Az árak jelenleg felülmúlják az árrésstopot, ami miatt a KSH adatai alapján a boltok forgalma csökkent.

Idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól megtisztítva 0,4 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz képest, közölte szerdán a KSH. Havi alapon viszont 0,5 százalékkal elmaradt a februáritól, pedig már akkor is 0,6 százalékos volt a visszaesés januárhoz képest.

Ha visszatekintünk a KSH gyorsjelentéseire, felfedezhetjük, hogy legutóbb az inflációs válság idején, 2023 nyarán tapasztalhattunk két egymást követő hónapban havi szinten bekövetkező visszaesést. Ekkor azonban a csökkenés mértéke csekélyebb volt, mindössze 0,2 és 0,5 százalék, amihez az is hozzátartozik, hogy ezt követően még két hónapon át nem tapasztaltunk növekedést, sőt stagnálás után újabb visszaesés következett be.

Visszatérve az éves összevetésre: tavaly márciushoz képest az élelmiszerboltokban 1,2 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A korrigált adatok szerinti 0,4 százalékos ágazati növekedés egyébként igen szerény, jócskán elmarad a januári és februári szinttől.

Márciusban a boltokban összesen 1630 milliárd forintot költöttünk el, ami mindössze 2,8 százalékos növekedést jelent a tavalyi márciusi számokhoz képest. Ezzel szemben az infláció 4,7 százalékra rúgott, így reálértéken a vásárlóerőnk csökkent, és kevesebb árut tudtunk beszerezni a rendelkezésünkre álló pénzből.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése alapján érdekes megállapításokra jutottunk: a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem eladásai, amelyek nem szerepelnek a kiskereskedelmi statisztikákban, 0,7 százalékos visszaesést mutattak. Ezzel szemben a bolti forgalom az első negyedév során összességében 2,7 százalékkal emelkedett.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai a piaci előrejelzéseket jelentősen alulmúlták, és a magyar gazdaság teljesítménye is messze elmaradt a várakozások mögött, hiszen az első negyedévben zsugorodott - reagált a számokra Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. A szakértő kiemelte, hogy a legnagyobb meglepetést az okozza, hogy a március közepén életbe lépett árrésstop intézkedések sem hozták meg a várt eredményeket a bolti forgalomban. Virovácz Péter szerint ennek hátterében az áll, hogy a reálbérek növekedése nem érte el a lakosság elvárásait, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberek óvatosabbá váltak: inkább megtakarítanak, mintsem költekeznek.

Nagy János, az Erste elemzője szintén azt emelte ki, hogy januári kellemes meglepetés után korrigált két egymást követő hónapban korrigált a forgalom. "Áprilisban ezzel együtt javulást várunk, melyet a negyedik havi hosszabb hétvégék támogatnak. Ezen felül a reálbéremelkedés indukálhat kedvezőbb adatokat az év további részében. A fogyasztás bővülése ugyanakkor tovább tolódhat a termékek felől a szolgáltatások irányába" - fogalmazott a szakértő.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség az adatokat úgy kommentálta: már korábban jelezték, hogy "az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a - kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó - fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül". A szakmai szervezet szerint a vásárlók előbb-utóbb azt is megérzik, hogy a bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat. Az OKSZ szerint bár az árrésstop elérte a kívánt a hatást, az élelmiszerinfláció csak átmenetileg fékeződött le, mert a beszállítói árak emelkednek.