Az olaszok példát mutatnak arra, miként érdemes az uniós forrásokat a vasúti közlekedés fejlesztésére fordítani.
Az olaszországi déli területek hamarosan egy új, nagysebességű vasúti hálózat révén kapcsolódnak be Európa közlekedési rendszerébe. Ez a részben uniós támogatással megvalósuló kezdeményezés kulcsfontosságú lehet a régió népességének megőrzésében és revitalizálásában, megállítva ezzel az elnéptelenedés folyamatát.
Nápoly közelében, a keleti irányban, mérnökök és munkások fáradhatatlanul dolgoznak az Appenninek déli lejtőin, hogy alagutakkal és felüljárókkal alakítsanak ki egyenes, gyors nyomvonalat a nagysebességű vasút számára. A napsütésben ragyogó, fehér betonépítmények éles ellentétben állnak a vidéket átszelő kanyargós utakkal és az évszázadok óta ott álló kőfalakkal, egyúttal egy új korszak kezdetét is szimbolizálják. Az olasz nagysebességű vasúthálózat legfrissebb, 145 kilométeres szakasza Nápolyt fogja összekapcsolni Barival, az ország déli, kevésbé fejlett részének egyik legjelentősebb városával. Ha a projekt a tervek szerint halad, 2028-ra befejeződik, és jelentős lépést jelent a regionális fejlődés felé.
Az új vonal - a jelenlegi eggyel szemben - kétvágányú lesz, és az utazás időtartama a mostani négy óra felére csökken. A két város között 16 új állomás - köztük teherpályaudvar - épül, helyi összeköttetésekkel. Az új vonalat az állami vasúttársaság (FS) üzemelteti majd, a hatmilliárd euróba kerülő projekt kivitelezője pedig egy konzorcium, amely a Pizzarotti, a Ghella és az Itinera olasz építőipari vállalatokból áll - közülük az utóbbi, a legfiatalabb is több mint 80 éves múltra tekint vissza.
Az új szakasz nemcsak két várost, de két tengert is összeköt, ami forradalmi előrelépést jelent a délolasz régiók életében - vélik szakértők. Egyúttal része az FS azon stratégiájának, hogy az eddig az északi városokat egymással, illetve Rómával és Nápollyal összefonó nagysebességű vasúthálózatot délre is kiterjesszék, amire a következő évtizedben 60 milliárd eurót szán a társaság.
A Nápoly és Bari közötti vasúti szakasz finanszírozásának közel egynegyedét az Európai Unió biztosítja, a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpra állást segítő 700 milliárd eurós helyreállítási alap keretein belül. Olaszország, amelyet a Covid járvány különösen súlyosan érintett, az alap fő kedvezményezettjei közé tartozik. Ugyanakkor a római kormányt gyakran érik kritikák a beruházási projektek benyújtásának késlekedése és azok folyamatos módosítása miatt. E problémák hátterében részben az olasz bürokrácia és a bonyolult, több szinten zajló engedélyezési folyamatok lassúsága áll. Ennek ellenére a Reuters hírügynökség szerint a nagysebességű vasút fejlesztése már mostanság sikeresnek számít.
