Az IQ csökkenése és az agytérfogat zsugorodása következményeként az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a valóságot. Sokan nem szívesen ismerik el ezt a tényt.

Ingyenesen frissítheted otthonodat: így juthatsz állami támogatáshoz!

Egyre több szakember nyilatkozik róla, egyre több cikk születik a témában, de sokan még mindig nem akarják tudomásul venni a képernyőhasználat gyerekekre gyakorolt káros, visszafordíthatatlan hatásáról. A kicsik agyfejlődéséhez elsősorban mozgásra van szükség, agyuk még annyira plasztikus, hogy a digitális világból jövő ingerek eredményeképpen az idegpályák alakulása, a központi idegrendszer fejlődése zavart szenvedhet.

Szakértők megállapításai szerint az utóbbi években a gyerekek képernyő előtt eltöltött ideje globálisan drámai növekedésen ment keresztül. A Nemzeti Média- és Hírügynökség által publikált kutatás rámutat, hogy a 8-15 éves fiatalok körében Magyarországon az átlagos napi képernyőhasználat megközelíti a 4 órát.

A jelenség nemcsak a társas interakciókat befolyásolja, hanem a gyerekek agyi fejlődésére is jelentős hatással van. Junjiao Feng és kutatócsoportja legújabb tanulmányához olyan európai adatbázisokat elemeztek, amelyek több ezer gyermek IQ-jára, képernyőhasználatára és fizikai aktivitására vonatkozó információkat tartalmaztak. Kutatásuk során arra keresték a választ, hogy van-e kapcsolat a szabadidős tevékenységek, az intelligencia és az ICV (intracranialis volumetria), azaz a koponyán belüli összes térfogat között, amely az agy maximális méretének helyettesítésére szolgál.

Kutatásaik során arra a megállapításra jutottak, hogy a gyerekkorban tapasztalt túlzott képernyőhasználat hosszú távú következményekkel járhat az agy fejlődésére és működésére. Az eredmények világosan jelezték, hogy azok a gyermekek, akik szabadidőjük jelentős részét a képernyő előtt töltik, alacsonyabb intelligenciával és kisebb agytérfogattal bírnak, mint azok, akik sportolással vagy egyéb fizikai aktivitásokkal töltik el az iskola utáni időt.

A szakértők véleménye szerint ezek az eredmények hangsúlyozzák, hogy a szülők és pedagógusok számára elengedhetetlen a gyermekek médiával való interakciójának szabályozása és mérséklése, valamint a fokozott fizikai aktivitás ösztönzése.

A mai rohanó életmód sok szülőt arra kényszerít, hogy nagyszülői támogatás híján a "digitális bébiszitter" segítségét kérje, hogy elvégezhesse az otthoni teendőit vagy a beteg gyermek mellett dolgozhasson a home office keretein belül. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a képernyőidő mennyiségét ajánlott minimálisra csökkenteni. A WHO ajánlása szerint 2 éves kor alatt nem javasolt semmilyen képernyőidő: a 24 hónaposnál fiatalabb gyermekeknek tilos tévét, okostelefont vagy tabletet nézniük! A nagyobb gyermekek esetében már megengedőbb a megközelítés, de az Egészségügyi Világszervezet óvodások számára napi egy órás maximális képernyőidőt határozott meg – ezt is megszakításokkal, és elegendő fizikai aktivitás mellett ajánlott végezni. Az iskolás korosztály (6-17 évesek) számára pedig a napi két órás határ a megengedett. Témánkkal kapcsolatban további részleteket olvashatsz az alábbi cikkünkben.