A magyar vétó következtében, bár észrevétlenül, de az Európai Unió örökre átalakult.
Az uniós csúcson végül mind a 27 tagállam támogatásával ment át az a történelmű jelentőségű döntés, hogy az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és fegyverkezés területén is jobban összefog, valamint megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetéséből is fizethessenek hadi beruházásokat. Az újabb integrációs lépésről viszont elirányította a reflektorfényt, hogy Magyarország egyedüliként nem támogatta az unió Ukrajna melletti kiállását. A csúcs után az európai vezetők a magyar kormány izolációjáról beszéltek, de az együttműködés így is szorosabb lehet: egyre inkább megszokhatjuk a hajlandók koalíciója kifejezést.
Ahogy mindig, egy újabb válságra adott választ mélyebb integrációval az Európai Unió
Egy német diplomata így kommentálta az uniós vezetők január 6-i csúcstalálkozóját: a 27 tagállam, köztük Magyarország, egyhangúlag támogatta a védelmi kiadások növeléséről szóló javaslatot, amelyet az Európai Bizottság a hét elején terjesztett elő, és amely többletforrásokat is biztosít. Bár a keretek még alakulhatnak, ez a döntés jelentős mérföldkő, mivel az uniós országok vezetői ezzel áttörték az alapszerződésekben rögzített tabut.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 41.2 cikkelye világosan rögzíti, hogy az uniós költségvetés nem támogathat katonai vagy védelmi célú projekteket, kivéve, ha az EU Tanácsa egyhangú döntést hoz erről. A többéves pénzügyi keret (MFF) keretein belül az EU alternatív jogi alapokat alkalmaz, például létrehozva az Európai Védelmi Alapot (EDF), amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. és 182. cikkére támaszkodik. Ezek a cikkek az uniós gazdasági tevékenységek kereteit szabályozzák.
A legfrissebb zárókövetkeztetésekbe mostantól egy új passzus került, amely a költségvetésre vonatkozik. Ez a passzus egy olyan új brüsszeli alap létrehozását célozza, amely a koronavírus-járvány kezelésére kidolgozott helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) mintájára épül. Az EU hivatalos nyelvezetében mindez így hangzik:
nyugtázza, hogy a Bizottság javaslatot kíván előterjeszteni egy olyan új uniós eszközre vonatkozóan, amelynek célja legfeljebb 150 milliárd EUR összeghatárig az uniós költségvetésből fedezett hitelt nyújtani a tagállamoknak, és felkéri a Tanácsot, hogy sürgősen vizsgálja meg ezt a javaslatot
Lehetséges, hogy ez a kényszeredetten megfogalmazott jogi szöveg az oka annak, hogy a médiában megjelent összefoglalók és tudósítások főként arra fókuszáltak, hogy a magyar kormány volt az egyetlen, amely nem támogatta az Ukrajna mellett kiadott uniós nyilatkozatot.
A tegnapi csúcstalálkozón egy - nem precedens nélküli - állásfoglalást tettek közzé, amelyet 26 tagállam, az Európai Tanács elnöke, valamint az uniós külügyi főképviselő képviseletében adtak ki. Az elmúlt három év során a zárónyilatkozatokban gyakran megjelentek hasonló tartalmú megnyilatkozások, amelyek bár jogilag nem voltak kötelező érvényűek, mégis szimbolikus támogatást nyújtottak a háború által sújtott ország számára.
A legfrissebb, 26-os deklaráció hasonló megközelítést képvisel, ám a magyar vétó következtében a megfogalmazás erősebbé vált.
Ezek közül lényegében csupán az utolsó új elem számít valódi újdonságnak, de a konkrét részletekről az eredeti tanácsi tervezet sem nyújtott megbízható információkat. Csupán annyit tartalmazott, hogy a Bizottságot egy előterjesztés elkészítésére várták a következő csúcsra. Az uniós végrehajtó testület erre eddig is képes lett volna.
A valódi fejfájást az okozhatja Brüsszelben, hogy reputációs problémát jelent, hogy az EU nem tudott konszenzusra jutni az ukrán béke és támogatások ügyében, miután az Egyesült Államok kifarolt a háború sújtotta ország mögül.
Az Európai Unió csütörtöki rendkívüli csúcstalálkozója után António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem véletlenül próbáltak meg inkább a védelmi összefogás sikeréről beszélni, az újságírói kérdések egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnök magányos vétójára koncentráltak.
Eldöntöttük, hogy az európai védelmi ügynökség által kijelölt prioritási területeken fektetünk be, figyelembe véve az ukrajnai konfliktus során szerzett tapasztalatokat, és biztosítva, hogy lépéseink összhangban álljanak a NATO irányelveivel.
António Costa bejelentette, hogy "egy innovatív európai eszközt fognak kidolgozni, amely akár 150 milliárd euróval is hozzájárulhat a tagállamok sürgős védelmi képességeik megerősítéséhez".
Von der Leyen kifejtette a védelmi költségvetés növelésének fontosságát.
Javasolunk egy innovatív pénzügyi megoldást, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 150 milliárd eurónyi kölcsönt vehessenek igénybe a közös beszerzési folyamatok felgyorsítása érdekében. Ez az új eszköz hozzájárulhat a hatékonyabb együttműködéshez és a közös célok eléréséhez.
Ez egy különleges lépés, ám rendkívüli körülmények között ez a helyes választás.
- fűzte hozzá a Bizottság elnöke.
Costa csak a kérdésekre reagálva említette, hogy Magyarország az Európai Unión belül elszigetelődött, mivel a többi 26 tagállam egyetértett Ukrajna támogatásának fontosságában.
Orbán Viktor a legmagasabb fórumról távozva egy határozott kritikát fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy véleménye szerint "az Európai Unió elszigetelődött az Egyesült Államoktól és Kínától a kereskedelmi háború következményeként, valamint Oroszországtól a szankciós intézkedések miatt". Kiemelte, hogy ez a helyzet komoly kihívásokat jelent az unió számára, és arra figyelmeztetett, hogy a tagállamoknak sürgősen újra kellene gondolniuk a külkapcsolataikat, hogy elkerüljék a további elszigetelődést és a gazdasági nehézségeket.
A katonai és pénzügyi támogatás fokozása Ukrajna számára egyszerűen túlzott terhet jelent az unió számára, miközben figyelmeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok a jövőben már nem kíván részt venni ebben a folyamatban.
A távozó európai vezetők közül többen inkább a fegyverkezési együttműködés fontosságát hangsúlyozták a nyilatkozataikban.
Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság által felajánlott 150 milliárd euró kölcsön, amelyet a kormányok számára terveznek, részben azonnal hozzáférhető forrásként kellene megjelennie. Sánchez véleménye szerint ez elengedhetetlen a gazdasági helyzet gyors javításához, és hozzátette:
A biztonság és védelem európai közjavak, és mint ilyeneket, nyilvánvalóan finanszírozni kell, nemzetközi hozzájárulás mellett is... szükség van eszközökre ennek a közjónak a finanszírozására.
Emmanuel Macron francia elnök hét évvel ezelőtt kezdte meg egyedülálló kampányát az európai stratégiai autonómia érdekében, de most, hogy uniós programja végre megvalósult, visszafogottan ünnepelte ezt a mérföldkövet. Felhívta a tagállamokat, hogy aktívan használják ki az Európai Bizottság által nyújtott forrásokat, amelyek célja a hosszú távú nemzeti védelmi képességek fejlesztése, valamint európai termékek és fegyverek beszerzése.
Macron hangsúlyozta, hogy bár most hatalmas lépést értek el, de szerinte a mostani intézkedéscsomag önmagában nem lesz elegendő az Európát fenyegető biztonsági veszélyek kezelésére.
Felhívta a figyelmet a piacokon keresztül történő jelentős finanszírozás mobilizálásának szükségességére, különösen a védelmi képességek megerősítése érdekében. Vagyis egyből egy másik, hétéves témáját porolta le, a tőkepiaci unió létrehozásának fontosságát, amely a becslések szerint öt év alatt 8-15 ezer milliárd eurónyi európai megtakarítást csatornázhatna be a tőzsdékre, egyéb uniós pénzpiaci eszközökbe.
Macron a védelmi beruházások és beszerzések terén egy olyan irányt szeretne kijelölni az Európai Uniónak, amely elősegíti a közös védelmi képességek fokozását és a tagállamok együttműködését. Célja, hogy a tagállamok ne csupán saját magukra fókuszáljanak, hanem közösen, egyesített erővel dolgozzanak ki innovatív megoldásokat a biztonság érdekében. Emellett hangsúlyozza a fenntartható és hatékony forrásfelhasználást, amely lehetővé teszi a védelmi ipar megerősítését és a technológiai fejlődést a kontinens területén.
Európai fegyvereket vásárolva erősítsék függetlenségüket a tagállamokat.
Korábban az Egyesült Államokkal fennálló szövetségi viszony, valamint az uniós harctéri technológiai lemaradások miatt eddig nem volt általános fogadókészség a javaslataira: Németország, Hollandia, Románia vagy akár Lengyelország kitartottak amellett, hogy amerikai fegyvereket vásároljanak. Most azonban a közös kutatás-fejlesztési programok új lendületet kaphatnak, miután Donald Trump elnökségével egyre többet beszélnek az euroatlantizmus haláláról.
A csúcs előtt az uniós tisztviselők izgatottan várták, hogy valaki elmond egy olyan emlékezetes, idézhető mondatot a tagállami vezetők találkozója után, ami végül elmaradt. A legfigyelemreméltóbb kijelentést egy mellékszereplő, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke tette, még az egyeztetések előtt.
It is about damn time
