Brüsszel figyelmeztet: a magyar gazdaság kritikus helyzetbe került, ahol a jövőbeli kilátások komoly kockázatokkal terheltek.

Magyarország 2025-ben fordulóponthoz érkezett: a gazdaság olyan összetett kihívásokkal néz szembe, amelyek veszélyeztethetik a költségvetési egyensúlyt, az infláció leszorítását és a fenntartható növekedést. Az Európai Bizottság legfrissebb, részletes elemzése - az úgynevezett in-depth review, amelyet a makrogazdasági egyensúlyhiányok feltárására végeznek - több, a magyar gazdaság jövőjét alapjaiban befolyásoló kockázatra hívja fel a figyelmet.

A jelentés rámutat arra, hogy a felmerülő problémák gyökerei a költségvetés instabilitásában, a tartós infláció hatásaiban, az ingatlanpiac túlzott árnövekedésében, valamint a pénzügyi szektor sebezhetőségében keresendők. Emellett a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiányát is jelentős kockázatként emelik ki.

Megfigyelték, hogy 2024-ben a külső egyensúly szempontjából jelentkező sérülékenységek mérséklődtek. Ugyanakkor a belső kereslet ösztönzésére irányuló intézkedések, valamint a tartósan magas energiaimport továbbra is komoly kockázatot jelent a külső fenntarthatóság szempontjából.

A brüsszeli elemzés során kiemelt sebezhetőségi tényezőként azonosították a költségvetési hiány megemelkedett szintjét. Bár 2024-re a hiány csökkenést mutat, a következő két évben, 2025 és 2026 között, várhatóan továbbra is magas szinten marad. Az Európai Bizottság őszi előrejelzése a GDP 4,8%-os hiányt valószínűsített, azonban a Központi Statisztikai Hivatal áprilisi, végleges adatai alapján a 2024-es kormányzati szektor hiánya a GDP 4,9%-át tette ki. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a 2023-as 6,7%-hoz képest valóban csökkenést jelent, ám még mindig meghaladja a kormány által kitűzött 4,5%-os célt.

Az Európai Bizottság tavaly őszi előrejelzése alapján a várakozások szerint a költségvetési hiány 2025-re a bruttó hazai termék (GDP) 4,6%-ára, míg 2026-ra 4,1%-ára csökken.

A kabinet önállóan is kifejezte, hogy az idei deficitcél emelésére készül, hiszen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 4,1 százalékra módosította a korábbi terveket. Azonban úgy tűnik, hogy a brüsszeli végrehajtó testület ezt a számot is túl optimistának tartja, és alábecsültnek véli.

Brüsszelben úgy látják, ez a tartós hiány jelentős kockázatot jelent Magyarország költségvetési fenntarthatóságára nézve, különösen mivel az államadósság aránya csak lassan fog csökkenni. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben 73,6%-ra emelkedik, amit a nagy hiány, a valuta leértékelődése és a budapesti repülőtér megvásárlásának elhúzódása okoz.

A jelentés megállapításai szerint a megnövekedett költségvetési hiány, valamint a csökkenő nominális GDP-növekedés középtávon várhatóan gátat szab az adósságcsökkentés lehetőségeinek. Ez magában foglalja a szektorális különadók eltörlését is, amelyre a kormány már három éve tett ígéretet. E tényezők következtében az adósságszolgálati költségek magas szinten maradnak, és a bruttó finanszírozási igény is továbbra is jelentős lesz.

Bár a jelentésben elég borúsan fogalmaznak Magyarország GDP-növekedési kilátásairól, valójában a Bizottság elég optimista az elemzőkhöz képest.

Az előrejelzések alapján a reál-GDP 2025-re 1,8%-os növekedést mutathat, majd 2026-ban dinamikusan, 3,1%-ra ugrik.

Mindeközben, a rendkívül csalódást keltő első negyedéves teljesítmény után az elemzők most már csupán 1-1,5 százalék közötti növekedést prognosztizálnak az idei évre.

A mélyelemzés szerint a fokozatos fellendülést elsősorban a fogyasztás hajtja majd, de valószínűnek tartják, hogy az e-autós kereslet is növekedhet, ami segítheti a hazai feldolgozóipart, így az exporton keresztül plusz támaszt adva a bővülésnek. Az egy főre jutó reál-GDP növekedése is várhatóan javulni fog, 2025-ben 2,1%-os, 2026-ban pedig 3,4%-os ütemmel.

A növekedés továbbra is sebezhető marad a különböző hatásokkal szemben, beleértve az energiaárak ingadozását, az autóipar körüli bizonytalanságokat, valamint a globális befektetői hangulat változásait. Ezek a tényezők komoly kockázatot jelenthetnek a várt gazdasági bővülés szempontjából.

Az Európai Bizottság a hagyományos költségalapú versenyképességi mutatók elemzése során arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt évek során ezek a mutatók romlottak. Az adatok alapján azonban a jövőben javulásra lehet számítani. A nominális egy egységnyi munkára jutó munkaerőköltség (ULC) indexének alakulása a következő három évben, 2025-ig, várhatóan 36,5%-os növekedést mutat. Ez a tendencia valamelyest enyhül a 2026-ig terjedő időszak során is, de így is 23,5%-os emelkedéssel kell számolnunk a következő három évben.

Az infláción alapuló reál effektív árfolyam (REER) előrejelzések szerint 2025-re várhatóan 9,0%-kal fog növekedni, míg 2026-ban egy mérsékelt, 1,7%-os visszaesés következhet be.

A közelmúltban tett kormányzati bejelentések, különösen a választásokra való tekintettel, jelentős hatással lehetnek a gazdasági helyzetre. Például a kétgyermekes anyák jövedelemadó-mentessége várhatóan 2029-re a GDP körülbelül 1%-kal csökkentheti az adóbevételek arányát. A Bizottság figyelmeztetett arra, hogy ez tovább nehezíti az államháztartás helyzetét, mivel a kormány igyekszik egyensúlyt találni a költségvetési konszolidáció és a szociálpolitikai célok között. Emellett a veszélyhelyzet bevezetése és fenntartása szélesebb jogköröket biztosított a kormány számára a költségvetés kezelésében, ám ez együtt jár a politikai kiszámíthatóság csökkenésével és a kormány elszámoltathatóságának romlásával.

Az Európai Bizottság jelentése szerint az infláció továbbra is tartós kihívást jelent Magyarország számára, mivel 2025 februárjában az infláció 5,7%-ra emelkedett - jegyzik meg a jelentésben. Arra a brüsszeli elemzők az adatvételi időhorizont miatt nem térhettek ki, hogy időközben - részben az árrésstop hatására - a márciusi szint már csak 4,7, majd áprilisban 4,2%-os volt.

Az újbóli emelkedés hátterében az energia- és élelmiszerárak újbóli emelkedése, a szolgáltatási árak emelkedése és a közvetett adók emelése áll. A maginfláció, bár az előző évhez képest megfeleződött, 2024-ben is magas, 5,9%-os maradt. A reálbérek kiigazítását tükröző erőteljes nominális bérnövekedés a jelentés szerint növeli az inflációs nyomást, megnehezítve a központi bank inflációs várakozások lehorgonyzására irányuló erőfeszítéseit.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája továbbra is szigorú, de a kormányzati intézkedések már hosszú ideje gyengítik a reálgazdaságra gyakorolt hatását.

A központi bank 2024-ben 425 bázisponttal mérsékelte az alapkamatát, reagálva a csökkenő inflációs nyomásra. Ugyanakkor a szakpolitikai intézkedések hatékonyságát jelentősen befolyásolják a fiskális lépések és az adminisztratív korlátozások, mint például a jelzáloghitelek kamatplafonjai. A brüsszeli értékelés szerint ezek a korlátozások torzítják a hitelpiac működését, és ezzel gátolják a központi bankot abban, hogy megfelelően befolyásolja a gazdasági aktivitást.

Magyarországot a kereskedelmi dinamikából és a folyó fizetési mérlegből eredő kockázatok is fenyegetik - állítja a Bizottság. A folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben nőtt, ami a csökkenő importnak és a kereskedelmi feltételek javulásának köszönhető. A többlet fenntarthatósága azonban az exportnövekedéstől és az energiaárak alakulásától függ. A folyó fizetési mérleg egyenlege az előrejelzések szerint pozitív marad, de a kockázatok hangsúlyosabbá válhatnak, ha az exportnövekedés továbbra is lassú marad, vagy az energiaárak jelentősen emelkednek.

A külső egyensúly szempontjából a belpolitikai döntések jelentős hatással bírnak, hiszen a különböző szektorokra vonatkozó költségvetési intézkedések közvetlenül befolyásolják a belföldi keresletet. Ez a keresletváltozás pedig a külkereskedelmi mérleg alakulására is rányomja a bélyegét. A kormány által biztosított energiatámogatások élénkítették a háztartások energiafogyasztását, sőt, inkább fokozták az energiahordozók importját, mintsem visszafogták volna azt. Ugyanakkor, a szükséges szabályozási lépések, melyek az energiaintenzitás csökkentésére és az importfüggőség mérséklésére irányulnak, továbbra is hiányoznak vagy nem elegendőek.

Az Európai Bizottság szerint ez a dinamika kockázatot jelent a külső egyensúly fenntarthatóságára nézve - különösen a globális gazdasági bizonytalanságok és a globalizált kereskedelmi rendszerek Vámháború okozta felborulásával.

A jelentésben külön megjegyzik, hogy a magyarországi lakáspiacon jelentős áremelkedés volt, amelyet az erős kereslet és a korlátozott kínálat hajtott. A nominális lakásárak növekedése 2024 harmadik negyedévében elérte a 13,4%-ot éves szinten, amit az alacsonyabb jelzálogkamatok, a magasabb bérek és a kormányzati támogatási programok tápláltak. Az erős lakáskereslet nem találkozott a kínálat megfelelő növekedésével, tavaly az új lakásépítések 29%-kal csökkentek 2023-hoz képest.

Az alulkínálat további áremelkedéshez és megfizethetőségi problémákhoz vezet, ami kockázatot jelent a lakáspiac stabilitására.

A pénzügyi ágazatot, bár szilárd tőke- és likviditási pufferek jellemzik, a bankok és az államok közötti kapcsolatból eredő kockázatokkal kell szembenéznie. Itt fontos megjegyezni, hogy ugyan míg korábban az Európai Bizottság kifejezetten szorgalmazta, hogy a tagállamok a saját bankrendszerük felé adósodjanak el, az idén megváltozott a brüsszeli hozzáállás: a kölcsönösfüggőség kialakulása miatt a home-bias helyzettől egyre inkább óva inti a tagállamokat, amiről korábban részletesen írtunk.

A Bizottság jelentésében hangsúlyozza, hogy az államkötvények aránya a bankok összes eszközén belül 2023 decemberében 14%-ról 2024 végére 16%-ra emelkedett. Ez a növekedés egy adókedvezménynek tudható be, amely lehetőséget biztosít a bankoknak arra, hogy mérsékeljék a különadó-fizetési kötelezettségeiket.

Brüsszelben úgy látják, ez a kitettség kockázatot jelent a bankszektor stabilitására, különösen a magas államadósság-szint és a függő kötelezettségek összefüggésében.

Magyarország "gazdaságpolitikai mixe" nagyjából változatlan az uniós testület szerint, a monetáris politika szigorú, de a kormányzati beavatkozások miatt a reálgazdaságba való átvitele gyengül. A költségvetési célokat és kötelezettségvállalásokat középtávon nem támasztják alá részletes intézkedések, ami kockázatot jelent a költségvetési célok elérésénél - állítja az Európai Bizottság.

Címlapkép forrása: Shutterstock (Kép: Shutterstock)

A jelen dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe a részletes jogi tájékoztatást.