Az orosz sajtó értesülései alapján Románia úgy tűnik, hogy ébredezik, és határozottan kifejezte nemtetszését Ukrajna irányába.

A RIA Novosztyi, az orosz állami hírportál, részletesen elemezte a román elnökválasztás első fordulóját, amelyet a szélsőjobboldali Calin Georgescu nyert. A portál véleménye szerint Georgescu győzelme arra utal, hogy a román társadalom tudatosodott, és ráébredt: nem kíván részt venni egy olyan "európai Ukrajnáért" folytatott harcban, amelynek létezésében maguk sem hisznek. Az alábbiakban Pjortr Akopov írásának lényegét foglaljuk össze, természetesen figyelembe véve a szöveg kontextusát és jelentőségét.
A romániai politikai események következő fejezete, amely a múlt hétvégén zajló parlamenti választásokkal és az azt megelőző elnökválasztás első fordulójával indult, váratlan fordulatokat hozott Európa számára. Pjotr Akopov, a RIA Novosztyi újságírója cikkében hangsúlyozza, hogy nem csupán a kontinens, hanem más érintettek számára is meglepő volt a fejlemények alakulása.
A cikk szerint, bár a 20 milliós ország inkább Európa legszegényebb országai közé tartozik, jelentősége most sokkal nagyobb, mint az EU gazdaságában betöltött súlya, mivel Romániának van a leghosszabb határa Ukrajnával.
A Nyugat ambíciói Romániával kapcsolatban hatalmasak: a földrajzi elhelyezkedés kulcsszerepet játszik. Az Ukrajnába irányuló katonai szállítmányok és az ukrán export szavatolása rendkívül lényeges, és nem szabad elfelejteni Románia stratégiai jelentőségét sem, különösen abban az esetben, ha a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg: Ukrajna elveszítené a Fekete-tengerhez való hozzáférését.
A cikk írója kifejtette, hogy a Nyugat számára elengedhetetlen, hogy Románia ne váljon "gyenge láncszámmá" az Oroszországgal szembeni védelmi vonalon.
Pjotr Akopov ezt követően azt hozta fel Romániával szemben, hogy az elfelejtette, hogy Oroszország balkáni háborúi hozták el számára az oszmánok alóli felszabadulást. Szerinte ennek ellenére az ország a NATO-hoz való 2004-es csatlakozásuk előtt és azt követően is egyike volt azoknak, akik Oroszországhoz a legnegatívabban viszonyultak. Ráadásul még az ortodoxia sem garantálta a Moszkva felé való orientációt, így Románia Moszkva helyett mindig "Oroszország ellenfeleihez" csatlakozott. Bukarest Párizs vagy a németek felé orientálódott, amíg a második világháború végén aztán "Moszkva keze alá nem került".
A cikk Románia második világháborút követő tevékenységére is kitért. Mint írják, "a szocialista táborban hamarosan Románia lett a legfüggetlenebb testvér, mivel Nicolae Ceausescu külpolitikája élesen kiemelkedett a Varsói Szerződés országainak általános irányvonalából". Akopov szerint ennek ellenére azonban Moszkva mégis megtűrte Romániát, mert nem akarta gyengíteni a Varsói Blokk egységét Európában.
Miért fontos ez ma? Mert most az Európai Unió és a NATO szembesül Románia függetlenségi igényével, és nem biztos, hogy olyan toleránsak lesznek, mint Brezsnyev volt
A román elnökválasztás első fordulójának eredményei izgalmas fordulatokat hoztak a politikai tájképen. A választók döntései nemcsak a jelöltek sorsát formálták, hanem a jövőbeli politikai irányvonalakat is meghatározhatják. Az első fordulóban elért teljesítmények rávilágítottak arra, hogy a választók mit tartanak fontosnak, és milyen kérdések foglalkoztatják őket leginkább. A következő hetekben érdemes figyelemmel követni, hogyan alakulnak a szövetségek és a kampányok, hiszen minden szavazat számít a második fordulóban, ahol már a végső győztes kiléte is eldőlhet. Az eredmények tükrében a politikai elemzők számára izgalmas kihívás, hogy megértsék a választók motivációit és preferenciáit, amelyek a következő időszakban tovább formálhatják Románia politikai jövőjét.
Calin Georgescu - meglepetésként - a szavazatok kevesebb mint negyedével (22 százalék) nyerte el a román elnökválasztás első fordulóját. A hírek szerint Georgescu nacionalista, tradicionalista, euroszkeptikus és részben globalizációellenes nézetei miatt azonnal oroszbarát politikusként kezelték, noha ennek valóságalapja nem volt. Politikai sikerének hátterében sokan azt látják, hogy az emberek a két fő kormánypárt unalmas szereplői ellen tiltakozva egy rendszerellenes politikusra szavaztak.
A jelenlegi korszak szellemében ők a nyugati értékek mellett állnak ki, és határozottan elutasítják Oroszországot. Georgescu ezzel szemben a román nemzeti érdekek védelmére helyezi a hangsúlyt, és nem hajlandó radikális konfrontációs politikát folytatni Oroszországgal Ukrajna helyzetét illetően.
- hangsúlyozta Akopov.
Zárásként megemlítette, hogy noha Románia nem elnöki köztársaság, az államfői hatáskörök mégis jelentős mértékben kiterjedtek. Ezért ha Georgescu sikerrel zárja a választásokat,
Ez újabb jele annak, hogy Kelet-Európa bizonyos területein egyre nő az elégedetlenség az Oroszországgal folytatott határozatlan konfrontációs irányvonal miatt.
- írja Akopov, aki felidézte, hogy Magyarország és Szlovákia már most is ragaszkodik ahhoz, hogy a Nyugat megegyezzen Moszkvával, Románia személyében pedig egy harmadik ország csatlakozhat hozzájuk.
Mint fogalmazott, Georgescunak még meg kell nyernie a választásokat, de a vasárnap tartott parlamenti választások alapján ítélve van esélye a győzelemre. A parlamenti választásokon ugyanis a jobboldal (euroszkeptikusok és nacionalisták) háromszoros támogatottságnövekedést mutatott, együttesen a szavazatok több mint egyharmadát szerezték meg. Úgy látják, a kormánypártok ilyen alacsony eredményei azt mutatják, hogy nem tudják mozgósítani a támogatóikat, ezért a második fordulóban Georgescu lehet a győztes.
A románok felébredtek - és az emberek egyértelműen elégedetlenek az Európa-barát elitek uralmának eredményeivel. És minél inkább felpumpálják Európát oroszellenes érzelmekkel, annál inkább hajlamosak lesznek a románok arra, hogy megpróbáljanak közös nevezőt találni Oroszországgal. Mert nem fognak harcolni az "európai Ukrajnáért", nem fognak meghalni érte a saját területükön, mert nem nagyon bíznak Ukrajna európai jövőjében
- olvasható a zárógondolatban.
Az ukrajnai háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük ebben a cikkünkben.