A kormány új terve olyan következményekkel járhat, amelyek drágább számlavezetést eredményeznek, ez pedig a bankok számára jelentős, ezermilliárdos betétkiesést okozhat. Emellett az önkormányzatok munkájának zavara is valószínűvé válik.

Az önkormányzatok mellett az OTP Bank és az MBH Bank is jelentős veszteségeket szenvedhet el az új kormányzati javaslat következtében. Ennek lényege, hogy a települések jövőbeli kötelezettséget kapnak arra, hogy a Magyar Államkincstárnál helyezzék el pénzeszközeik jelentős részét. Ez a lépés várhatóan 900-1000 milliárd forintnyi bankbetét elvesztését eredményezheti a bankok számára, ami a bankolási költségek emelkedéséhez vezethet az önkormányzatoknál. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége máris jelezte, hogy az intézkedés alkotmányellenes lehet, és gátat szabhat a települések napi működésének is.

Idén októberben már élesben bevezethetik az új szabályozás első szakaszát, amely előírja, hogy a települések bankszámláin lévő pénzeszközök nagyobb részét a Magyar Államkincstárnál (MÁK) kell majd tárolniuk. A Nagy Márton által kidolgozott rendelettervezet szerint:

A mintegy 3200 önkormányzat összesen 900-1000 milliárd forintos betéttel rendelkezik, ebből az első körben, októbertől 300 milliárd forint érkezhet majd az államkincstárhoz. Ezt az összeget a jelenlegi számlavezető bankok egyszerűen elveszítik:

A jövőben a pénzkezelés jogát az állam veheti át, ami következményeként a kereskedelmi bankok éves szinten milliárdos bevételektől eshetnek el.

A tervezet szerint az alábbiak közül a magasabb összeg feletti részt kell átvezetni a Magyar Államkincstárhoz (MÁK):

Magyarországon az önkormányzati banki szektor jellemzően két domináló szereplő köré épül, amelyeket az OTP Bank és az MBH Bank alkot. Bár akad néhány kivétel, a piac jelentős részesedése ezekhez a bankokhoz köthető. Ennek egyik fő oka, hogy sok kereskedelmi bank elkerüli az önkormányzatokkal való együttműködést, mivel kockázatosnak vagy problémásnak ítélik meg őket. Így a magyar bankok vállalták magukra ezt a feladatot, és ők töltik be a közszolgáltatások finanszírozásában betöltött szerepüket.

A nagyobb városok általában az OTP ügyfelei lettek, a kisebbek pedig a korábbi Takarékok révén az MBH Bankhoz kerültek. Persze más kereskedelmi bankoknak is vannak önkormányzati ügyfeleik, de úgy tudjuk, a települések több mint 90 százaléka ehhez a két pénzintézethez tartozik. Ez azt is jelenti, hogy első körben az OTP-t érinti érzékenyen a betételvonás, mert októbertől éppen a legnagyobb ügyfeleknek, a megyei jogú városoknak, a fővárosnak, valamint a budapesti kerületeknek kell átállniuk az új rendszerre.

A HVG kérdéseire válaszolva a legnagyobb kereskedelmi bankok egyike sem kívánta kommentálni a tervezett intézkedést. Forrásaink szerint azonban a pénzintézetek nem éppen lelkesednek a kormányzati javaslat iránt, ami érthető is:

a bankok nem szívesen válnának meg csak úgy több százmilliárd forintnyi betétállománytól.

Az önkormányzatok számára a pénzintézetek sokkal bonyolultabb feladatokat jelentenek, mint a lakossági ügyfelek. A bankoknak nemcsak a különféle díjak beszedésével kell foglalkozniuk, hanem az önkormányzati cégek számláinak kezelését és a bankbetétek nyújtását is el kell látniuk. Emellett a készpénzforgalom is jelentős lehet, ami gyakori napi szintű kapcsolattartást igényel. Jelenleg a tervek csupán a települések saját forrásait érintik, az önkormányzati cégek pénzügyei még nem szerepelnek a programban.

A bankok számára a fokozottan aktív ügyfélszolgálat jelentős előnyöket hozott, mivel a települések itt helyezték el a pénzüket, amelyet hatékonyan forgatva jelentős nyereségekre tehettek szert. Ha a jövőben ezeket az összegeket más helyeken tartják, a települések számlavezetési díjai drámaian megemelkedhetnek – figyelmeztettek banki forrásaink. Azonban nem minden érintett szenved a változásoktól:

Az intézkedés révén az állam kedvező helyzetbe kerül, hiszen csökkenteni tudja a rövid lejáratú állampapírok kibocsátását, ami a napi likviditás fenntartásához szükséges. Ennek következtében a finanszírozási költségek is alacsonyabbak lesznek. Emellett a lépés lehetőséget teremt arra, hogy az állam átfogóbb rálátást nyerjen a települések aktuális vagyoni helyzetére is.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a HVG-nek nyilatkozva kifejtette: „Az önkormányzatoknál időnként felhalmozódó nagyobb összegű pénz nem azt jelzi, hogy nincs szükségük rá, hanem azt, hogy a bevételeik beszerzése egyenetlenül történik.” Hozzátette, hogy ezek az összegek elengedhetetlenek a pályázatok, beruházások és a napi működés zavartalan lebonyolításához.

Szerinte megengedhetetlen, hogy az önkormányzatok ne rendelkezzenek a saját pénzügyi forrásaik felett, és hogy az állam egyszerűen elvonja azokat a saját céljaira. Ráadásul az intézkedést év közben vezetik be, miközben a helyi költségvetések már számoltak a lekötésekből származó kamatbevétellel. Bár felmerült, hogy az állam 6,5%-os kamatot ígérhet, ezt írásban még nem biztosították a települések számára.

A MÁK vállalja, hogy egy munkanapon belül biztosítja az önkormányzat számára a szükséges pénzeszközöket banki utaláson keresztül, és az utalás költségeit sem terheli. Ezen felül a MÖSZ részletes észrevételezést végzett a társadalmi egyeztetés keretében megvitatott tervezettel kapcsolatban. Forrásaink szerint a MÖSZ többek között az alábbi pontokat kifogásolta:

Korábban több polgármester is bírálta már a tervezetet, a MÖSZ érdi gyűlésén például nemrég arra vezették vissza az ötletet, hogy fedezet kell a választások előtti pénzszórásokra, a különféle adókedvezmények ellentételezésére.