A látásunk vagy a számadatok megbízhatósága? | Vajdaság MA

Miért hoznak eltérő eredményeket a friss szerbiai közvéleményt-kutatások?

Bár Churchill szájából sosem hangzott el, mégis népszerű szállóigeként terjed az a mondás: "Csak annak a statisztikának hiszek, amit magam hamisítottam." Akárki találta is ki, a mögöttes üzenete rávilágít arra, hogy a statisztikai adatok manipulálása mennyire elterjedt jelenség lehet. Ezt a gondolatot még inkább megerősítik a legfrissebb szerbiai közvélemény-kutatások, amelyek szerint a különböző ügynökségek eltérő módszertanokat alkalmaztak, ám az eredmények között szembetűnő különbségek mutatkoznak. Mi állhat a háttérben? Talán a kérdések megfogalmazása, a válaszadók kiválasztása, vagy a kutatási keretek eltérései játszanak szerepet? A válaszok keresése rávilágít arra, hogy a statisztika nem csupán számok játéka, hanem politikai és társadalmi narratívák formálásának eszköze is.

Az utóbbi hetekben több közvélemény-kutatás is megjelent, melyek eltérő eredményekkel szolgáltak a polgárok politikai nézeteivel kapcsolatban. Az Euronews részletesen megvizsgálta a helyzetet, hogy fényt derítsen arra, mi állhat a különböző eredmények mögött, és mely kutatási módszerek nyújtják a legmegbízhatóbb információkat.

Az Ipsos és a Faktor Plus legfrissebb elemzései alapján a kormánypártok népszerűsége stabil maradt, és továbbra is a 2023 decemberi választások eredményeihez hasonló szinten mozog. Ezzel szemben az NSPM és a Sprint Insight kutatásai azt mutatják, hogy a diáklázadás következtében a kormány támogatottsága kissé csökkent, és jelenleg alig 40 százalék körül alakul.

A kutatások során kétféle megközelítést alkalmaztak: telefonos interjúkat és személyes, terepi adatgyűjtést. A szakértők véleménye szerint a "szemtől szemben" módszer nyújtja a legmegbízhatóbb eredményeket, amennyiben minden lépést szakszerűen valósítanak meg. Ez magában foglalja a kérdések precíz megfogalmazását, azok logikus sorrendjét, a mintavétel szakszerű lebonyolítását, az adatok alapos ellenőrzését, valamint a kérdezőbiztosok alapos képzését is.

A korábban említett kutatások mindegyike 1100-1500 főt számláló reprezentatív mintán alapult, amely figyelembe veszi a lakosság nemi, életkori, iskolai végzettségi és települési jellemzőit. Ahogy Predrag Lacmanović, a Faktor Plus szakértője kifejtette, akár 700 válaszadó is elegendő lehet, amennyiben az adatok nem mutatnak jelentős eltéréseket a nagyobb minták által szolgáltatott eredményektől.

A különbségek egyik fő forrása abban rejlik, hogy bizonyos kutatások kifejezetten egyes politikai pártok támogatottságát elemezték, míg mások, mint például a Sprint Insight, az "ideális" választási forgatókönyveket vették célba. Ez utóbbiak a kormány, az ellenzék és a diákmozgalmak csoportosulásait vizsgálták, ahelyett, hogy a pártok népszerűségének különböző aspektusait tárgyalták volna.

Vladimir Dobrosavljević, a politikai elemző, úgy véli, hogy noha a kormánypártok számára a jelenlegi trendek nem kedvezőek, ez nem feltétlenül jelenti a választási vereség elkerülhetetlenségét. A kormányellenes erők még nem alakultak át egy jól körvonalazott választási alternatívává.

Dobrosavljević hozzátette: a jelenlegi kutatások mind hipotetikusak, habár a Szerb Haladó Párt elnöke ma belengette, hogy jövő év végére tervezik a választásokat, valójában továbbra sem tudni, mikor lesznek a választások és milyen politikai kínálat lesz, így ezek inkább a közvélemény formálását, a közvélemény hangulatának "letapogatását", mintsem tájékoztatását szolgálják.