A Fidesz jelentősen megemelte a tétet a pedofilvádakkal kapcsolatos ügyben, azonban Semjén vádaskodása valószínűleg nem elegendő ahhoz, hogy államellenes szervezkedésnek minősítsék a helyzetet.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Egyetlen nap leforgása alatt teljesen megváltozott a kormányoldal kommunikációja Semjén Zsoltot érintő vádakkal kapcsolatban. Azonban erőteljesen megkérdőjelezhető, hogy a politikai diskurzuson túlmenően büntetőjogi szempontból is helytálló-e az a kijelentés, miszerint Semjén Zsolt és Rogán Antal valójában állami intézményeket akartak megingatni, amikor bizonyítékok nélkül hozták hírbe az őket érintő ügyeket.

A narratíva átalakulása Kocsis Máté, a Fidesz-frakció vezetőjének nyilatkozataiban különösen szembetűnő. A múlt hétfői parlamenti felszólalásában a "ki az a Zsolti bácsi?" kérdésre reagálva a DK-s képviselőknek azt válaszolta, hogy nem merik nyíltan kimondani a nevet, mert "önök is tudják, hogy ez csak két ember (Semjén és Rogán) aljas, mocskos lejáratási kísérlete, semmi más."

Ehhez képest kedden a Hír TV-ben már arról beszélt, hogy "ez egy államellenes puccskísérlet". Ezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Semjénnel szemben "jól megszervezett, hónapok, évek óta felépített mocskos lejárató kampány zajlik," a pedofília vádja pedig nemcsak a személy lerombolására irányul, hanem azt is sugallja, hogy súlyos bűncselekményt követett el. Ha pedig elhiszi valaki, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat éveken keresztül asszisztált volna a vádakban megfogalmazott bűncselekményekhez, az már nem csupán Semjén Zsolt elleni támadás, hanem a teljes állam működését rombolja - érvelt Kocsis.

Másnap olyan megtorlást helyezett kilátásba a Harcosok órájában, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Ezt követően a Patriótában tovább bővítette a gondolatmenetét, és arról beszélt, hogy "ez az ügy tökéletes alapot adhat arra, hogy zavargások vagy akár államrend elleni bűncselekmények robbanjanak ki, mivel az emberek egy ilyen felháborító és indulatokat gerjesztő eset miatt a legkönnyebben vonulnak az utcára. Mindeközben sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy az egész valójában csak egy álhír."

Egy nappal később az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "olyan esemény történt, amely akár az állam cselekvőképességét és stabilitását is veszélyeztethette volna, és ezt minden magyar állampolgár hátrányosan érezhette volna." Kiemelte, hogy az álhírek terjesztői tudatosan próbálták aláásni a rendőrség és a titkosszolgálatok iránti bizalmat, ami hosszú távú, beláthatatlan következményekkel járhat. Ezt a helyzetet megengedhetetlennek tartotta, és bejelentette, hogy minden lehetséges jogi eszközt igénybe fognak venni a probléma kezelésére.

Kedden írásban fordultunk Kocsis Mátéhoz, hogy megtudjuk, milyen jogi indokok alapján minősíti a történteket államellenes bűncselekménynek, és hogy tett-e feljelentést ezzel kapcsolatban. Jelenleg még várjuk a válaszát.

Orbán Viktor miniszterelnök Kocsisnál lassabban haladt a narratívaépítésben. A miniszterelnök múlt hétfőn a Parlamentben rágalomról beszélt, a pénteki Kossuth rádiós interjúban a kormánybuktatás merült fel lehetőségként, majd az e hét hétfői Harcosok órájában jutott el az állam működőképességéig.

Ha minden úgy történt, ahogy ott elmondta, akkor tulajdonképpen Semjén Zsolt világította meg számára az ügy súlyát. Orbán azt mondta, volt egy vita, ő elengedte volna az egészet, de Semjén a személyes megtámadottság miatt beleállt, és volt érve, amit a miniszterelnök is elfogadott.

Semjén megjegyezte, hogy "a helyzet súlyosságát az adja, hogy a kormány tagjait a legkomolyabb bűncselekményekkel vádolják. Ha valóban elkövetnek ilyen cselekményeket, akkor a kormánynak távoznia kell, és szembe kell néznie a vádakkal."

A beszélgetés pontos időpontja és résztvevői Orbán szavainak alapján nem tisztázódtak, azonban Semjén kedden az ATV műsorában kijelentette, hogy nem egyeztetett senkivel arról, hogy a Parlamentben válaszolni fog.

Orbán hétfőn azzal folytatta, hogy megbízta az igazságügyi minisztert, derítse fel, mi történt, és hogy hogy kezdődött. "És akkor szépen kiderült, hogy az egész egy jól fölépített, külföldi titkosszolgálati szálat sem nélkülöző kormánybuktatási kísérlet. (...) Ez sokkal inkább a kormány cselekvőképessége, akcióképessége elleni támadásnak minősül, (...) itt nem a becsületet kell csak megvédeni, hanem az állam működőképességét is" - mondta, majd azt is, hogy lesz itt haddelhadd.

Az, hogy "kiderült", szintén retorikai fordulat: egyelőre annyi történt, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter a múlt szerdán publikált vizsgálati jelentésben egymás mögé rakta az események kronológiai láncolatát, amit a kormány és a Fidesz már szervezett akcióként kommunikál, de az összehangoltság nincs bizonyítva, ahogy az sem, hogy beavatkozott volna külföldi titkosszolgálat.

A titkosszolgálati szál Káncz Csaba neve kapcsán került napvilágra, miután a politikai közéletben aktív személy a közösségi médiában nyíltan vádolta meg Semjén Zsoltot és Rogán Antalt. Az IM vizsgálati jelentésében pedig rögzítették, hogy Káncz már kilenc éve kapcsolatban állt egy olyan vállalattal, amely brit hírszerzők alapításához köthető, és pénzügyi támogatást kapott tőlük. Káncz a Telexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem volt tudomása arról, hogy a cég a brit titkosszolgálattal összefonódásban áll. Az ügy kapcsán emellett az ukrán titkosszolgálatra is utalások kezdtek megjelenni, azonban ezekről eddig nem állnak rendelkezésre konkrét bizonyítékok.

Hétfőn felkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot és az Igazságügyi Minisztériumot, hogy érdeklődjünk, tett-e bármelyik kormánytag feljelentést az "államellenes puccskísérlet" kapcsán. Jelenleg azonban még várjuk a válaszokat.

A kormány képviselői nem tudtak egységes álláspontot kialakítani az ügyről: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter a csütörtöki kormányinfón csupán az alaptalan rágalmakra helyezte a hangsúlyt. Ezzel szemben Lázár János, aki ugyanazon a napon Sopronban tartózkodott, a történéseket a teljes állam működésének megrendítésére, sőt destabilizálására képes folyamatsorozatként értékelte.

Megkérdeztük Gellér Balázs irodavezető ügyvédet, egyetemi tanárt, hogy a Semjént érintő rágalom jogi szempontból minősülhet-e az állam elleni puccskísérletnek, vagy sem.