A Kreml lehetőséget lát arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának a konfliktus rendezése érdekében.
Kijev álláspontja szerint Ukrajna számára két fő biztonsági garancia áll rendelkezésre: az egyik a NATO-hoz való csatlakozás, míg a másik a békefenntartó erők jelenléte az ország területén.
"A Kreml nyitott ara, hogy valamilyen formában biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának" - idézi a Politico Kirill Dimitrijevet. Dimitrijev az orosz állami vagyonalap vezetője, egyben Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli tanácsadója és megbízottja, aki a Fehér Házzal tárgyal az orosz-ukrán háború lezárásának ügyében. A politikus két napot töltött Washingtonban, ahol Steven Witkoff Fehér Ház-i megbízottal folytatott megbeszéléseket.
Dimitrijev amerikai látogatása különös jelentőséggel bír, hiszen ez az első alkalom, hogy magas rangú orosz politikai vezető lépett az Egyesült Államok területére az ukrán konfliktus kezdete óta, amely 2022 februárjában robbant ki. A washingtoni tárgyalások előtt márciusban Witkoff Moszkvában találkozott Putyinnal, ahol egy fontos megállapodás született: Oroszország vállalta, hogy harminc napig tartózkodik Ukrajna energetikai infrastruktúrájának offenzíváitól. Ezt az ígéretet azonban Moszkva megszegte, és támadásokat indított az ukrán energiahálózat ellen. Dimitrijev a Fox Newsnak nyilatkozva azt állította, hogy Oroszország lépései Ukrajna hasonló akcióival függnek össze, amelyeket az orosz energetikai létesítmények ellen hajtott végre. Az orosz tárgyaló a Fehér Házban folytatott két napos eszmecsere után optimistán nyilatkozott, jelezve, hogy a Kreml nyitott lehet a biztonsági garanciák megadására Kijev számára a háború befejezése érdekében, konkrét részletek azonban nem kerültek napvilágra.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, már hosszú ideje hangsúlyozza, hogy az ország számára a valódi biztonságot kizárólag a NATO-hoz való csatlakozás biztosíthatja. Szerinte elengedhetetlen, hogy amerikai és európai békefenntartó erők jelen legyenek Ukrajnában, hiszen csak így lehet garantálni a stabilitást és a védelmet.
Dimitrijev nyilatkozatai markánsan eltérnek a Kreml megszokott álláspontjától. Putyin eddig azt hangoztatta, hogy béke csak akkor lehetséges, ha Ukrajnát "demilitarizálják", míg Szergej Lavrov külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy Moszkva "kategorikusan" ellenzi a békefenntartó európai erők jelenlétét. Ukrajna és szövetségesei erre világos választ adtak: véleményük szerint Moszkva éppen a valóságtól elrugaszkodott javaslataival akadályozza a békefolyamatot.
Donald Trump nemrégiben kifejtette véleményét, miszerint a Kreml szándékosan elhúzza a béketárgyalások folyamatát. Ezen kívül múlt héten kifejezte dühét Putyin iránt, amiért az orosz elnök Zelenszkij leváltását szorgalmazta. Az NBC csütörtöki cikke arra hívta fel a figyelmet, hogy Trump belső tanácsadói arra ösztönözték az amerikai elnököt, hogy ne folytasson párbeszédet Putyinnal, amíg a Kreml nem vállalja a tűzszüneti megállapodást.
