Az Orbán-kormány csendes lépésekkel módosítja a Büntető törvénykönyvet.
Ha a 2012 óta változatlan szabálysértési értékhatárt az inflációval összhangban módosítanák, évente 20-25 ezerrel csökkenne a tulajdon elleni bűncselekmények száma. Az Orbán-kormány, valószínűleg tudatos döntés következtében, immár tizenhárom éve nem emeli az ötvenezer forintos szabálysértési limitet, ezzel tulajdonképpen fokozatosan szigorítva a Büntető törvénykönyvet.
Györgyi Kálmán, a kilencvenes években Magyarország legfőbb ügyésze, egy interjú során érdekes megfigyelést tett: az osztrák hatóságok egy ügyes lépéssel tudták népszerűbbé és biztonságosabbá tenni országukat turisztikai szempontból. Ennek keretében jelentősen megemelték a szabálysértések értékhatárát, ami azt eredményezte, hogy a kisebb súlyú tulajdon elleni bűncselekmények hirtelen szabálysértésekké minősültek. Ennek következtében, legalábbis a statisztikák tükrében, drámai mértékben csökkent a bűnözés Ausztriában. A javuló közbiztonság mellett számos más tényező is hozzájárult ahhoz, hogy Bécs a világ egyik legélhetőbb fővárosává váljon, amit ma is büszkén hirdetnek.
Magyarországon a szabálysértési értékhatár immár tizenhárom éve, a 2012-es szabálysértési törvény életbe lépése óta, változatlanul 50 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy ha egy jogellenes cselekmény, például lopás vagy csalás következtében okozott kár vagy vagyoni hátrány nem haladja meg az ötvenezer forintot, akkor a felelős személyt szabálysértési eljárás keretében vonják felelősségre.
A 2010-es évek során a kerékpárlopások túlnyomó része még csupán szabálysértésnek minősült, így a tolvajokkal szemben általában pénzbírságot szabtak ki. Azonban a kerékpárárak folyamatos növekedése miatt napjainkban szinte minden, jogtalanul eltulajdonított bicikli értéke olyan szintre emelkedett, hogy az már vétségnek számít, ha az érték ötvenezer és ötszázezer forint között mozog. Ekkor a bíróság akár két évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat az elkövetőre.
A tavalyi évben bemutatott Rebel Ridge című izgalmas thriller középpontjában Summer McBride áll, akit AnnaSophia Robb alakít. Summer, egy bírósági dolgozó, egy különös helyzetbe kerül, amikor válásakor apósa fűnyíróját zálogba adja. Azonban a géphez tartozó lombfújófej, amit véletlenül rajtahagyott, a történet fordulópontját jelenti. Ez a kis kiegészítő tette a lopást jelentőségteljessé, és Summer így fogalmazta meg a tanulságos élményét: "Bűnöző lettem egy fűnyíróalkatrész miatt." Ezzel a mondattal a film nemcsak a bűn és a következmények témáit járja körül, hanem a mindennapi élet váratlan kihívásait is.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye alapján az 1978-as Büntető törvénykönyv életbe lépése jelentős dekriminalizációs hatást gyakorolt, mivel a vagyon elleni bűncselekmények esetén az értékhatár ötszáz forintról ezer forintra emelkedett. Hasonló folyamat figyelhető meg a 2012-es szabálysértési törvény bevezetésekor is, amelynél az értékhatár húszezerről ötvenezer forintra való növelése következtében a vagyon elleni bűncselekmények jelentős része már szabálysértésnek minősült. E változások hozzájárultak ahhoz, hogy 2012-ben a bíróságokon több mint 70%-kal (188 463) nőtt a szabálysértési perek száma az előző évhez képest.
A 2012-es törvényjavaslathoz kapcsolódó indokolás hangsúlyozta, hogy a szabálysértési értékhatár emelésével a vagyon elleni bűncselekmények száma negyedével csökkenthető. Jelenlegi becslések szerint, amennyiben az értékhatárt (3,083-as valorizációs szorzó figyelembevételével) 150 ezer forintra emelnék, akkor a bűncselekmények esetszáma legalább 20-25 ezerrel mérséklődne. Ennek elmaradása esetén...
Az Orbán-kormány, úgy tűnik, tizenhárom éven át szándékosan nem frissíti a szabálysértési értékhatárt az inflációs rátához. Ezzel a lépéssel, vagy inkább a lépések hiányával, a büntető törvénykezés szigorítása zajlik a háttérben, mintegy észrevétlenül, a jogszabályok keretein belül.
A KSH adatai szerint egyébként tavaly 233 470 bűncselekményt regisztráltak, és ezek közül 58 419 volt a lopások, 26 565 a csalások, 7594 a rongálások és 1421 a sikkasztások száma. Vagyis ez a négy vagyon elleni bűncselekmény teszi ki az összes regisztrált deliktum több mint 40 százalékát.
