Az MNB alapos kutatást végzett, hogy feltérképezze, hová áramolhatnak a milliárdok a nyugdíjpénztárakból, és milyen sors vár az állampapírokra.

Február 18-án lesz a Portfolio investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni!

Nemrégiben napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb negyedéves felmérése, amely során 1300 háztartást kérdeztek meg a pénzügyi szokásaikról és döntéseikről. A kutatás mintája alaposan reprezentálja a háztartásfők életkorát, nemét, iskolai végzettségét, továbbá a különböző régiók és településtípusok sokszínűségét is. Az MNB már több mint négy éve folyamatosan végzi ezt a kutatást, célja pedig, hogy alaposabb képet kapjon a lakosság megtakarítási szokásainak mozgatórugóiról.

A 2024. decemberi felmérésből többek között kiderült, hogy:

A legutóbbi negyedévben a háztartások hangulata egyre borongósabbá vált, különösen a saját pénzügyi jövőjüket illetően. A munkaképes korúak és a nyugdíjasok körében is növekedett azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy anyagi helyzetük romlani fog. Különösen aggasztó, hogy a 65 év felettiek közül közel 70% úgy nyilatkozott, hogy a közeljövőben várhatóan nehezebb időszak elé néznek.

Eközben egyre kevesebben hisznek abban, hogy a következő évben nem változik az anyagi helyzetük, és a jövőbeli javulásra vonatkozó várakozások is enyhén csökkennek. Az emberek optimizmusa a közeljövővel kapcsolatban látszik némi visszaesést mutatni.

A legfrissebb felmérés eredményei szerint a lakosság egy-két éven belül újra a fogyasztói árak emelkedésére számít. A rövid távú, egy évre vonatkozó inflációs várakozások mediánja 0,3 százalékponttal nőtt az előző felmérés óta, míg a két éves időtávon a válaszadók már 1 százalékponttal magasabb inflációs szinttel számolnak a szeptemberi becsléseikhez képest. Ez a változás jelentős trendfordulónak tekinthető, hiszen az elmúlt hat negyedév során a válaszadók folyamatosan az infláció csökkenésére számítottak.

A legtöbben mind egy év múlva, mind két év múlva 4-8% közti inflációra számítanak - miközben a kormány az idei költségvetést 3,2%-os éves átlagos áremelkedéssel tervezte meg.

A hitelfelvételek terén fordulat mutatkozik a lakosság terveiben. A legkorábbi, 2021-es felmérés óta szinte mindegyik hiteltípusnál csökkenő trend uralkodott, ami az utóbbi évek számottevő kamatemelkedésének fényében egyáltalán nem meglepő. A tavaly szeptemberi felmérés azonban mindenütt növekvő hitelfelvételi kedvre engedett következtetni, míg a decemberi kutatás rá nem cáfolt az eredményekre.

A legújabb statisztikák szerint a fogyasztási hitelek esetében tapasztalható a legjelentősebb visszaesés a hitelfelvételi hajlandóságban. Ugyanakkor a lakáshitelezés, a babaváró hitel, valamint az autóhitel és autólízing területén is egyre visszafogottabb eladósodási szándékok figyelhetők meg.

A megtakarítást tervezők aránya továbbra is jelentős: a válaszadók több mint fele jelezte, hogy a következő évben szeretne félretenni.

A legfrissebb adatok alapján enyhe csökkenés figyelhető meg a GDP százalékában kifejezett megtakarítási rátában. Jelenleg körülbelül 8%-ra csökkent ez a mutató, ami azt sugallja, hogy a háztartások már magabiztosabban költenek, mint egy évvel ezelőtt. Ez a tendencia összhangban áll a kormány célkitűzéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy csökkentsék az "óvatossági motívumot", és ezzel elősegítsék a belföldi fogyasztás növekedését.

Nyilvánvaló, hogy a különböző jövedelmi szinttel rendelkező háztartások között jelentős különbségek mutatkoznak a megtakarítási stratégiáikban.

A legmagasabb jövedelmű csoport, amely a havi nettó bevételét tekintve meghaladja a 750 ezer forintot, úgy tűnik, hogy szinte 80 százaléka tervez a következő egy év során megtakarításokat eszközölni.

Ezzel szemben a legkevesebb (200 ezer forint alatti) havi bevételű háztartásoknál a 40 százalékot sem érte el ez az arány.

2025-re a megtakarítások piacán jelentős változás várható: az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat mostantól lakáscélra is fel lehet használni. A legfrissebb kutatások alapján a pénztártagok 86%-a nem kívánja feltörni a megtakarításait, ami lényegesen magasabb arány a szeptemberi 74%-hoz képest. Az MNB becslése szerint idén a nyugdíjmegtakarítók összesen 215 milliárd forintot mozdíthatnak meg, ami alacsonyabb a korábbi, 365 milliárd forintos adatnál.

Kiderült, hogy a megtakarításaikat felélni szándékozók milyen célok érdekében kívánják felhasználni nyugdíjpénztári tartalékaikat. A lakásvásárlás a legkedveltebb cél, hiszen a megkérdezettek 40%-a ezt jelölte meg. A második helyen a lakásfelújítás áll, míg a hiteltörlesztés a legkevésbé népszerű választás. Az MNB azonban hangsúlyozza, hogy a nyugdíjpénz felhasználására készülők között 57% már eleve ingatlanvásárlást vagy -felújítást tervezett. Ezért az önkéntes nyugdíjpénztári változások valójában csak mérsékelt hatást gyakorolhatnak az ingatlanpiac alakulására.

Elengedhetetlen, hogy a fenti eredményeket óvatosan értékeljük, mivel a mintán belül csupán 215 fő jelezte, hogy a háztartásuk rendelkezik ilyen típusú megtakarítással.

A felmérésből az is kiderül, mire költenék a családok az idén nyártól megnövekedő családi adókedvezmény révén keletkező többletjövedelmüket. A kormány gazdasági célkitűzéseit támogathatja, hogy a válaszadók 60 százaléka fogyasztásra (mindennapi vagy nagyobb kiadásokra) fordítaná a plusz pénzt.

Igaz, hogy jövedelemszinttől függően ebben is nagy eltérések mutatkoznak: a havi nettó 750 ezer forintot meghaladó bevételű háztartások körében 40% részben vagy egészben megtakarítaná a pénzt, és csak 44% fogyasztaná el. Ezzel szemben a 400 ezer forintnál kevesebb pénzből gazdálkodó családok túlnyomó többsége arról (82%) számolt be, hogy kiadásai fedezésére költené a megnövekedett családi adókedvezményt, a megtakarítási szándék pedig csak elenyésző gyakorisággal (10%) jelent meg körükben.

Idén több mint 550 ezer PMÁP-tulajdonos kapja kézhez a 2023-as (rendkívül magas) infláció alapján megállapított állampapírkamatokat. Úgy tűnik, a többségüknek nem kenyérre kell a pénz: a válaszadók 55%-a mondta azt, hogy újra befektetné a kifizetett összeget, közülük is a többség megmaradna az állampapírok világában. Ezzel szemben 39% elköltené ezt a bevételt.

Fontos kérdés, hogy a kamatok kifizetését követően a befektetők milyen lépéseket tesznek, hiszen a tavalyi viszonylag alacsony, 3,7%-os éves átlagos infláció következtében a Prémium Magyar Állampapír versenyképessége jelentősen csökkent. A legfrissebb tapasztalatok alapján a PMÁP-kamatfizetések hetében a Fix Magyar Állampapír kiemelkedően nagy összegeket vonz be, és valószínű, hogy nemcsak a kamatok, hanem akár a tőke egy része is átvándorolhat a fix 6,5%-os kamatozású papírok felé.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felmérése szerint a befektetők többsége, egészen pontosan a válaszadók 68%-a, nem tervezi, hogy visszaváltja állampapírját. Ezen kívül 12% csupán a befektetése egy kis részét kívánná likvidálni, míg mindössze 20% jelezte, hogy nagyrészt vagy teljes mértékben kiszállna a jelenlegi konstrukciókból. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az arányok nem szolgáltatnak teljes képet a várható pénzmozgásokról, mivel az állampapír-befektetések erősen koncentráltak. Nagy Márton nyilvánosságra hozott adatai szerint 2024 végére a PMÁP-állomány 58%-át csupán a PMÁP-tulajdonosok 13%-a birtokolta.

Az állampapírpiaci mozgások témájában a Portfolio is végzett felmérést, ennek - a fentiektől eltérő - eredményei itt olvashatók.

A címlapkép egy különleges illusztráció, amely a tartalom vizuális megjelenítését szolgálja. A kép forrása: Getty Images.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ