A szegénység arca hazánkban gyakran az idős, magányos nő alakjában mutatkozik meg.

A nyugdíjak növekedése és a reálbérek emelkedése között egyre nagyobb szakadék alakul ki, ami súlyos problémát okoz a nyugdíjasok megélhetésében

Ahogy már korábban említettük, megkezdődött a választások előtti küzdelem a nyugdíjasok támogatásáért. A kormány különféle intézkedésekkel, például zöldségre, gyümölcsre és tejre vonatkozó áfa-visszatérítéssel, valamint élelmiszer-utalványokkal igyekszik megnyerni az idősebb korosztály szimpátiáját. Eközben a TISZA Párt egy vonzóbb értékű SZÉP-kártyát és szélesebb körű áfacsökkentést ígér a választóknak. A legfrissebb kormányinfón ugyanakkor elhangzott, hogy a részletek, például az áfa-visszatérítés pontos formája, még nem dőltek el, ahogyan az sem, hogy a boltokban használható kártya helyett élelmiszer-utalványokat osztanak-e.

A nyugdíjasok országos szervezete határozottan kifejezte, hogy nem a "pótmegoldások" révén kívánja javítani az egyre inkább nehéz helyzetbe kerülő társadalmi csoport életkörülményeit. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kérve, hogy a kormány ne halogassa a tervezett drágulás kompenzálását novemberig, hanem már júniusban kezdje el a nyugdíjak egy összegű kiigazítását. Emellett egy tízpontos javaslatcsomagot is kidolgoztak, amely a nyugdíjrendszer reformját célozza, hogy hosszú távon mindenki számára kiszámíthatóbbá és élhetőbbé tegye a nyugdíjas éveket.

Március 27-én Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, bejelentette, hogy a kormány módosította a 2025-re vonatkozó inflációs előrejelzését, amely így 3,2 százalékról 4,5 százalékra emelkedett. Ennek következményeként a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében novemberben 91 milliárd forintos kompenzációt kapnak a nyugdíjasok. A miniszter arról is beszélt, hogy várhatóan egy összegben, visszamenőleges nyugdíjemelésként körülbelül 39 600 forintot kaphatnak a nyugdíjasok.

A NYUSZET arra figyelmeztet, hogy a kormány ne halogassa az év végi kiigazítást, hanem már májusban hozza meg a szükséges döntéseket. Javaslatuk szerint júniusban érdemes lenne visszamenőleges hatállyal végrehajtani az 1,3 százalékos emelést. Véleményük szerint ez a lépés nem terhelné meg a költségvetést többletkiadással, ugyanakkor jelentős megkönnyebbülést nyújtana a nyugdíjasok számára.

- Nincsenek jogi korlátai ennek - emelte ki Juhász László, a NYUSZET alapító elnöke -, aki hozzátette, hogy eddig még nem kaptak visszajelzést nyílt levelükre, és tapasztalatai szerint nem is várható ilyen.

Korábban már többször is megkerestük a miniszterelnök urat ezzel a kéréssel, mint az Idősek Tanácsa elnöke, ám eddig sajnos nem érkezett válasz tőle. Két évvel ezelőtt a kabinetiroda mindkét leveleinket a Pénzügyminisztériumhoz irányította, ahol elutasították a kérésünket, de a következő évben mégis megtörtént a korrekció előrehozása. Legutóbbi levelemben arra kértem, hogy az Idősek Tanácsa előtt is lehetőséget kapjunk a javaslatunk bemutatására, de ezt a küldeményemet is a Pénzügyminisztériumnál kezelték.

A nyugdíjasok képviseletének vezetője hangsúlyozta, hogy költségvetési szempontból lényegtelen, hogy a kiegészítő emelést novemberben vagy júniusban utalják-e az időseknek. Az érintettek szempontjából viszont ez nem mindegy, hiszen már januárban is a mért infláció túllépte az idei nyugdíjemelés mértékét. Ennek következtében azóta is viszonylag kevesebb pénzből kénytelenek élni, ami a megélhetésük minőségére is negatív hatással van. Hozzátette:

A havi 3 ezer forint körüli összeg sokak számára komoly segítséget jelenthet, különösen azoknak, akiknek a nyugdíja 100 ezer forint alatt van. Jelenleg körülbelül 200 ezer ember él Magyarországon, aki ebben a helyzetben van. Ezen kívül további félmillió nyugdíjas szenved attól, hogy az ellátásuk nem éri el a 140 ezer forintot. Ráadásul 900 ezer ember van, akik a 180 ezer forintos megélhetési minimum alatti jövedelemmel rendelkeznek, vagy éppen annyit kapnak. Ezek az adatok rendkívül aggasztóak.

A NYUSZET egy átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a nyugdíjrendszer reformjára, melyet a Magyar Szakszervezeti Szövetség is támogatott. A javaslat egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a nyugdíjasok részesedjenek a gazdasági növekedés előnyeiből. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak nem csupán az inflációval arányosan emelkednének, hanem figyelembe kellene venni a reálbérek növekedését is, így biztosítva a nyugdíjasok számára a megélhetésük javulását.

Az utóbbi években jelentős, két számjegyű béremelkedéseket tapasztaltunk, míg a nyugdíjak csupán körülbelül 3%-kal emelkedtek. A bérek és a nyugdíjak közötti különbség már nem csupán egy egyszerű ollóra emlékeztet, hanem inkább egy mély szakadékra, amely egyre szélesebbé válik. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az árak növekedését a bérek emelkedése határozza meg, ami a nyugdíjasokat különösen kedvezőtlen helyzetbe hozza. Ennek következtében a nyugdíjasok egyre kevesebb forrással kénytelenek gazdálkodni, hogy fenntartsák megélhetésüket.

A jelenlegi nyugdíjrendszer gyakorlatilag befagyasztja a járadékot azon a szinten, amikor megállapították, vagyis minél tovább nyugdíjas valaki, annál jobban elszegényedik. Minél idősebb valaki, annál kisebb a nyugdíjának a vásárlóereje. Ez az oka, hogy a szegénység arca itthon az egyedülálló idős nő, akikből több százezer van.

Juhász László szerint a nyugdíjasok helyzetén nem javít az áfa-visszatérítés, mivel ahhoz, hogy valaki tényleg havi 10-15 ezer forintot kapjon, 50 ezer forintért kellene vásárolnia az érintett termékkörből. Persze, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, annak "minden fillérért le kell hajolni", de ez akkor sem érdemi segítség. A kormányfő legutóbbi felvetéséről, hogy élelmiszer-utalványokat kapnának az idősek, azt mondta: pótlékok helyett olyan nyugdíjat szeretnének, amiből meg lehet élni! Vagyis a nyugdíjrendszert méltányosabbá kell tenni, és az alacsony nyugdíjakat fel kell zárkóztatni.

Hozzáfűzte, hogy a kormány eltávolította az uniós konvergencia-program keretein belül vállalt nyugdíjreformot a napirendről, holott ehhez jelentős támogatás állt volna rendelkezésre. Ezzel szemben ő és a szakszervezeti szövetség képviselői azt hangsúlyozzák, hogy sürgősen szükség van a nyugdíjak megállapításának és a felzárkóztatásának átfogó reformjára.

Egyebek mellett meg kell állítani az ellátásokra fordított összeg meredek csökkenését. Míg 2010-ig a GDP 11,2 százalékát fordította az állam nyugdíjkiadásokra, 2019-re ez az arány 8,3 százalékra esett, miközben a szolgáltatások ára emelkedett.

Juhász László hangsúlyozta, hogy a reform megvalósításához rendelkezésre áll a szükséges forrás a költségvetésben, hiszen a fizetések emelkedésével együtt a befizetett adók is arányosan növekednek.

Amennyiben a bérek 10%-kal emelkednek, úgy az adók is hasonló mértékben nőnek. Ezzel szemben a nyugdíjasok csupán körülbelül 3%-os emelést élveznek ebből a bérnövekedésből.

Farkas András, a nyugdíjszakértő, megjegyezte, hogy az elmúlt években, amikor az infláció kiugróan magas volt, már kétszer is előfordult, hogy a nyugdíjasok korábban kapták meg a korrekciót. Most azonban, mivel november közelebb van a jövő évi parlamenti választásokhoz, a kormány mérlegelni fogja, mi lenne a legkedvezőbb lépés. Farkas szerint az árrésstop és az üzemanyagárak csökkenése miatt valószínűtlen, hogy az infláció 4-4,5 százalék fölé emelkedne a közeljövőben. Ezért várhatóan idén nem lehet 1,3 százaléknál nagyobb kiigazításra számítani, ami havi szinten körülbelül 3 ezer forintnyi emelkedést jelent az átlagnyugdíj esetében.

A szakértő véleménye alapján a miniszterelnök élelmiszer-utalványokról tett bejelentése arra utal, hogy az áfa-visszatérítési folyamat problémákba ütközött. Ugyanakkor hozzátette:

Még inkább megkönnyítené a helyzetet, ha a nyugdíjprémium szabályait módosítanák, lehetővé téve egy 20-30 ezer forintos kiegészítő juttatás igénybevételét. Így minden nyugdíjas saját belátása szerint dönthetné el, mire szeretné fordítani ezt az összeget.

Ahogyan ő is kifejtette, teljes mértékben egyetértene azzal a nézettel, hogy az idősek folyamatosan növekvő elszegényedését és leszakadását csak a nyugdíjrendszer sürgős reformjával lehet megakadályozni. Szerinte a leglényegesebb lépés a vegyes indexálás visszaállítása, amely figyelembe veszi az inflációt és a reálbér-emelkedést, és ezáltal biztosítaná a nyugdíjak reális értékének megőrzését, ahogyan azt a szomszédos országokban is alkalmazzák.