalan Trump várható és valós vámpolitikájával kapcsolatban, és nem igazán tudják, hogyan vélekedjenek róla.

Januárban a Fox News beszámolója alapján a megkérdezett amerikaiak túlnyomó többsége (53%) ellenzi, hogy Trump vámot vetne ki Kanadára és Mexikóra a bevándorláspolitika befolyásolása érdekében, míg csupán 42% támogatja ezt az intézkedést. Az AP jelentése szerint 46% nem nézné jó szemmel az importtarifák bevezetését, és csak 29% állna ki mellette, míg egynegyednyien semleges álláspontot képviselnek. A YouGov februári felmérése azt mutatja, hogy mindössze az amerikaiak egyharmada támogatná a 25%-os vám kivetését Kanadára és Mexikóra, mivel 49% nem tartaná indokoltnak ennek bevezetését.

Ennek ellenére a Wall Street Journal és a New York Times sokkal kiegyenlítettebb erőviszonyokat tükrözött a vámpárti és vámellenes táborok között. Az előbbi forrás szerint a válaszadók 48%-a támogatja a vámokat, míg 46% ellenzi. Ezzel szemben a másik forrás, a New York Times, azt jelzi, hogy a vélemények 46%-50%-ra oszlanak meg a kérdésben. A Journal megjegyzi, hogy körülbelül tízből hét amerikai biztos abban, hogy a vámok megdrágítják az általuk megvásárolt termékeket. A Quinnipiac felmérése szerint 48% úgy véli, hogy az amerikai vámok káros hatással lesznek a gazdaságra, míg 42% azt gondolja, hogy előnyös hatásuk lesz.

Amíg csupán elméleti szinten elemezzük Trump vámjait, és a vásárlók nem tapasztalják meg közvetlenül azok hatását a boltok polcainál, egy érdekes aspektust emel ki az Ipsos kutatása: az amerikai lakosság mindössze 45%-a volt képes helyesen azonosítani a vám definícióját négy lehetséges válasz közül, valamint azt, hogy miként működik ez a rendszer.

Trump megítélése továbbra is ellentmondásos, és a szövetségi kormányzat DEI (sokszínűségi, méltányossági és inkluzivitási) programjainak megszüntetése is ebbe a kategóriába tartozik. Egy januári Harvard/Harris felmérés során a megkérdezett szavazók 59%-a támogatta azt az állítást, hogy "a kormányzati állásokra a jövőben ne faji alapon történjen a felvétel, hanem az érdemek alapján kellene dönteni." Ugyanakkor a YouGov felmérése szerint csupán 4 százalékpont a különbség azok között, akik a DEI-programok eltörlését támogatják a kormányzatban és az iskolákban, míg a New York Times és az Ipsos kutatása szinte egyenlő arányokat mutatott.

A Pew Research októberi felmérése érdekes eredményeket hozott, hiszen a válaszadók szűk többsége (52%) pozitív véleménnyel volt a munkahelyi sokszínűség, egyenlőség és befogadás erősítésére irányuló törekvésekről. Ezzel szemben csupán 21% tartotta ezeket a törekvéseket főként negatívnak. Ez rávilágít arra, hogy a választók véleményének feltérképezése során a kérdések megfogalmazása kulcsfontosságú, hiszen az apró eltérések a kérdésekben teljesen eltérő válaszokat generálhatnak, még ha a téma látszólag ugyanaz is.

A szövetségi kormány átalakítása kapcsán Elon Musk által vezetett Kormányzati Hatékonyságért Felelős Hivatal (DOGE) több figyelemre méltó intézkedést hozott. Ezek között szerepel a közalkalmazottak tömeges leépítése, az amerikai nemzetközi segélyügynökség bezárása, valamint a pénzügyminisztérium kifizetési rendszeréhez való hozzáférés átalakítása. Az amerikai lakosság 51%-a úgy véli, hogy a világ leggazdagabb emberének jelentős befolyása van a kormányzati döntéshozatalra. Azonban Trump számára talán elgondolkodtató lehet, hogy ez a hatalom miként befolyásolja a politikai tájat és a jövőbeli választási esélyeit.

Csupán a megkérdezettek 13%-a nyilatkozott úgy, hogy ekkora hatást kívánna gyakorolni Muskra.

A válaszadók közel fele (46%) azt gondolja, hogy Musknak nem lenne szabad befolyással bírnia, míg körülbelül negyedük a kis mértékű hatást tartaná előnyösnek. Érdekes, hogy az elnök számára figyelmeztető jel lehet, hogy a republikánusok között azok aránya, akik Musktól jelentős befolyást várnának a Trump-adminisztrációban, a novemberi választások után 47%-ról 26%-ra csökkent az utóbbi időszakban.

A CBS pollja azt találta, hogy 31% szerint semekkora, 18% szerint nem sok, 28% szerint kicsi és 23% szerint sok ráhatással kellene bírnia a DOGE-nak a kormányzat működésére és kiadásaira. A Quinnipiac felmérésében pedig 53% elutasította Musk eddigi szerepét (köztük a republikánusok ötöde és a függetlenek 56%-a), és csupán 39% látta azt pozitív fényben. A már említett Harry Enten arra hívta fel a figyelmet, hogy

Musk jelenlegi népszerűsége jelentősen elmarad Trumpétól.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy az elnök ne hozhatna, vagy ne hozott volna népszerűtlen döntéseket.

Trump elnöki kegyelme a 2021. január 6-i capitoliumi ostrom összes résztvevőjének például az amerikaiak 57%-ának az ellenérzését váltotta ki a Wall Street Journal és a Quinnipiac szerint egyaránt. Bár a republikánusokat ez kevésbé osztotta meg: háromnegyedük egyetértett vele, bár a függetlenek kétharmada elutasítja azt (no meg persze a demokraták 96%-a).

A születési jogon alapuló állampolgárság eltörlése, amely a területen átmenetileg vagy engedély nélkül tartózkodó szülők gyermekeit érintené, szintén erősen megosztja a közvéleményt. A YouGov felmérése szerint az amerikai lakosság 49%-a ellenzi ezt a lépést, míg 40% támogatja, míg a Times kutatása ennél is drámaibb eredményt mutat: 55%-os ellenállás és 41%-os támogatottság.

Korábban már foglalkoztunk az amerikai társadalom rugalmas és sokrétű viszonyával a bevándorlás kérdéséhez: egy Ipsos által végzett decemberi közvélemény-kutatás alapján megfigyelhető, hogy a tömeges kitoloncolásokat támogató egyének aránya 52%-ról 47%-ra csökken, amennyiben ez kedvezőtlen hatással lenne a munkaerőpiacra. Továbbá, ha a deportálások következményeként áremelkedések lépnének fel, ez a támogatottság még 43%-ra csökken.

Ráadásul csupán 38% áll ki az ötlet mellett, ha az a családok szétválasztásával járna.

A republikánus szavazók támogatottsága a kérdésben 85%-ról 67%-ra csökkent, ami figyelemre méltó elmozdulást jelez. A Pew Research Center felmérése szerint a megkérdezettek 58%-a támogatja, hogy az illegális bevándorlók törvényes letelepedésre pályázhassanak, amennyiben házastársuk amerikai állampolgár. Ezen kívül tízből hatan úgy vélik, hogy bizonyos feltételek mellett helyénvaló, ha bármely papír nélküli személy állampolgársághoz juthat. Ez arra utal, hogy a tömeges deportálások és a bevándorlók legalizálásának lehetősége nem feltétlenül ellentétes politikai irányvonalak, legalábbis a közvélemény egy részének megítélése szerint.

Ha Trump folytatná a kormányzati kiadások csökkentésére vonatkozó elképzeléseit, és a szociális kiadások, valamint az egészség- és társadalombiztosítási járulékok területére is beavatkozna, sokan erősen megkérdőjeleznék ezt a lépést. A szavazók többsége, 60%-34% arányban, úgy véli, hogy ezek a programok fontosabbak, mint az adók csökkentése vagy a szövetségi adósság mérséklése, ahogy azt a Wall Street Journal is jelzi. Ráadásul, a YouGov felmérése szerint mindössze 28% támogatná az oktatási minisztérium megszüntetését, míg 56% határozottan ellenzi ezt a javaslatot.

Ami a Mexikói-öböl szimbolikus átnevezését illeti, kevesebb, mint az emberek harmada ért egyet vele, több mint felük pedig elutasítja az Amerika-öbölre történő átkeresztelést. Ez persze egy kevésbé fajsúlyos lépés, nyugodtan kizárhatjuk, hogy Trumpot emiatt büntetné meg az amerikai közvélemény a közeljövőben.

Ha viszont a Trump által bekebelezéssel fenyegetett területek valódi megszállásáról lenne szó, a választók feltehetőleg nem lennének túlzottan megbocsátóak. A YouGov szerint

Csupán egy apró részük, mindössze 4%, lenne hajlandó támogatni az Egyesült Államok terjeszkedését, amennyiben az katonai erő alkalmazásával valósulna meg.

Legtöbben a Panama-csatorna amerikai fennhatóság alá kerülését helyeselnék, a válaszadók harmada látná ezt szívesen, ha nem kellene hozzá erőfitogtatás. Hasonló a helyzet Grönlandnál is, itt azonban jóval kevesebben vetnék be a haderőt ennek érdekében. Kanada Egyesült Államokba történő felvétele sem túl népszerű, közel tízből hatan elutasítják azt. Ám a legkevesebben a Gázai övezetet vennék amerikai irányítás alá, ha mindent összeadunk.

Összegzésül érdemes hangsúlyozni, hogy a pártpolitikai elköteleződés rendkívül jelentős hatással van a véleményformálásra. Gyakran sokkal nehezebb kritikát megfogalmazni az általunk kedvelt politikai irányvonal vagy vezető cselekedeteivel szemben, mintsem a számunkra ellenszenves politikai szereplők esetében. Ennek következtében hajlamosak vagyunk a többségi álláspont mellé állni. Ezt jól példázza Joe Biden demokrata szavazóinak reakciója, miután az elnök kegyelmet adott fiának. Az eset előtt sokan elítélték volna ezt a lépést, ám a bejelentést követően a többség már nem találta kifogásolhatónak az elnöki döntést.

Nem érdemes továbbá elfeledni, hogy a közvélekedés termosztatikus mivolta - azaz hogy a többség általában a hatalmon lévők ellen fordul -, bármikor lecsaphat Trumpra is, noha azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy

a politikusok nemcsak tétlen szemlélői, hanem aktív alakítói is a közvéleménynek,

Az emberek saját preferenciáik irányát is alakíthatják, ha szándékukban áll. Trump népszerűségi időszakai nem csupán a drasztikus, széleskörű intézkedések következtében érhetnek véget; a visszaesés akkor is bekövetkezhet, ha az elnök nem megfelelően reagál a választók számára legfontosabb aggályokra. A CBS felmérése figyelmeztető jelként is felfogható:

Az amerikai lakosság kétharmada úgy véli, hogy Trump nem szentel elegendő figyelmet a fogyasztói árak csökkentésének.