Grönlandon újraéledhet az aranyláz, ami izgalmas lehetőségeket tartogat a bányászok és a felfedezők számára. A távoli, jég borította tájak alatt rejtőző kincsek felfedezése nem csupán gazdasági előnyöket hozhat, hanem komoly környezeti és politikai kihívá

Mióta Donald Trump nemrégiben kifejezte érdeklődését Grönland iránt, a világ legnagyobb szigete ismét a figyelem középpontjába került. Az egyik legfőbb vonzereje pedig a föld mélyében rejlő értékes nyersanyagok gazdagsága. De vajon mik is ezek a kincsek, amelyek Grönlandot ennyire kívánatossá teszik?

Már eddig is világos volt, hogy az éghajlat mérséklődése következtében a sarki tengerek egyes részei hajózhatóvá válhatnak, és mindez akár már a közeljövőben bekövetkezhet. Grönland, mint az északi sarkvidék jelentős stratégiai területe, különösen érdekes figyelembe véve, hogy a világ legnagyobb szigetének (jelenleg) jég borította felszíne alatt rengeteg értékes ásványi anyag található. De vajon mik is ezek a sokféle nyersanyagok? És milyen mennyiségek rejtőznek a jég alatt?

A sziget korábbi dicsősége már a 980-as években megkezdődött, amikor a norvég viking, Vörös Erik, rátalált a területre, és a "Zöldsziget" névvel ígéretes marketingkampányt indított. Ezzel sikerült néhány száz embert vonzania, akik kolóniát alapítottak a nyugati parton. Ám a zordabbá váló éghajlat végül megpecsételte a kezdeményezés sorsát, és az 1400-as évek elejére a telepesek eltűntek, a sziget lakossága pedig elhalálozott. Manapság már nem állandó lakosokra, hanem globális hatalmakra és befektetőkre irányul a figyelem, akiket a sziget mesés ásványkincseiről szóló hírek vonzanak.

Grönland, a 19. században már felkeltette a bányavállalatok figyelmét, különösen a délnyugati részén felfedezett kriolit ásvány révén, amely gyorsan híressé tette a területet. Később kiderült, hogy itt található a világ legnagyobb természetes kriolit lelőhelye. Ezt az áttetsző, fehér, alumíniumot tartalmazó ásványt, amely nátrium-hexafluoro-aluminát néven ismert, a magas olvadáspontja miatt "soha el nem olvadó jégnek" is hívják. A telepesek akkor kezdték el bányászni, amikor rájöttek, hogy a kriolitból könnyedén előállítható a mosószerek és üveggyártás alapját képező szóda.

Karrierje igazán felfelé ívelt, amikor a kriolit felfedezése alapvető költségcsökkentő ásványként került előtérbe az alumíniumgyártás folyamatában.

Nem véletlen, hogy Dánia 1940-es német megszállása után 500 amerikai katona védte a titkos telepet, ahol sem fényképezni, sem levelet írni nem volt szabad, nehogy kitudódjon az értékes ásványkincs lelőhelye. Vannak történészek, akik szerint könnyen másképp alakulhatott volna a második világháború menete, ha ráteszik a kezüket a bányára az észak-atlanti térség vizein különösen aktív nácik. Az egyedülálló kriolit bánya 1987-ben kimerült, azóta mesterségesen kénytelenek előállítani az alumínium gyártásában nélkülözhetetlen, különleges tulajdonságokkal bíró ásványt.

Grönland geológiai felfedezései igazán izgalmas irányt vettek a második világháború utáni időszakban, de az első átfogó geológiai térképek csak a 2000-es évek elejére készültek el, felfedve a terület rejtett kincseit. Ezek a térképek nem csupán a tudományos közösség figyelmét keltették fel, hanem a globális gazdaság számára is új lehetőségeket ígérnek. A szigeten található hatalmas ásványi készletek, amelyek elengedhetetlenek az elektromos járművek akkumulátorai, a szélerőművek, napelemek és a zöld energiaátállás szempontjából, különösen figyelemreméltóak. Továbbá, Grönland ritkaföldfémekben gazdag, ami azért kiemelkedő, mert ezeknek a kritikus anyagoknak a kitermelése jelenleg szinte teljes mértékben Kínára korlátozódik. Egy 2023-as jelentés megállapította, hogy...

Számottevő lítium, fluorit, tantál, nióbium, hafnium és/vagy cirkónium készlet lehet a dél-grönlandi Gardar tartományban. Jelentős mennyiséget sejtenek értékes nyerasanyagokból Kelet-Grönlandon is, ahol volfrám, ón, antimon, üledékes réz, valamint molibdén, stroncium és vanádium lelőhelyek ismertek. Az északnyugat-grönlandi Thule fekete homokos tartományában figyelemreméltó titánkészlet bújik meg. És beszélnek még fel nem tárt, tetemes grafitlelőhelyekről is.

Grönland különleges kincseket rejt, hiszen aranyból és ezüstből is bőven található a földje alatt. Azonban a sziget infrastruktúrája meglehetősen eltér a megszokottól, hiszen a települések között nem húzódnak hagyományos utak. A burkolt utak közül az egyik leghíresebb egy 10 kilométeres szakasz, amely a kikötőt köti össze a nalunaqi aranybányával. De nemcsak ezek a nemesfémek vannak jelen: drágaköveket, olivint és rubint is felfedeztek már, bár a terület alaposabb feltárása még csak most kezdődik, így a lehetőségek kiaknázása még előttünk áll.

A legfőbb kihívások forrása a barátságtalan időjárás és az infrastruktúra szinte teljes hiánya. Grönland nyári hónapjaiban csupán a terület 20 százaléka mentes a jégtakarótól, és ez is csak a part menti részeken tapasztalható. Az év legalább felében rendkívül nehéz bármilyen tevékenységet folytatni, míg a sziget belső területeit egy átlagosan 2-3 kilométeres vastagságú jégréteg borítja – állandóan. Azonban a nélkülözhetetlen nyersanyagok iránti kereslet hiánya a pusztaság közepette egyre inkább a figyelem középpontjába állítja a szigetet, és a vállalatok számára egyre vonzóbbá válik a bányászati lehetőségek kiaknázása.

Már ennyi is elég lenne a kitüntető figyelemhez, azonban geológusok szerint Grönland hatalmas olaj- és földgáz tartalékokkal is rendelkezik. Még akkor is, ha a sziget partjainál már az 1970-es évek óta végeznek próbafúrásokat az olaj- és gázipari óriások (Shell, Chevron, ExxonMobil) - eddig sovány eredménnyel. Grönland kontinentális talapzatának geológiája azonban sok hasonlóságot mutat az Északi-sarkvidék más gazdag fosszilis lelőhelyeivel,

A vonzó készletek rejtett kincsek formájában lapulnak a parti vizek mélyén.

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának becslései szerint az Északi-sarkvidék rejtett kincsei óriásiak: a bolygónk feltáratlan földgázkészleteinek körülbelül 30%-a, valamint a feltáratlan olajkészletek 13%-a itt található. A régióban akár 160 milliárd hordó olaj is megbújhat, és ami még kedvezőbb, hogy ezek a tartalékok főként 500 méteres mélységnél sekélyebb víz alatt helyezkednek el, így viszonylag könnyen hozzáférhetők.

Az Északi-sarkkörön belüli területek és vizek felett Norvégia, Oroszország, Svédország, Finnország, Izland, az Egyesült Államok, Kanada és Dánia (amelynek Grönland félautonóm területe is ide tartozik) osztozik. Kína is próbálkozik a régióban, de eddig nem sok eredménnyel. Koppenhága például már megakadályozott egy kínai kezdeményezést, amikor egy kínai állami cég három repülőtér építésére tett ajánlatot Grönlandon. Az Egyesült Államok nyomására végül nem valósult meg a tervezett projekt, így a kínai befolyásolási kísérlet kudarcot vallott.

Most, hogy Trump középpontba helyezte Grönlandot, egy új, intenzív verseny kezdődik az értékes nyersanyagok birtoklásáért. Grönland, mint Dánia része, nyitott a külföldi befektetők előtt, így azok, akik sikeresen teret hódítanak a szigeten, gazdag kincsekkel gazdagodhatnak. A lehetőségek tárháza szélesedik, és a globális érdeklődés egyre inkább a sarkvidéki régióra összpontosul.