A kisvállalkozók helyzete valóban aggasztó - Bod Péter Ákos éles bírálatot fogalmazott meg a kormány által bevezetett árrésstop kapcsán.
Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke látszatintézkedésnek nevezte a kormány által bevezetett 10 százalékos árrésmaximalizálást, amely szerinte nem oldja meg az inflációt, csak a kiskereskedőket terheli tovább. A szakember szerint visszás, hogy míg a kormány 27 százalékos áfát szed, a kereskedőktől 10 százalékos árrést követel. Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is aggályait fejezte ki, és olyan megoldást sürget, amely az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplőjére vonatkozik. Bod hangsúlyozta: nem az élelmiszerárak, hanem a szolgáltatások drágulása az igazán aggasztó, mivel azok árai szerinte nem fognak újra csökkenni.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában bírálta a kormány legújabb gazdasági intézkedését. A volt jegybankelnök szerint az árrésstop csak látszatintézkedés, és nem oldja meg az infláció problémáját, miközben a kiskereskedőkre újabb terheket ró.
"Visszás, hogy a kormány sokkal többet ad hozzá minden termék árához a 27 százalékos áfával, mégis a kiskereskedőkön kéri számon az árrés jelentette bevételt" - fogalmazott Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy a döntés valójában csak növeli a kiskereskedőkre nehezedő nyomást.
Mint arról korábban már beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök március 11-én jelentette be, hogy a kormány harminc alapvető élelmiszer esetében 10 százalékban maximalizálja a kiskereskedelmi árrést. Az intézkedés a februári 5,3 százalékos inflációra és az élelmiszerek 7,1 százalékos drágulására adott válaszként született.
Bod Péter Ákos véleményéhez hasonlóan az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) is kifejezte aggályait, és hivatalos nyilatkozatban jelezte, hogy alaposan megvizsgálja az új intézkedés lehetséges következményeit. A szövetség álláspontja szerint az árréskorlátozásnak csak akkor lehet érdemi hatása az inflációra, ha az élelmiszer-ellátási lánc minden résztvevőjére vonatkozik, és a terheket közösen vállalják. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra sincs világos válasz arra, mi történik, ha a beszállítók mégis áremelésre kényszerülnek.
A szakértő hangsúlyozta, hogy nem a megemelkedett élelmiszerárak a legmeglepőbbek, hanem sokkal inkább a szolgáltatások költségeinek drasztikus emelkedése, ami igazán aggasztó tendenciát mutat.
Ezekről a témákról ritkábban esik szó, pedig sokkal kifejezőbbek, hiszen - az élelmiszerekkel ellentétben - a szolgáltatások árai valószínűleg már nem fognak újra csökkenni - fejtette ki.
Bod véleménye szerint a kisvállalkozók szenvedik meg leginkább az árrésstop hatásait, mivel ők már eleve számos pénzügyi terhet cipelnek. Az árrésből származó bevételük pedig nem pusztán nyereség, hanem sokkal inkább a működésük fenntartásához szükséges forrás. Az intézkedés várhatóan rengeteg fölösleges bürokratikus terhet rak majd a vállalkozásokra, ami káoszhoz vezethet a piacon.
A volt jegybankelnök határozott véleményt fogalmazott meg az inflációval kapcsolatban: "Az inflációt nem megállítani kell. Az a baj, hogy nem kellett volna elindulnia". Hozzátette, hogy amikor még alacsonyan volt az inflációs mutató, akkor még lehetett volna hatékonyan lépni, de most már késő.
A szakértő véleménye alapján a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében érdemes lenne fokozottabb támogatást nyújtani számukra, valamint csökkenteni az adóterheket. Ugyanakkor a kormány által bejelentett szja-mentességek kapcsán számos kérdés merül fel, hiszen ezek költséget ró az államra, ami azt jelenti, hogy más területeken szükségszerűen nagyobb adókat kell kivetni az állampolgárokra.
A Tisza Párt áfacsökkentési javaslatával összefüggésben rámutatott, hogy a kormány a folyamatosan emelkedő kiadások miatt nem tudja ezt a lépést megtenni. Ezenfelül a magyar élelmiszeripar versenyképességének hiánya tovább fokozza a helyzet bonyolultságát.
