A hét grafikonja: Az infláció továbbra is makacsul ellenáll a dinamikus csökkenésnek, és úgy tűnik, hogy a helyzet még kedvezőtlenebbé is válhat.

Szakértők már régóta hangoztatják, hogy a tartósan magas infláció elsődleges okait a gazdasági alapokban kell keresni. A pénteken közzétett hivatalos júliusi adatok is megerősítik ezt a nézőpontot. Az elemzők előrejelzése 4,1 százalékos éves növekedésről szólt, ám a valóságban a fogyasztói árak éves üteme ismét csökkent, míg a havi változás a fogyasztók számára kedvezőtlen irányba mozdult, azaz emelkedett. Különösen aggasztó, hogy a kormány által hangoztatott "vívmány", amely a rezsitámogatásra épül, nem csupán hogy nem hozott javulást, de a vezetékes gáz ára továbbra is emelkedik, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. A nyugdíjasok helyzete továbbra is kritikus, hiszen a nyugdíjas infláció kifejezetten magasabb az átlagosnál. A friss inflációs adatok között talán egyetlen pozitív jelenség, hogy a maginfláció, ami a jövőbeni inflációs trendek előrejelzésére szolgál, lassabb ütemben növekedett az elmúlt hónapokhoz képest.

Pénteken jött ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, júliusra vonatkozó inflációs gyorstájékoztatója, ami némileg lehűtötte az elemzői kedélyeket: a várakozásaikkal szemben, ugyanis az adatok nem tükrözik a fogyasztói árak emelkedésének számottevő fékeződését.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest. Ezen kívül, az előző hónaphoz, júniushoz viszonyítva is tapasztalható volt egy 0,4 százalékos növekedés.

Nem túl biztató a helyzet, hogy a nyugdíjas infláció magasabb az általános áremelkedésnél: a 4,5%-os ráta jelentősen, 1,3 százalékponttal meghaladja az év elején a nyugdíjasoknak nyújtott emelést. Régóta tudjuk, hogy ősszel a kormány törvény szerint kötelezően nyugdíj-kiigazítást fog végezni. Ezt persze gyakran adományként, a kormány nagylelkűségének kifejezésként tüntetik fel, különösen választási időszakokban. Azonban a januárig visszamenőlegesen esedékes korrekció csekély vigaszt nyújt azok számára, akiknek a magasabb emelés életmentő lehetett volna, hiszen gyógyszerekre kellett volna költeniük a plusz jövedelmet. Kíváncsian várjuk, hogy végül mekkora összeggel számolnak el...

A legfrissebb adatok egyik biztató eleme, hogy a maginfláció alacsonyabb szintet mutatott, mint az általános inflációs mutató. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb tavaly májusban 4 százalékos maginflációt mért, míg azóta ez a szám már elérte az idén februárban tapasztalt 6,2 százalékot is. Ez a tendencia egyfajta reménysugár lehet a gazdasági helyzet javulását illetően.

Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt, ezen belül vannak kiugróan dráguló termékek, mint a csokoládé és a kakaó (+20,4 százalék), a kávé (+19,6 százalék), az idényáras élelmiszerek (+18,1 százalék), amin belül az egészség szempontjából is drámai, hogy a friss hazai és déligyümölcsök 32,0, ezen belül az őszibarack pedig 85,4 százalékkal (!) drágult egy év alatt. De a mindennapi egészséges étel, a tojás is majdnem ötödével (17,7 százalékkal) lett drágább, s egy további alapvető élelmiszerért, az étolajért pedig 10,8 százalékkal kell többet fizetnünk.

Meglepő statisztikát közölt a KSH, amely a mindennapi életünket befolyásoló háztartási energia árának változásait boncolgatja. Az átlagos drágulás üteme 10,9 százalékra rúg, ám a helyzet még ennél is aggasztóbb, hiszen a vezetékes gáz ára 23,1 százalékkal emelkedett. Felmerül a kérdés: hol van ilyenkor a rezsivédelem?

Az infláció alakulását ezúttal jelentősen befolyásolták az üzemanyagok árai, amelyek 4,3 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző évhez képest. Az elemzők ezt a tendenciát előre jelezték, és a Portfolio által megkérdezettek között akadt olyan szakértő, aki már korábban is figyelmeztetett erre a jelenségre. Ennek következtében az általános inflációs mutató 0,2-0,3 százalékponttal is csökkenhetett.

A szolgáltatások visszatértek az egyszámjegyű emelkedéshez: júliusban 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve.

A legfrissebb havi áralakulásról szólva, a fogyasztói árak összességében 0,4 százalékkal emelkedtek. Különös figyelmet érdemel, hogy az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal növekedett. A legjelentősebb drágulás a háztartási energia terén mutatkozott, ahol az árak 1,2 százalékkal emelkedtek, míg a vezetékes gázért még ennél is nagyobb, 2,3 százalékos áremelkedést tapasztalhattunk. A szolgáltatások ára átlagosan 1,0 százalékkal nőtt, míg a járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal lett magasabb.

A kilátásokat illetően Virovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője a Portfolionak adott előrejelzésében arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi inflációs csökkenés csupán átmeneti jelenség lehet. Bár augusztusban a magyar piacon továbbra is hasonló inflációs tendenciák várhatók, ezt követően a helyzet drámai fordulatot vehet, és az infláció üteme jelentősen megnövekedhet. Amennyiben a kormány nem dönt az árrésstop intézkedések meghosszabbítása mellett augusztus végén, akkor a negyedik negyedévben újra 5 százalék körüli inflációval kell számolnunk.