Az Orbán-kormány intézkedéseket hozott a Balaton vízminőségének javítása érdekében.
A feladatkörökben Lantos Csaba és Nagy Márton is kulcsszereplők.
A kormány határozott lépéseket tett a Balaton vízminőségének javítása érdekében, azonnali és középtávú intézkedések bevezetésére fókuszálva.
A hétfő este megjelent Magyar Közlönyben Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt határozat rögzíti, hogy a kabinet egyetért azzal a megközelítéssel, miszerint a Balaton, mint kiemelt természeti erőforrás, helyzete döntően a környezeti és ökológiai állapotától függ. Ebbe beletartozik a tó vízmennyisége, vízszintje, vízminősége, valamint az ott élő élővilág. A kormány hangsúlyozza az azonnali intézkedések szükségességét, amelyek között szerepel a belső tápanyag-terhelés csökkentését célzó vízminőségvédelmi kotrás, továbbá középtávú beavatkozások is, mint a tervezett vízminőségvédelmi kotrás, a nádgazdálkodás fejlesztése, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer korszerűsítése, valamint a Balaton déli parti kisvízfolyások vízminőségének javítása és védőképességük megerősítése. Az önkormányzati strandok számára is kotrási programokat terveznek. A szükséges forrásokat a költségvetési keretek függvényében biztosítják.
A határozat arra ösztönöz, hogy...
Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy 2025-ben folytassa a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását,
Kérem, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonnal intézkedjen a központi költségvetés terhére 1 506 903 600 forint rendelkezésre bocsátásáról e fontos feladat megvalósításához.
Lapunk korábbi beszámolója szerint az év első igazán forró napjai nyomán a Balaton vízfelülete algásodni kezdett, és az árvaszúnyogok is tömegesen bukkantak fel. Vasas Gáborral, a HunRen BLKI Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetőjével folytatott beszélgetésünk során arra kerestük a választ, mit jeleznek ezek a folyamatok a jövőre nézve, rövid és hosszú távon egyaránt. A szakember hangsúlyozta, hogy manapság már nem meglepő, ha algák a Balaton bármely területén megjelennek; míg hat évvel ezelőtt a nagy algásodás kizárólag a Keszthelyi-öbölre és a nyugati partszakaszra korlátozódott, addig ma a keleti parton is tapasztalhatók hasonló jelenségek. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a part menti területek egyre nagyobb mértékű beépítése és a partközeli ökoszisztémák felszámolása jelentős hatással van a Balaton biológiai sokféleségére, amely rendkívül összetett. Az élőlények és a természetes közösségek szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a tó képes legyen ellenállni az éghajlatváltozás és a szennyezés okozta kihívásoknak.
A Balaton körüli globális változások már az első melegebb napok beköszöntével is érzékelhetők: megjelentek az algák, és az árvaszúnyogok is aktívvá váltak. A tavunk ökoszisztémájában bekövetkező átalakulások figyelemre méltóak, hiszen ezek a jelenségek nem csupán a víz minőségére, hanem a helyi fauna és flóra egyensúlyára is hatással vannak. A melegebb időjárás új kihívásokat hoz magával, ami a Balaton védelmében és fenntarthatóságában is fontos szerepet játszik.
