Fedezd fel Ecsérpuszta varázslatos táját, ahol a Balaton-felvidék rejtett kincse, az ősi templomrom, hívogat a kalandra! A természet ölelésében található rom egyedülálló lehetőséget kínál, hogy a történelem és a szépség találkozásában tölts el egy felejth

Ha az időjárás nem kedvez a strandolásnak, attól még rengeteg izgalmas program vár ránk a Balaton partján!

Minden egyes élvezetes kirándulás során a magyar tenger környékén számtalan kulturális kincs felfedezésére nyílik lehetőség. Ezek között különösen figyelemre méltók a középkori templomok romjai, amelyek közül sokat az utóbbi évtizedekben a műemlékvédelmi szakértők gondos keze alatt újítottak fel.

A varázslatos romok, amelyek a múlt titkait őrzik, nem csupán az építészet és történelem iránt érdeklődők számára jelentenek különleges élményeket. Mindenki számára nyitott a lehetőség, hogy felfedezze ezeket a csodákat, csupán annyira van szükség, hogy felkészítse magát egy izgalmas túrára a Balaton északi partján. Révfülöp környékén két lenyűgöző középkori templomrom várja a látogatókat. A vörös homokkőből készült Fülöpi templomrom, valamint az ecséri templomrom maradványai igazán megérdemlik, hogy egy kis időt szánjunk rájuk. A felfedezés során nemcsak a történelmi szépségeket élvezhetjük, hanem a természet nyugalmát is.

A középkori építészet iránt érdeklődők számára igazi kincset jelent a Révfülöptől északra, Kővágóőrs közigazgatási határán belül található ecsérpusztai templomrom. Ez a festői helyszín nem csupán a történelmi emlékek miatt vonzó, hanem a környező táj szépsége miatt is. Az ecséri szőlőhegy mellett megbúvó romok között sétálva a természet csodáiban gyönyörködhetünk, amelyek a Balaton északi partjától csupán néhány száz méterre terülnek el. A szőlőhegy lankás dombjairól páratlan kilátás nyílik a közeli vulkanikus tanúhegyekre, így a látogatás valódi élményként marad meg az emlékeinkben.

A vadregényes hangulatot árasztó építmény egy 12. században épült templom maradványa. Régészeti feltételezések szerint Rendes és Révfülöp térségében egykor egy kiterjedt római kori település lehetett. Nem kizárt, hogy az Árpád-korban az ecséri templom építőanyagainak egy részét erről a vidékről szállították.

Koppány Tibor a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) számában közzétett tanulmányában rámutat, hogy a település neve a 14. század elejétől kezdve tűnik fel a történelmi forrásokban, elsősorban helyi nemesi családok birtokaként. Ezen kívül a veszprémi káptalan és a kapornaki bencések is rendelkeztek érdekeltségekkel a területen. Az első írásos említés a templomról 1353-ból származik. Később, 1433-ban Ecséri László, aki altárnokmesteri tisztséget töltött be, Rómában pápai kiváltságokat szerzett a Szűz Máriának szentelt ecséri templom számára.

Az egykoron háromhajós templom impozáns főapszisa eredetileg íves záródással rendelkezett. Az oldalhajók a diadalív vonalában találkoztak, elegánsan zárva le a belső teret. A belső tér varázsát két sor masszív pillér adta, amelyek nemcsak a boltíveket tartották, hanem a nyitott fedélszék alapját is képezték. A szentélyt díszes boltozat borította, míg a délnyugati oldalon egy boltozott előcsarnok csatlakozott hozzá, északon pedig egy apró sekrestye bújt meg. A sekrestye és a hajó közötti sarkon egy ossarium, azaz csontkamra került kialakításra. A templom stabilitását erőteljes támpillérek biztosították, amelyek a sarkokat védelmezték.

A falu, akárcsak a mellette álló templom, a 16. század végére elhagyatottá vált, és a torony végül 1933-ban összeomlott. Az ecsérpusztai romok régészeti feltárását 1962-ben végezte el Sz. Czeglédy Ilona, míg a részleges helyreállításra 1963-ban került sor Koppány Tibor építész irányítása alatt.

Magyarországon számos csodálatos templomrom várja a művészettörténet kedvelőit. Ahogy korábban írtuk, Szentes közelében egy Árpád kori templom romjai őrzik a pusztaság csöndjét. A Bakony és a Balaton-felvidék határvonalán, a Dél-Bakony lábánál egy másik Árpád-kori templomrom emelkedik a tájból. Bár mára jócskán megkopott a Szent András-templom régi fénye, kiemelt figyelmet érdemel.