Amerikai nyomásra Oroszország készségesen fontolóra veszi a részesedésének értékesítését. | Demokrata
A tárcavezető a szerb közszolgálati televízió (RTS) mikrofonja előtt nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során részt vevő harmadik fél kilétét nem hozhatja nyilvánosságra, amíg a megbeszélések nem érnek véget. Ugyanakkor kifejezte, hogy rendkívül lényeges, hogy a NIS zavartalanul folytathassa tevékenységét.
A miniszter bejelentette, hogy a NIS hivatalosan kérvényezte a működési engedélyének meghosszabbítását az Egyesült Államok kormányától, hogy elkerülje a termelés leállását.
Handanovic felhívta a figyelmet arra, hogy már 43 nap telt el azóta, hogy kőolaj érkezett Horvátország területére, beleértve az Adria-kőolajvezetéket is. Ennek ellenére a lakosság ezt a helyzetet nem tapasztalta meg, mivel a kormány alaposan felkészült a különböző lehetőségekre.
Az Egyesült Államok január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen. Szerbia 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tőkét a NIS-ből - ezt azóta többször meghosszabbították -, de ez eddig nem történt meg.
A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő végéhez közeledve bejelentette, hogy az orosz Gazpromnyefty körülbelül 5 százalékos részesedést átadott a Gazprom számára. Eddig a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka az orosz Gazpromnyefty birtokában volt, míg a Gazpromé 6,15 százalék, és a szerb állam 29,87 százalékkal rendelkezett, a fennmaradó rész pedig kisrészvényesek között oszlott meg. A legújabb fejlemények nyomán a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt az újonnan megszerzett 11,30 százalékot átadta leányvállalatának, az Intelligence-nek. Az amerikai szankciók 2023. október 9-én léptek érvénybe.
A szerb energiaügyi miniszter szombaton bejelentette, hogy az Egyesült Államok vezetése nem hagyta jóvá a NIS működésének folytatását, és követeli az orosz tulajdon teljes körű eltávolítását.
