Az Európai Unió jogi szakemberei jelenleg azt vizsgálják, hogyan lehetne Magyarországot különálló helyzetbe hozni a közösségen belül.

Az egyik lehetséges stratégia, amellyel Magyarországot joghézagok kihasználásával elszigetelhetjük, az, hogy különböző nemzetközi jogi kereteket és mechanizmusokat használunk fel a céljaink elérésére. E megközelítés révén Ukrajna hozzájutna az Európában lefoglalt orosz állami vagyonhoz, amelynek értéke körülbelül 140 milliárd euróra tehető. A Politico beszámolója szerint a jóvátételi kölcsönök ügyében a cél az, hogy megkerüljük a tagállamok egyöntetű támogatásának követelményét. Ezt úgy érhetjük el, hogy a nemzetközi közösségen belül jogi eszközöket keresünk, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök gyorsabb és hatékonyabb átcsoportosítását, anélkül, hogy a hagyományos döntéshozatali folyamatokat kellene követnünk. A joghézagok kihasználásával tehát egy olyan rendszert építhetünk ki, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy a nemzetközi jog keretein belül, de Magyarországot figyelmen kívül hagyva, hozzáférjen ezekhez az eszközökhöz. Ezzel nemcsak Ukrajna gazdasági helyzetét javíthatjuk, hanem egy új, precedens nélküli megközelítést is teremtünk a nemzetközi jog alkalmazásában.

Az erről szóló cikk szerint a terv megvalósításának az útjában a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz legközelebbi uniós vezetőnek tekintett Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll, de az Európai Bizottság úgy véli, hogy megtalálta annak a módját, miként lehet Magyarországot kizárni a döntéshozatali folyamatból, tehát elérni azt, hogy Orbán ne vétózhassa meg a tervet.

A Politico négy különböző forrásból is úgy értesült, hogy az EU-tagállami vezetők tavaly decemberi csúcstalálkozóján elfogadott közös következtetésekre kívánnak hivatkozni, amelyekhez a magyar miniszterelnök is hozzájárult. Ebben az említett dokumentumban kijelentették: Oroszország javai zárolva maradnak mindaddig, amíg Oroszország véget nem vet Ukrajna elleni agressziós háborújának, és nem kárpótolja az országot a háborúval okozott károkért. Akkor - olvasható a brüsszeli portálon - ezt a nyilatkozatot széles körben úgy értelmezték, hogy ezeket a javakat befagyasztva tartják, legnagyobb részben a belgiumi Euroclear bankban, és hogy Oroszország nem férhet hozzá. E javak kamatait fel lehet használni a háborús erőfeszítések céljaira. Az Európai Bizottság új érvelése az, hogy a nyilatkozat jogalapot teremt a szankciós szabályok megváltoztatásához, éspedig úgy, hogy az egyöntetűség követelménye helyett elég legyen a minősített többség biztosítása. A brüsszeli végrehajtó testület olyan feljegyzést küldött az unióhoz akkreditált tagállami nagyköveteknek a múlt pénteken, hogy ez a megoldás "az összes vagy a legtöbb állam-, illetve kormányfő magas szintű politikai egyetértését igényelné".

A Politico elemzése szerint a széleskörű egyetértés kialakítása nem lesz egyszerű feladat. Egyrészt az EU-ban vannak más, Oroszország felé baráti viszonyt ápoló országok, mint például Szlovákia. Másrészt Belgium külön kihívást jelent: a belga kormány attól tart, hogy a pénzek ilyen formában való elvonása jogi következményeket vonhat maga után, és Moszkva megtorló lépéseket tehet Belgium ellen, különösen az Euroclear, a befagyasztott orosz állami javakat kezelő belga cég irányába. "Elvennétek Putyin pénzét, de a kockázatot mi viselnénk. Ez így nem fog menni, ezt tegyük világossá" – figyelmeztetett Bart De Wever belga miniszterelnök, amikor New Yorkban, az ENSZ-Közgyűlés ülésszakán járt. Kifejtette, hogy ha más országok azt tapasztalják, hogy a jegybanki pénzek egyszerűen eltűnhetnek, amennyiben európai politikai döntések ezt lehetővé teszik, akkor könnyen elhatározhatják, hogy kivonják pénzeszközeiket az eurozónából. A Politico szerint Belgium megnyugtatásának egyik valószínű módja az lehet, hogy más EU-országok kötelezettséget vállalnak az Euroclear felé a Kijevnek átutalt összegek fedezésére, így csökkentve a kockázatokat és biztosítva a pénzügyi stabilitást.

E hét szerdán Koppenhágában tartanak találkozót az EU-országok vezetői. Hivatalos döntés ott nem várható, de a cél az lesz, hogy elegendő támogatást szerezzenek Orbán elszigeteléséhez, mert most még "szürke zónában vagyunk" - idéz a brüsszeli portál egy uniós diplomatát, és hozzáteszi: a pénzügyminiszterek október 10-én Luxembourgban áshatják bele magukat a problémába, majd a hónap végén tartják a hivatalos EU-csúcsot, amelytől már döntést remélnek. Eddig Németország, Spanyolország, Lengyelország és a balti államok voltak az Európai Bizottság tervének a fő támogatói. Franciaország és Olaszország kezdetben óvatosságot tanúsított minden innovatív elgondolással szemben, ami a zárolt orosz állami javak felhasználására irányult - fogalmaz a Politico.

A kérdéskör egy újabb dimenzióját érintjük: Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke, aki a tagállami vezetők testületének irányításáért felel, arra törekszik, hogy az ukrán EU-csatlakozási folyamat során megkerülje az Orbán-vétó akadályait. Costa javaslata szerint a csatlakozási tárgyalások bizonyos témaköröket érintő klasztereinek megnyitásához nem lenne szükség egyetértésre a tagállamok között; elegendő lenne a minősített többség elérése. Azonban a klaszterek sikeres lezárása továbbra is minden egyes tagállam hozzájárulását igényelné, így a folyamat bonyolult és sokrétű marad.

- alapvetően az orosz fenyegetés miatt - a korábbi két százalékról öt százalékra növelték azt a célkitűzést, hogy a tagállamoknak a GDP hány százalékára kell növelniük az évente védelemre fordítandó költségvetési összeget, Robert Kaliňák szlovák védelmi miniszter most a pénzügyi konszolidáció szempontjára hivatkozva azt közölte, hogy jövőre ebben a tekintetben nem fogják elérni a két százalékot sem. Mint az EurActiv beszámolójában olvasható, a miniszter lekicsinyelte az orosz veszélyt, és azzal érvelt, hogy "ha jó viszonyokat ápolsz, akkor senki nem fog megtámadni".

A portál arra hívja fel a figyelmet, hogy Szlovákia, amely Ukrajnával határos, már elérte a két százalékos védelmi költségvetési célt, és a hágai NATO-csúcson beleegyezett az öt százalékos új célkitűzésbe. Robert Fico miniszterelnök az elmúlt év folyamán három alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal. Az EurActiv arról is beszámol, hogy a NATO keleti határának védelme érdekében tervezett drónfal kialakításából kezdetben Szlovákiát és Magyarországot kihagyták. Az ellenzék szerint ennek oka, hogy ezek az országok túlságosan közel állnak Moszkvához, míg Kaliňák véleménye szerint Szlovákia elsődlegesen azért maradt ki, mert nem osztja határát Oroszországgal. Később azonban mind Szlovákia, mind Magyarország részt vett az egyeztetésekben.