Az orosz hatóságok nyilvánosan felfedték, hogy milyen okok húzódhatnak meg Orbán Viktor ultimátumának Brüsszel felé való megfogalmazása mögött.

A Gazprom, az orosz energiaipari óriás, január elsején bejelentette, hogy a műszaki és jogi korlátok miatt megszűnt a lehetőség arra, hogy Ukrajnán keresztül folytassa földgázszállításait. Ezzel a Török Áramlat szerepe váratlanul felértékelődött. Orbán Viktor miniszterelnök január végén részletesen kifejtette, hogy Ukrajna nem képes "kibabrálni" velünk az energiabiztonság terén, mivel rendelkezésünkre áll egy alternatív útvonal. Most pedig napvilágra került, hogy a Török Áramlaton rekordmennyiségű orosz földgáz érkezett, ami tovább erősíti a projekt jelentőségét.

A Török Áramlat gázvezeték révén az Európába irányuló orosz gázszállítások már a második egymást követő héten új rekordokat döntögetnek. Ezt a TASZSZ által végzett számítások mutatják, amelyek az európai szállítási rendszer üzemeltetőinek (ENTSOG) adataira támaszkodnak.

Február 10. és 16. között a Törökország és Bulgária határán elhelyezkedő kompresszorállomáson, amely a Török Áramlat tengeri szakaszának szárazföldi kiterjesztését szolgálja, a szivattyúzott gáz mennyisége meghaladta a 396 millió köbmétert.

Múlt héten hétfőn, február 10-én szintén megdőlt a napi szállítási rekord - 56,7 millió köbméter - a vezetéken keresztül. Ezzel a Török Áramlat európai irányú átlagos forgalma februárban 12 százalékkal magasabb, mint 2024 decemberében, és 10 százalékkal magasabb, mint januárban.

Az Oroszországból a Fekete-tengeren át Törökországba irányuló Török Áramlat gázvezeték, amely 31,5 milliárd köbméter gáz szállítására képes, kulcsszerepet játszik Törökország, valamint Dél- és Délkelet-Európa gázellátásában. Jelenleg ez az egyetlen aktív útvonal az orosz gáz számára, miután az ukrajnai tranzit megszűnt. A gázvezeték összesen 1100 kilométer hosszú, amelyből 935 kilométer a tenger mélyén fut, és két párhuzamos vezetékből áll, melyek együtt évi 31,5 milliárd köbméter gáz szállítását teszik lehetővé.

A TASZSZ korábban az ENTSOG statisztikáira alapozva jelentette, hogy a Török Áramlat gázvezeték révén Európába irányuló szállítások január hónapban soha nem látott szintet, összesen 1,56 milliárd köbmétert értek el.

A közelmúltban alaposan kielemeztük, hogy a Gazprom, az orosz energiaipar egyik meghatározó szereplője, január 1-jén bejelentette: megszűntek a műszaki és jogi lehetőségei arra, hogy Ukrajnán keresztül folytathassa földgázszállításait. Ennek következményeként reggel hat órakor leállították a vezetéket. Ugyanakkor Magyarország továbbra is hozzáfér az orosz gázhoz a Török Áramlaton keresztül.

Mivel az Északi Áramlat 1 és 2, valamint a többi gázvezeték - a Török Áramlat kivételével - 2022 óta fokozatosan megszűnt Oroszország és Európa közötti kapcsolattartás, Magyarország szerepe új dimenzióba került. Az ország továbbra is biztosítja az orosz földgáz áramlását Európába, ezzel növelve jelentőségét a kontinens energiaellátásában.

"Magyarországból potenciális gázkereskedelmi csomópont válhat" - foglalta össze forrásunk véleményét, aki azonban figyelmeztetett, hogy a szabályozással kapcsolatban jelentős kihívások állnak előttünk. Ezen kívül beszámoltunk arról is, hogy a magyar kormány világos követeléseket fogalmazott meg az Európai Bizottság felé, Orbán Viktor miniszterelnök pedig ultimátumot is hangoztatott. "Ne támadják katonai eszközökkel azt az útvonalat, amelyen a gázt szállítjuk, miközben az orosz határ mentén is támadások érték a déli irányú gázellátásunkat biztosító pontot" - így fogalmazott a miniszterelnök második követelésében. Orbán Viktor valószínűleg arra utalt, hogy január 13-án az orosz híradások szerint ukrán erők támadták meg a Török Áramlatot.

Egyúttal biztosítani kell az ukrajnai olajtranzit védelmét, valamint törekedni kell arra, hogy a földgázszállítás Ukrajna területén ismételten beinduljon.

Az Európai Bizottság világossá tette, hogy elvárja a harmadik országoktól, mint például Ukrajnától, hogy tartsák tiszteletben a megállapodásokat. Az Európai Unió készen áll arra, hogy szükséges lépéseket tegyen a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-vezetékek védelme érdekében, amelyek az unión kívülről érkeznek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta ezt a fontos üzenetet, és ennek megfelelően a kormány nem akadályozta meg a legújabb szankciók bevezetését.