A kormány bejelentette: ismételten életbe léphetnek az árstopok Magyarországon.
Jöhetnek újra az árstopok? - tette fel a kérdést Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán.
Úgy tűnik, újabb lépésre készül a kormány a gazdasági helyzet kezelésére. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, legújabb Facebook-bejegyzésében jelezte, hogy ismét árstopok bevezetésére gondolnak Magyarországon.
Ha szükséges, azonnal közbelépünk a családok érdekében.
- fogalmazta meg a miniszter.
Magyarországon az utóbbi években több árstop intézkedés lépett életbe. A kormány kezdetben 480 forintban maximalizálta az üzemanyagok árát, majd ezt követően néhány alapvető élelmiszer esetében is árkorlátozások bevezetését határozta el.
Az árstopok helyét átvette a kötelező akciózás, amely később szintén eltűnt a színről. Emellett bevezetésre került egy árfigyelő rendszer is, melyet a kormány pozitívnak minősített.
Nagy Márton bejelentésének időzítése figyelemre méltó: holnapra várható a januári inflációs adatok publikálása, és valószínű, hogy a kormány már rendelkezik bizonyos (rész)információkkal ezekről. A Portfolio által megkérdezett szakértők egyöntetűen az infláció növekedésére tették le a voksukat.
Összességében nagyon úgy látszik, hogy a kabinet újra az árszabályozás eszközéhez nyúlna, ami minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a magyarországi infláció újra felfelé tart.
A nemzetközi és hazai tapasztalatok általában azt mutatják, hogy az ársapkák hatékonysága megkérdőjelezhető. Az 1960-as és 1970-es évek Amerikájában széles körben alkalmazták ezeket a korlátozásokat, ám tartós megoldásokat nem eredményeztek. Milton Friedman, a Nobel-díjas közgazdász, a legnagyobb kritikusa volt ennek a megközelítésnek, és arra figyelmeztetett, hogy az árbefagyasztások hiányhoz vezethetnek, miközben az inflációt sem képesek kontrollálni. A vállalatok ugyanis rendkívül találékonyak: ha egy termék esetében veszteségek keletkeznek, akkor más, nem szabályozott termékek árait emelik, hogy helyreállítsák nyereségüket. Az idő pedig igazolta Friedman álláspontját.
Hazánkban az élelmiszerekre kivetett ársapkák bevezetése közvetlen hatással bírt, hiszen ezek révén az érintett élelmiszerek árát sikerült stabilizálni, ami hozzájárult az infláció mérsékléséhez. Azonban az ársapkák fenntartásával párhuzamosan olyan piaci mechanizmusok aktiválódnak, amelyek más termékek áremelkedéséhez vezethetnek. Mivel az élelmiszerek aránya körülbelül 20 százalékot tesz ki a fogyasztói kosárban, a kereskedők számára jelentős mozgástér nyílott az árképzésben – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank elemzése. Az élelmiszer-árstopok nemcsak hogy nem csökkentették a helyettesítő termékek inflációját, de a rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedések hatását a kereskedők teljes mértékben más termékek áraira hárították át.
Hamarosan megosztok veletek több izgalmas részletet!
