A horvát elnökválasztást a szociáldemokrata politikus, Zoran Milanović nyerte meg.
A hivatalos részeredmények alapján Zoran Milanović, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt, sikeresen megnyerte a horvát elnökválasztás vasárnap zajló második fordulóját.
A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján közzétett tájékoztatás szerint Milanović a szavazatok 74,68 százalékát, legfőbb kihívója, a kormányzó, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott Dragan Primorać pedig a 25,32 százalékát szerezte meg.
Két héttel ezelőtt, az elnökválasztás első fordulójában is Milanović győzött: akkor49,09 százalékot szerzett, míg Primorać 19,35 százalékkal került a második helyre. A második fordulóban a szavazásra jogosultak 44,15 százaléka járult az urnák elé, a részvétel így közel két százalékkal alacsonyabb volt, mint az első fordulóban (46,03 százalék).
Győzelmi beszédében Zoran Milanović megköszönte a nagyszámú támogatást.
"Nagy nap ez számomra, ezt a győzelmet munkám elismerésének és jóváhagyásának tekintem" - mondta, hozzátéve, hogy a mai eredmény a horvát nép üzenete mindazoknak, akiknek ezt hallaniuk kell. Mint mondta, kezet nyújt a kormánynak, mert ez a kötelessége.
"Tartani fogom magam az alkotmányhoz, mert ez az én programom és ezzel a szavazóim 75 százaléka egyetértett. Nem hatalmat akarok, mert ez nem a hatalomról szól, hanem a kötelességről, kötelességem egyensúlyt teremteni" - hangsúlyozta.
Primorać kifejezte háláját a HDZ-nek a nyújtott támogatásért, és köszönetet mondott a választópolgároknak is, akik részt vettek a szavazáson. Milanovićnak viszont nem küldött gratulációt a győzelme kapcsán.
"Minden tőlem telhetőt megtettem, hogy az állampolgárok megismerjenek. Egy jobb, más, büszkébb Horvátország vízióját ajánlottam fel. A választópolgárok egy része nem választotta ezt a programot, ezt a víziót, de ez a demokrácia joga" - fogalmazott.
Milanović 2007 óta meghatározó szereplője a horvát belpolitikának. A Horvát Szociáldemokrata Párt elnökeként 2011-ig az ellenzék vezetőjeként tevékenykedett, majd öt éven keresztül a miniszterelnöki székben ülhetett. 2016-ban azonban vereséget szenvedett el a Andrej Plenković által vezetett HDZ-től, ezt követően pedig a baloldali Edi Rama albán miniszterelnök tanácsadójaként folytatta pályafutását. Visszatérése a belpolitikába 2020-ra datálható, amikor is megnyerte az elnökválasztást, ezzel történelmet írva, hiszen ő lett az első horvát államfő, aki korábban miniszterelnöki posztot töltött be.
Az utóbbi években Milanović oroszbarát és ukránellenes kijelentései gyakran ütköztek Plenković miniszterelnök ukránbarát és oroszellenes politikai irányvonalával. Így Milanović Orbán Viktor mellett az Európai Unió egyik legoroszbarátabb politikai alakjává vált. Különleges politikai pályafutásáról részletesebben ebben a cikkben foglalkozunk.
Az államfő mandátuma öt évre szól, és a horvát alkotmány értelmében minden elnökjelölt legfeljebb két ciklusra választható meg. Milanovićnak így ez az utolsó mandátuma elnökként.
