A külhoni magyar vezetők kiemelték a nemzetpolitika hatékonyságát és a jövőbeni együttműködés elengedhetetlenségét.

Az erdélyi magyarság ázsiója a legmagasabb pontra májusban jutott, amikor összefogott a magyarellenes erőkkel szemben, és ennek is köszönhető, hogy Nicusor Dan lett Románia elnöke. Kijelentette: az erdélyi magyarság soha nem volt ennyire erős, hiszen képviselője lett a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, és ezzel évtizedes falat bontott le.

A gazdasági kihívásokról beszélve hangsúlyozta, hogy Románia már kétszer is megmenekült a csőd széléről és a nemzetközi hitelintézetek leminősítésétől. Emellett szólt a Fidesz-KDNP-vel kialakított stratégiai együttműködéséről, amely mára valódi barátsággá formálódott. Az újonnan érdeklődőknek azt üzente, hogy a barátságot csak szorgalommal és tisztelettel lehet elnyerni. Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt fél évben két alkalommal is közel került Románia ahhoz, hogy fasiszta múltjára emlékeztető államelnök kerüljön hatalomra, és hogy a magyarellenes erők száma a bukaresti parlamentben háromszorosára nőtt. Pozitívumként emelte ki, hogy a magyar közösség a választások során bizonyította túlélési képességét. Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke úgy véli, hogy a felvidéki politikai színtér feladata a helyi magyar közélet újjáélesztése, hogy ne kelljen többé magyarok között harcokat vívni.

- fogalmazta meg véleményét. A szöveg a nemzeti kisebbségek jogi helyzetéről szól, kiemelve a magyar oktatás terén szükséges alkotmányos biztosítékokat, továbbá hangsúlyozza a szlovák választási rendszer olyan irányú reformjának fontosságát, amely figyelembe veszi a nemzetiségi pártok követelményeit. A jövő kihívásaként említette, hogy a 2027-es parlamenti választásokon a felvidéki magyarság képviselete ismételten visszanyerje helyét a szlovák belpolitikai színtéren. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hozzátette, hogy a magyar-szerb kapcsolatok kedvezőek, de nem szabad megpihenni a korábbi eredményeknél.

A politikai diskurzusban hangsúlyos szerepet kapott a kulturális autonómia megvalósítása és a gazdasági fejlődés kérdése. Kiemelte, hogy a VMSZ rendelkezik egy érvényes koalíciós megállapodással, ugyanakkor nem integrálódik egyik szerbiai politikai irányzat alá sem. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője rámutatott, hogy az ukrajnai konfliktus következtében a korábbi oligarchikus struktúrák helyett egy neofeudális rendszer bontakozott ki, ahol a köznép jogai rendkívül megszorítottak. Hangsúlyozta, hogy az ország demográfiai válságon megy keresztül, ipara fokozatosan leépül, és az állami intézmények folyamatosan veszítik el értéküket. A magyarságot érintő támadások nem számítanak újdonságnak, hiszen az ukrán sajtóban több mint egy évtizede jelen van a magyarellenes propaganda.

A helytállás szimbólumaként emelte ki, hogy egyetlen magyar iskola vagy intézmény sem zárta be kapuit. Köszönetét fejezte ki a magyar kormány támogatásáért, hangsúlyozva, hogy reményei szerint sikerül megőrizni identitásunkat a szülőföldünkön, emberi, keresztény és magyar értékeinket. Orbán Dusan, a...