Ülhetünk az atombombán, de a kormány szerint nincs miért aggódnunk.

Gazdasági atombombán ücsöröghetünk: az ipari termeléssel úgy vannak hatalmas problémák, hogy közben jelentős reálbér-növekedés megy végbe. Mivel a Magyarországon működő gyártók jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy túl költséges számukra a munkaerő tartalékolása - írja az ING az elemzésében. A kormány közben csökkentette a növekedési prognózisát, és azt hangoztatja, hogy nem lesz semmi baj.

"Habár januárban volt némi növekedés az ipari teljesítményben, már akkor jeleztük, hogy az év eleji leállásból való újraindulás ennél dinamikusabb szokott lenni. Ez a gyenge momentum pedig meg is érződött a februári ipari adatokban" - hívta fel a figyelmet elemzésében Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Pénteken derült ki, hogy

A februári adatok teljes mértékben semmissé tették a januári pozitív elmozdulást. Sőt, ha a 2021-es év átlagos havi teljesítményét nézzük, akkor az ipari kibocsátás volumene már 7,1 százalékkal elmarad az elvárttól. Ilyen mélységekben legutóbb a 2020-as Covid-lezárások időszakában mértük a termelés szintjét.

Virovácz Péter véleménye szerint egyértelmű, hogy a magyar ipar jelenlegi teljesítménye kizárólag a kisebb jelentőségű ágazatok esetében mutathat kedvező tendenciát, és ez is csupán valamilyen egyszeri, váratlan fellendülés révén lehetséges. A legfontosabb iparágak, mint például a járműgyártás és a villamos berendezések előállítása, továbbra is nehéz helyzetben vannak. Ráadásul idén februárban a feldolgozóipar minden alágában csökkent a termelés havi összehasonlításban.

Bár a fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított, fontos kiemelni, hogy talán a belső kereslet elkezdett helyreállni: a fogyasztás bővül, a turizmus 2024 után 2025-ben újabb rekordszinten teljesít, és a reálbérek is emelkednek, bár utóbbira később még visszatérünk.

Jelenleg fontos hangsúlyozni Virovácz Péter elemzésének egyik lényeges aspektusát: Magyarországon a gyártóipar szereplőinek jelentős hányada még mindig munkaerő-tartalékot képez. A gyenge ipari teljesítmények folytatódása pedig egyre inkább a töréspont küszöbére sodor minket.

Ugyanis már a pénteki adatközlésnél jeleztük az Index hasábjain: az okozhat igazi problémát, hogy az ipari termelés most úgy marad el a termelékenységcsökkenéssel karöltve, hogy reálbér-növekedés van. Ez a tankönyvek szerint komoly problémát eredményezhet.

Virovácz Péter véleménye szerint a magyar ipar helyzete továbbra is aggasztó, és a közeljövőben, 2025-ig nem várható jelentős javulás a helyzetben. Jelenleg úgy tűnik, hogy még a mélypontot sem sikerült elérni, hiszen a gazdasági környezet folyamatosan ingadozik. A Donald Trump által kiváltott világkereskedelmi átalakulások újabb súlyos bizonytalanságokat generálnak, amelyek tovább nehezítik az iparág helyzetét. Ennek következményeként a foglalkoztatottsági kilátásokra vonatkozó ipari bizalmi index komponens már három hónapja a negatív zónában mozog, ami nem éppen kedvező jel.

Az ING legfrissebb elemzése alapján a rendelésállományok megítélése továbbra is kedvezőtlen irányba változik. "Nem meglepő, hiszen a januári részletes ipari adatok szerint a KSH arról számolt be, hogy éves összevetésben 13,6 százalékkal csökkent az összes rendelésállomány, ami ismét egy csökkenő trendet jelez. Ezzel szemben a legújabb BMI továbbra is az expanziót jelző 50 feletti szinten áll. Ez a jelenség éles ellentmondást mutat a valósággal, ami a BMI megbízhatóságát erősen megkérdőjelezi. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ennek az indikátornak a tényleges jelentősége kétséges" - emeli ki Virovácz Péter elemzésében.

A probléma gyökere a német gazdaságon kívül az, hogy gyenge a globális kereslet az iparcikkek iránt. A vámháború előtt sem pörögtek az ipari teljesítmények a készletek feltöltése és a vámok elkerülése érdekében. A készletezési ciklus fordulata még várat magára, és a vámok ezt tovább késleltethetik. "Mindent egybevéve az exportra termelő szektorok kilátásai inkább romlottak az elmúlt időszakban, és amennyiben tényleg felpörög a vámháború, az negatívan érintheti a világkereskedelmet."

Zárásként az ING elemzésében kiemelte, hogy hazánkban egyedi hatásokkal kell számolni az új kapacitások bevezetésénél. Ugyanakkor aggasztó, hogy a külső gazdasági környezet következtében ezek a fejlesztések várhatóan 2026-ra tolódnak. Az ipari szektor belföldi szereplői reménykedhetnek a fogyasztás folytatódó növekedésében, ami esetleg trendi bővülést hozhat, ám a hazai megrendelések alakulása nem éppen kedvező. Még ha tapasztalunk is némi fellendülést, az exportdominancia miatt ez csupán egy apró csepp marad az "ipari" tengerben, és összességében az ipar teljesítménye 2025 során is érdemben visszahúzhatja a magyar gazdaság növekedését.

Érdemes kitérni a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményére is. A kormány szerint a magyar ipari termelés alakulását továbbra is a gyenge külső kereslet befolyásolja. Az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország - hazánk legfontosabb gazdasági partnere - két éve tartó recessziója visszafogja a magyar exportot és az ipari kibocsátást. A beszállítói láncokon keresztül jelentkező negatív hatások különösen az autóipart és a gépipart érintik.

A kormány célja, hogy Magyarország ipari kapacitásait a belső és külső kihívások ellenére versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tegye. Az ipar számára a külső piacok helyreállása mellett - a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint - az olyan nagyszabású beruházások hozhatnak új lendületet, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP és az EcoPro gyártókapacitásainak bővítése. A kormány emellett elindítja a "100 új gyár" programot is, amely jelentős szerepet játszik az ipar fellendítésében és a gazdaság teljesítményének növelésében.

Az ipari adatok nyilvánosságra hozatala után Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megosztotta velünk elemzését. Az elemzés alapján a jelentős visszaesés mögött a bázishatás is közrejátszik: 2024 szökőév volt, így a munkanapok száma egyel magasabb a jelenlegi évhez képest. Ezen kívül, ha szezonálisan kiigazítjuk az adatokat, akkor is megfigyelhető, hogy tavaly ebben a hónapban érték el a legmagasabb termelési értéket. Érdekes azonban, hogy a szökőnaphatás ellenére a munkanaphatástól megtisztított adatok alig térnek el a nyers adatoktól; a visszaesés így is 8 százalékosnak mutatkozik. Az export esetében viszont a két adat közötti eltérés jóval jelentősebbnek bizonyult.

A februári termelés mértéke viszont nemcsak éves összehasonlításban aggasztó, hanem az előző hónapokhoz képest is: az október-novemberi szinttől majdnem 4 százalékkal elmarad, azaz az ipar továbbra sem tud kikerülni a válságból, sőt a problémák inkább csak mélyülnek.

Regős Gábor szerint ebben továbbra is a járműgyártásnak és a villamos berendezések (akkumulátorok) gyártásának van szerepe, mely két ágazat különösen alacsony kereslettel szembesül. A KSH is ezt a két ágazatot emelte ki a visszaesés fő okaként, miközben például az élelmiszeripar és a számítógépgyártás jobban teljesítettek.

A jármű- és akkumulátorgyártás kiemelkedő szerepet játszik a magyar iparban, így a növekedéshez elengedhetetlen, hogy ezen területek teljesítménye javuljon. Csak akkor van esélyünk a fejlődésre, ha sikerül elkerülni a drámai visszaesést, és fenntartani a stabilitást.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, hogy a visszaesés mértéke nem lesz túl drámai, de figyelmeztet, hogy a járműgyártás ismét kritikusan érintett lehet. A pénteken közzétett adatok tükrében azonban egyértelmű, hogy az ipari szektor az első negyedévben is visszahúzza a gazdasági teljesítményt, ami komoly kockázatot jelent a várható növekedés szempontjából az idei évben.

Nem meglepő, hogy a kormány hétfőn beismerte: a tervek nem úgy alakultak, ahogy azt remélték. Bár a kabinet továbbra is optimista, a 2023-as növekedési kilátások jelentősen romlottak: 2025-re a várakozásaik 3,4 százalékról csupán 2,5 százalékra csökkentek. Azonban legalább a derűlátásuk töretlen maradt.