A száj- és körömfájás rendkívüli rombolást végezhet: az egyetlen hatékony megoldás.

Fél évszázadnyi szünet után bukkant fel ismét Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, a hatóságok a vírus azonosítása után azonnal közbeavatkoztak a terjedés megfékezése érdekében. A betegség az embereket elhanyagolható mértékben fenyegeti, a szarvasmarhák körében viszont nagyon súlyos pusztításra képes, ezért gazdaságilag jelentős kórokozóról van szó. Dr. Kemenesi Gábor virológust kérdeztük a járványról, illetve a védekezés lehetőségeiről.

Ez a vírus rendkívül gyorsan terjed, így ha egyszer bejut egy rendszerbe, az egyetlen hatékony megoldás az érintett fájlok törlése.

„Tedd egyedivé a szövegedet” – nyilatkozta lapunknak Kemenesi Gábor virológus, miután Magyarországon ötven év elteltével először sikerült azonosítani a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) nevű betegséget, amely a párosujjú patás állatokat érinti. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma március elején fedezte fel a kórokozót egy Győr-Moson-Sopron megyében található, 1400 állatot befogadó kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. A kórokozó az Aphthovirus vírusnemzetséghez tartozik, és a felfedezés komoly figyelmet keltett a szakmai körökben.

Pásztor Szabolcs, az országos főállatorvos, sürgős és szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében. Jelenleg is folyik a bejutás körülményeinek alapos vizsgálata. A Dunántúl egész területén szigorításokat vezettek be, míg a kisbajcsi telep körüli 10 kilométeres zónában még szigorúbb korlátozások léptek érvénybe. Március 9-ig körülbelül 1000 tonna állatot kellett leölni, és a tetemeket egy Bábolna közelében ásott gödörben semmisítik meg. A gócpontot március 10-én Orbán Viktor is meglátogatta, hogy tájékozódjon a helyzetről.

Milyen információink vannak az RSzKF-ról, és valóban szükséges-e aggódnunk az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztető hatásai miatt? Milyen következményekkel járhat az RSzKF jelenléte, és milyen módszerekkel védekezhetünk ellene? Ezekről a fontos kérdésekről beszélgettünk Dr. Kemenesi Gáborral, a Pécsi Tudományegyetem docensével, aki a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjeként mélyreható ismeretekkel rendelkezik a témában.