Dr. Meskó Bertalan: Hogyan formálja át az orvosi technológia jövőnket - Házipatika Dr. Meskó Bertalan, az orvosi technológia szakértője, új perspektívába helyezi a jövő egészségügyi rendszerét. Az innovációk és a digitális megoldások forradalmasítják a b
Miért nem elég sokáig élni, miért fontos, hogy ezt jó életminőségben tehessük meg? Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutatóval a hosszú élet (longevity) valódi jelentéséről, az egészségügyi technológiák forradalmáról, az orvos-beteg kapcsolat átalakulásáról beszélgettünk.
A 'longevity' fogalma számomra a hosszú élet és az életminőség összefonódását jelenti. Nem csupán a kor eléréséről van szó, hanem arról is, hogy ezt a kort aktívan, egészségesen és boldogan éljük meg. A hosszú élet titka abban rejlik, hogy harmóniában éljünk a testünkkel és a lelkünkkel, hiszen a fizikai egészség mellett a mentális jólét is alapvető fontosságú. A 'longevity' magában foglalja a tudatos táplálkozást, a mozgást, a társas kapcsolatokat és a folyamatos tanulást is. Mindezek összessége segíthet abban, hogy ne csupán éveket, hanem életet adjunk az éveinkhez.
Ez a kérdés sokkal bonyolultabb, mint elsőre tűnik. Kifejezetten Thuróczy Bertalan PhD-hallgatóm kutatási területére utal. De mi is valójában a "longevity"? A szakirodalomban számos definíció létezik, ami megnehezíti a közös nevező megtalálását a kutatók között. Érdemes talán úgy megfogalmazni a dilemmát, hogy miként lehet a lehető legnagyobb mértékben meghosszabbítani egy ember életének éveit, miközben az egészségi állapotát is a legmagasabb szinten tartjuk? A hosszú élet önmagában nem jelent értéket, ha az éveink java része betegen, mozgáskorlátozottsággal vagy szenvedéssel telik.
Mindenképpen érdekes kérdés, hogy a hosszú élet elkötelezett hívei szerint elérhetjük-e akár a százhúsz éves kort. Vajon mennyire reális ez a cél?
Ez nem csupán egy álom vagy célkitűzés; a Nature szakmai publikációi szerint az emberi élet biológiai határa körülbelül százhúsz év lehet, feltéve, hogy sikerül elkerülnünk a legfőbb betegségeket, és olyan egészségügyi rendszerben élünk, amely támogatja a hosszú életet. Én személy szerint legalább száz évig szeretnék élni, de nem akármilyen módon: a vágyam, hogy egyszer turistaként látogassam meg a Marsot. Arra gondolok, hogy nem ágyban fekve, betegen tolnak be az űrhajóba, hanem - akár egy exoskeleton robot segítségével - saját lábamon lépek a fedélzetre, készen arra, hogy felfedezzem a vörös bolygót.
Úgy vélem, hogy a biológiai képességeink helyett sokkal lényegesebb, hogy mindannyiunknak legyen egy világos víziója arról, hogyan képzeljük el a jövőbeli énünket. Számos kutatás támasztja alá, hogy akik szoros kapcsolatban állnak a jövőbeli énjükkel, azok empatikusabbak és élénkebben tudják elképzelni magukat a jövőben. Ennek következtében gyakran jobban döntenek. Például könnyebben nemet mondanak olyan lehetőségekre, amelyeket később megbánnának, és ritkábban halogatják a teendőiket, mivel folyamatos párbeszéd zajlik a jelenlegi és a jövőbeli énjük között. Egy tanulmány különösen azt hangsúlyozza, hogy a jövőbeli énünkkel kialakított pozitív kapcsolat egészségügyi előnyökkel jár. Véleményem szerint tehát a víziónk a kulcs, nem pedig az, hogy tudományosan vagy technikailag mennyit tudunk elérni az életminőségünk és élethosszunk javítása érdekében.
Lehet, hogy mi, magyarok kissé a múltban élünk? A jövőre vonatkozóan viszonylag kevés fogalmi képletünk van...
Az új könyvem kapcsán - "Térkép a jövőhöz" címmel - rengeteget foglalkoztam azzal, hogy a társadalmaknak és nemzeteknek mi pontosan a jövőképe. Számomra az írás során leginkább az volt a tapasztalat, hogy mi, magyarok, kifejezetten félünk vagy szorongunk a jövővel kapcsolatban. Mert az a képünk, hogy nincs rá hatásunk. Ahogy a híres dal mondja: "de úgyis lesz, ahogy lesz, lesz, ahogy lesz". Nincs benne szerepem, tehát akkor miért is foglalkozzak vele? A múltról mindenki tanul, történelemórája mindenkinek volt, gyerekkorunktól meséken, legendákon, sztorikon nőttünk fel, felnőttként beszélgetünk, pletykálunk, tehát ahhoz vagyunk hozzászokva, hogy múltbeli történésekből következtetéseket vonunk le. Én azt állítom, hogy ugyanezt meg lehet tanulni a jövővel kapcsolatban, csak el kell kezdeni.
Korábban az öregedést egyszerűen biológiai folyamatnak tekintették. Miben különbözik a hosszú élet iránti mai törekvésünk attól, ahogy régebben gondoltunk az idő múlására?
Aubrey de Grey kutatóval közel tíz évvel ezelőtt találkoztam egy moszkvai konferencián, ahol arról beszélt, hogy az öregedés idővel kezelhető betegséggé válhat. Engem sokáig ez a gondolat ragadott meg: hogy majd jön egy csodagyógyszer, amely biológiailag megállítja az öregedést. Mára azonban máshogy látom. A valódi forradalom nem a technológiában van, hanem abban, hogy ráébredünk: a hosszú, egészséges élet nem hetvenéves korban kezdődik, hanem már húszévesen. Ehhez tudatos hozzáállás, adataink ismerete kell, és partneri kapcsolat az orvosainkkal. Az egészséges életmód üzenete évtizedek óta velünk van, mégis kevesen tartják be. Talán a longevity szemlélet segíthet abban, hogy végre komolyan vegyük.
Melyek szerinted a legkiemelkedőbb technológiai újítások, különösen a mesterséges intelligenciára épülő megoldások, amelyek potenciálisan hatással lehetnek az emberi élettartamra?
A legfontosabb dolog, ami az egészségügyre befolyással lesz, nem technológiában gyökeredzik. A páciensek felemelése, bevonása a döntéshozásba sokkal nagyobb fontosságú, mint bármilyen egyedi technológia. Különben ha ő maga nem része az orvosi folyamatnak, nem várhatjuk el, hogy hűen kövesse a javaslatokat, gyógyszerszedést akár. Ha csupán szabályokat, követelményeket és utasításokat kell betartania, de nem magyarázzuk el, hogy miért, az nem helyes.
Ha a modern technológiai vívmányokat kellene kiemelnem, akkor a mesterséges intelligencia (AI) mindenképpen a középpontba kerül. Az AI praktikus alkalmazásai közé tartoznak például azok a mobilalkalmazások, amelyek lehetővé teszik bőrelváltozások fényképezését, és az AI segít megállapítani, hogy szükséges-e orvosi vizsgálat. Ezek a bőrellenőrző applikációk már Magyarországon is elérhetők, és sikeresen áttörték a mainstream határait. A generatív AI-modellek, mint amilyen a ChatGPT is, már több mint 500 millió felhasználóval rendelkeznek, és a számuk lassan a milliárdhoz közelít, ami egyértelműen mutatja, hogy egyre inkább orvosi és egészségügyi célokra is alkalmazzák őket. Az orvosi szektorban végzett kutatásaink során, a The Medical Futurist-nél, alaposan tanulmányoztuk az AI-alapú orvosi technológiákat, és megállapítottuk, hogy a radiológia kiemelkedően profitál ebből a forradalomból. A radiológiai vizsgálatok során rengeteg adat, kép és vizuális lelet készül, mint például CT, röntgen és MR felvételek. Ezeket az AI segítségével sokkal gyorsabban és pontosabban tudjuk értelmezni. Jelenleg úgy látjuk, hogy a legnagyobb előnyök a radiológián kívül az onkológiában és a kardiológiában várhatóak.
Miként definiáljuk az okoseszközök fogalmát az egészségügyi szektorban?
A fonendoszkóp mindenki számára ismerős eszköz, de kevesen tudják, hogy az első prototípusa az 1800-as évek elején született egy francia professzor zsenialitásának köszönhetően. Előtte az orvosok csupán a fülüket használták a betegek szív- és légzési hangjainak meghallgatására, eszköz nélkül. Az újítás egy egyszerű facső volt, amely a szívhangot felerősítette, így megszületett a sztetoszkóp, ami az orvostudomány egyik alapvető és elengedhetetlen szimbólumává vált. Bár a klasszikus sztetoszkóp még mindig analóg technológián alapul, a fejlődés nem állt meg: ma már léteznek okossztetoszkópok is. Az orvosok ugyanúgy használják ezeket az eszközöket, hogy a betegek tüdejét és szívét hallgassák, ám a különbség az, hogy a telefonjuk rögzíti a hangokat. Ez lehetővé teszi, hogy a felvételt később újrahallgassák, vagy akár megosszák egy kollégával konzultáció céljából. A legújabb okoseszközök közé tartoznak azok is, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak az eredmények értelmezésére. Így mire az orvos leveszi a sztetoszkópot, az AI máris szolgáltatott egy szakvéleményt. Ez a technológiai fejlődés nemcsak a gyógyítás hatékonyságát növeli, hanem jelentős változásokat is hoz a beteg-orvos kapcsolatban. A technológia, amely nem csupán egy egyszerű eszköz vagy szenzor, hanem a mesterséges intelligencia révén aktívan részt vesz a diagnózis folyamatában, új dimenziót ad a gyógyítás művészetéhez.
Mikor fogja egy magyar páciens átélni azt, hogy fejlett technológiák vesznek részt az egészsége menedzsmentjében?
Tizenöt éve élem ezt az életformát, és úgy hiszem, hogy sokan osztoznak velem ebben a tapasztalatban. Szabolcsból jövök, így tisztában vagyok vele, hogy rengeteg idősebb beteg van, aki soha nem szeretné, hogy ilyen változások történjenek a saját testében. Elengedhetetlen, hogy elfogadjuk: a fejlett technológiák alkalmazása rajtunk múlik, a rendszerben élőkön és a benne dolgozókon.
Milyen mítoszokat lehet a hosszú élet kapcsán említeni, amelyek kritikusak a fejlődés szempontjából?
A hosszú élet titka körüli mítoszok közül talán a legelterjedtebb az a hit, hogy elegendő csupán egy csodálatos gyógyszerre várni. Sokan hajlamosak elkerülni az életmódbeli változtatásokat, inkább abban reménykednek, hogy egy egyszerű injekció vagy tabletta megoldja az egészségügyi problémáikat. Bár elképzelhető, hogy a jövőben valóban létezni fog olyan szer, amely segít az öregedés folyamatának kezelésében, az erre alapozott életvitel olyan, mint a szerencsejáték. Én abban bízom, hogy a valódi áttörést az jelenti, ha a betegek hozzáférnek saját egészségügyi adataikhoz - letölthetik a leleteiket, megérthetik az eredményeket, és aktívan részt vehetnek a döntéshozatalban. Magyarország ebben a tekintetben élenjáró: az EESZT rendszer világszinten is példaértékű, mivel lehetővé teszi, hogy már az orvosi vizsgálatok előtt megismerjük saját egészségügyi adatainkat. Ahogy említettem, ez a tudatos részvétel sokkal többet érhet, mint bármely jövőbeni gyógyszer.
Az élethosszabbítás gondolata etikai, erkölcsi kérdéseket is felvet. Ezekről mit gondol?
Joggal állíthatjuk, hogy napjainkban a bioetika soha nem látott fejlődésen megy keresztül. Az egyik legnagyobb kérdés, amellyel szembesülünk, az, hogy mi történik, ha tömegesen megnő az élettartamunk - miközben a társadalmak elöregednek, a fiatal generációk létszáma csökken, és a nyugdíj- illetve egészségügyi rendszereink határai feszesebbé válnak.
A másik lényeges kérdés a hozzáférés problémája: mi történik akkor, ha valaki képes megvásárolni a legújabb technológiát, mondjuk egy 3D-bioprintert, míg másoknak még az életmentő szervátültetésre is hónapokat vagy éveket kell várniuk? Ezek a társadalmi és gazdasági eltérések könnyen biológiai egyenlőtlenségekké alakulhatnak, és ez az elkövetkező évtized egyik legnagyobb etikai dilemmáját fogja jelenteni.
A technológiai fejlődés az orvosi szektorban számos izgalmas előnyt hoz magával, amelyek jelentősen javíthatják a betegellátást és a diagnózis pontosságát. Az orvosok számára a legfontosabb előnyök közé tartozik a korszerű diagnosztikai eszközök elérhetősége, mint például a mesterséges intelligencia (MI), amely képes gyorsan és precízen elemezni a betegadatokat, így segítve az orvosokat a helyes döntések meghozatalában. Emellett a telemedicina lehetőségei révén a szakemberek könnyebben érhetik el betegeiket, még távoli helyszíneken is, ezáltal növelve a hozzáférhetőséget és a kényelmet. Ugyanakkor az orvosokban jogos aggodalmak merülhetnek fel a technológiai fejlődés kapcsán. A mesterséges intelligencia és a robotizáció fejlődése felveti a kérdést, hogy a jövőben mennyire lesz szükség az emberi beavatkozásra. Bár a gépek képesek lehetnek bizonyos feladatok automatizálására, az orvosi hivatásban az emberi empátia, a tapasztalat és a személyes kapcsolat továbbra is pótolhatatlanok. Az orvosoknak tehát nemcsak az új technológiák használatát kell elsajátítaniuk, hanem azt is, hogy miként integrálják ezeket a hagyományos orvosi gyakorlatokkal, így megőrizve a szakmai hitelességüket és az emberi kapcsolatokat. Összességében elmondható, hogy a technológiai fejlődés nemcsak előnyöket, hanem kihívásokat is jelent az orvosok számára. A jövő sikeres orvosai azok lesznek, akik képesek alkalmazkodni ehhez az új környezethez, miközben megőrzik az orvosi hivatás alapvető emberi értékeit.
Sokan aggódnak amiatt, hogy a technológiai fejlődés árnyékot vet az orvosi hivatás emberi aspektusaira. Pedig a valóság éppen az ellenkezőjét mutatja: lehetőséget ad arra, hogy az orvosok újra a pácienseikre összpontosíthassanak. Az elmúlt évtizedek során az adminisztrációs feladatok súlya egyre inkább elnyomta az orvosi szakmát; ma egy átlagos orvos idejének több mint felét papírmunkával tölti. A mesterséges intelligencia azonban új utakat nyithat meg, lehetőséget teremtve a szakemberek számára, hogy megszabaduljanak a felesleges terhektől. Már léteznek olyan AI-alapú megoldások, amelyek automatikusan rögzítik a betegekkel folytatott beszélgetéseket, és azokat orvosi dokumentumokká alakítják. Az orvosnak csupán ellenőriznie kell a rendszert, így végre valóban időt szentelhet a pácienseinek. Ez nem csupán futurisztikus elképzelés, hanem egy lényeges lépés afelé, hogy az orvoslás valóban emberközpontúbbá váljon.
Okosmérlegek és szenzoros vécék... milyen mértékben segítik elő a mindennapi egészségmegőrzést? Ezek az innovatív eszközök nem csupán a technológiai fejlődés vívmányai, hanem komoly szerepet játszanak életminőségünk javításában is. Az okosmérlegek pontos adatokat szolgáltatnak testtömegünkről, zsírszázalékunkról és izomtömegünkről, lehetővé téve, hogy nyomon követhessük egészségi állapotunk alakulását. A szenzoros vécék pedig a higiénia mellett a testünk állapotáról is hasznos információkat nyújtanak, például a vizelet összetételének elemzésével. Ezek az eszközök tehát nem csupán kényelmi funkciót töltenek be, hanem aktívan hozzájárulnak a tudatosabb életmódhoz és az egészségmegőrzéshez.
Több mint százötven digitális egészségügyi eszközt teszteltem az utóbbi időben, hogy alaposan megérthessem, min megy keresztül egy jövőbeli páciens, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie. Nem túlzás azt állítani, hogy a piacon elérhető szinte minden eszközt kipróbáltam, sőt, a saját egészségemmel is kísérleteztem. Ezért vagyok meggyőződve arról, hogy az első és legfontosabb lépés a háziorvossal való partneri viszony kialakítása. Ezt tartom az alapnak, nem pedig azt, hogy elkezdjünk vásárolni különféle viselhető technológiákat és okoseszközöket az otthonunkba. Ennek ugyanis nincs értelme, hiszen a felhalmozott adatok tengerében az egyén könnyen elveszhet, és garantálom, hogy nehezen fog tudni mit kezdeni velük. Orvosi végzettséggel, kutatói háttérrel és geek mentalitással rendelkezem, de még így is nehézséget jelentett számomra a genetikai tesztem eredményeivel való foglalkozás. Hasonlóképpen, az okosórám, az okosmérlegem vagy az alvásszenzorom adatai alapján nehezen tudtam következtetéseket levonni az életmódom megváltoztatására. Én is szükségét éreztem egy olyan partnernek, mint a háziorvosom, akivel közösen kidolgozhatunk egy preventív tervet.
Ha csupán egyetlen, laikusok számára érthető és mérhető paramétert kellene ajánlanom, az a "tudás mélysége" lenne. Ez a fogalom azt tükrözi, hogy mennyire alaposan ismerjük egy adott témát. A tudás mélysége segít megérteni, hogy mennyi részlet, összefüggés és kontextus rejlik a felületes információk mögött. E paraméter révén a laikusok képesek lehetnek jobban tájékozódni és értékelni az információk hitelességét és relevanciáját.
Imádom a kérdést: a válasz az alvás. A fitneszmérések Szent Grálja. Ha valaki soha nem fog semmi máshoz nyúlni, csak az alvását fogja mérni, garantálom, hogy nyerni fog vele. Konkrétan: az okosébresztés az új algoritmusokban a világ legfontosabb eszközbeli funkciója.
Ön milyen lépéseket tesz a hosszú élet titkának felfedezése érdekében?
Kutatóként tizenöt éve az a vezérelvem, hogy mindent észleljek, amit egy páciens a jövőben tapasztalhat. Természetesen elvégeztem a teljes DNS-szekvenálásomat több különböző cégnél is. Ennek köszönhetően tisztában vagyok azzal, hogy milyen egészségügyi kockázatokkal nézek szembe. Például a bőrrákra vonatkozóan egy részletes prevenciós tervet dolgoztam ki, mivel nyolcszoros kockázatom van erre a betegségre. Életemet úgy alakítottam, mintha vámpír lennék: évek óta nem láttam a napfényt, soha nem látogatok el szoláriumba, mindig használok naptejet, és évente részt veszek rákszűrésen. Tudom, hogy milyen gyógyszerekre vagyok érzékeny, ezért ezeket soha nem fogom szedni, hiszen számos mellékhatás jelentkezhet. A mikrobiómtesztem révén tisztában vagyok a bélflórám állapotával, és ennek megfelelően alakítom a táplálkozásomat. Figyelemmel kísérem az alvásomat, a napi aktivitásomat, és korábban több hétig vércukorszintmérőt viseltem a bőröm alatt, hogy pontos adatokat nyerjek a testem működéséről.
Ezekről is olvashatunk a könyvében?
A longevity számomra nem csupán egy kutatási irányzat, hanem egy több mint tizenöt éve tartó szenvedély. Orvosi jövőkutatóként mindig is az foglalkoztatott, hogyan fejlődik az egészségügy a technológia és a kultúra kereszteződésében. Idővel azonban ráébredtem, hogy a jövő tervezésének eszközei leginkább szakértők és agytrösztök birtokában vannak, miközben sok olyan módszer létezik, amely széles körben hozzáférhető és érthető lenne. E felismerés inspirálta a "Térkép a jövőhöz - Jövőkutatás mindenkinek" című könyvemet, amely egyfajta társadalmi kísérletként is felfogható: célom, hogy megmutassam, a jövő nem csupán passzívan alakul körülöttünk – mi magunk is formálhatjuk, ha megtanuljuk tudatosan elemezni és felkészülni rá. A könyvben több mint ötven módszert gyűjtöttem össze, közülük legalább egy tucat könnyen integrálható a mindennapi életbe. Ezeket osztom meg az olvasókkal, bízva abban, hogy inspirációt nyújtanak a jövő tudatos alakításához.
Kiknek szól?
Azoknak, akik kíváncsiak a jövőre - vagy éppen félnek tőle. A célom az, hogy segítsek nekik megérteni: nem jóslatokra van szükség, hanem tudatosságra. Ha ismerjük a lehetőségeket, felkészülhetünk a várható változásokra - így nemcsak alkalmazkodni tudunk, hanem irányítani is a saját jövőnket. Akár egyénként, akár közösségként.
