A Direkt36 által közzétett hírek szerint egy letelepedési kötvényes férfi lehetett a résztvevője egy kínai külföldi eseménynek.

Egy kínai férfi, aki saját bevallása szerint 2013-ban letelepedési kötvénnyel érkezett Magyarországra, részt vett egy disszidenseket megfélemlítő akcióban az ENSZ emberi jogokról szóló konferenciáján Genfben. Ezt a megdöbbentő információt a Direkt36 cikkéből ismerhettük meg. A genfi eseményre egy nemzetközi tényfeltáró újságírókból álló csoport, az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) hívta fel a figyelmet, amelynek egyedüli magyarországi képviselője a Direkt36.

Az esemény leírása szerint 2023-ban a genfi Wilson Palota konferenciatermében az ENSZ képviselői Kínáról készült jelentést vitattak meg, amely különös figyelmet szentelt az ujgur és tibeti kisebbségek súlyos helyzetének. A teremben jelen volt Thinlay Chukki, a kínai megszállás elől száműzetésbe kényszerült tibeti kormány svájci képviseletének, a Genfi Tibeti Irodának vezetője is. Az előadás után egy ismeretlen kínai férfi lépett oda hozzá, azzal a kéréssel, hogy közös fényképet készíthessenek. Thinlay Chukki beleegyezett a fotózásba, miközben egy kollégája felfigyelt a férfi nyakában lógó névtáblára, amely érdekes részleteket rejtett.

Ma van péntek, és a Budapesten bejegyzett Kínai-Európai Kulturális, Művészeti és Sport Egyesület elnökeként tevékenykedem.

A kép elkészítése után a férfi nem állt meg, hanem a kameráját a tibeti delegációra irányította, és beleegyezésük nélkül kezdett el róluk is fényképezni. A tibetiek igyekeztek megakadályozni a fotózást, hátizsákot tartva a kamera elé, miközben többször is kérték, hogy hagyja abba a fényképezést. A férfi azonban ügyesen kikerülte az akadályt, és továbbra is kattintgatta a zárakat, figyelmen kívül hagyva a kérdéseiket.

Az ENSZ munkatársának közbelépésére a magyarországi kötődésű kínai férfi végül kitörölte a tibetiekről készített fotókat, később azonban az utcán várta, hogy Chukki és kollégái elhagyják az épületet, és ismét fotókat készíthessen róluk.

A történteket a rendezvényen jelenlévő Tibeti Igazságügyi Központ képviselője hivatalosan is bejelentette az ENSZ Emberi Jogi Főbizottságának, amely ennek nyomán vizsgálatot kezdeményezett az ügy körülményeinek feltárására.

A lap megkereste a kínai férfit, aki azt állította, hogy a svájci konferencián félreértés történt, és tagadta, hogy megfélemlítő akcióban vett volna részt. Azt is állította, hogy maga is muszlim vallású, és mint ilyen, önmagát is kissebségi kínainak tartja. Szakértők szerint azonban ez a viselkedés tipikus példája a Kínai Népköztársaság azon törekvésének, beazonosítsa és elnyomja kritikusait.

Nyíri Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a lapnak azt mondta: a feltűnő fényképezés inkább megfélemlítésre utal, mint sem információgyűjtésre. A kína-szakértő a lap kérdésére úgy válaszolt:

Ha valóban kémkedni akarnának, nem a kezdők módszereit alkalmaznák, és biztosan nem ilyen szemmel látható módon tennék.

A szóban forgó kínai férfi - ahogyan azt a hírekben említik - az Egyesült Front nevű hálózat tagja, amely a Kínai Kommunista Párton belül tevékenykedik. E hálózat egyik fő célja, hogy monitorozza a külföldi kínai diaszpóra jelentősebb képviselőit, valamint hozzájáruljon a Kínával szembeni kritikák elfojtásához, ezáltal erősítve Kína globális befolyását. Az Egyesült Front keretein belül világszerte kapcsolatokat ápol a külföldi kínai közösségek vezetőivel és egyesületeivel. A források szerint Magyarországon 26 kínai egyesületet és 56 ilyen egyéni szereplőt azonosítottak. Közéjük tartozik Ma Ven-csün is, aki a Kínai-Európai Kulturális, Művészeti és Sport Egyesületet alapította.

2017-ben a kínai fél egy gazdasági konferencia keretein belül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott, ahol a két politikus éppen kezet fogott. A férfi a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy ez egy alkalmi találkozás volt, amely nem ismétlődött meg.

Ma Ven-csünt négy honfitársával együtt Kína korábbi budapesti nagykövete "konzuli védelmi összekötőtisztnek" nevezte ki 2017-ben. A nagykövetség közleményéből annyi derült ki, hogy az ő feladatuk kapcsolatba lépni a kínai diaszpóra tagjaival és segíteni "megoldani magyarországi honfitársaik problémáit".

Ez a pozíció párhuzamba állítható a tiszteletbeli konzulok szerepével, azonban Kínában ilyen pozíció nem létezik. Éppen ezért neveztük el magunkat konzuli védelmi összekötőtisztnek.

- kérte a lap munkatársát a Magyarországhoz kötődő kínai férfi.

A Kínai Nagykövetség, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a lapunk által feltett kérdésekre a férfi kinevezésével összefüggésben.