A szegénységben élő gyermekek száma megduplázódott - Az eddigi KSH statisztikák aggasztó eltéréseket mutatnak.
Április óta a Válasz Online cikksorozatban vizsgálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységi adataival kapcsolatos aggályokat, és most új fejlemények láttak napvilágot az ügyben. A portál korábbi írásai alapján felmerült a gyanú, hogy a KSH adatközléseiben szakmai hibák vagy akár manipulációk is előfordulhatnak, mivel a hivatal kénytelen volt átértékelni a 2014 és 2023 közötti szegénységi statisztikáit. A szükséges korrekciók arra utalnak, hogy a korábbi adatokban jelentős pontatlanságok voltak. Az újonnan közzétett adatokból kiderült, hogy a KSH jóval alacsonyabb számot közölt a szegénységben élő magyar gyermekek számáról. A javítások után például 2020-ra már kétszer annyi 0-17 éves gyermeket soroltak a szegények közé, mint ahogy azt korábban jelezték. Hírszemle.
Áprilisban Élő Anita a Válasz Online hasábjain hozta nyilvánosságra a Tátrai Annamária és Gábos András által készített tanulmányt, amely komoly aggodalmakat vetett fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szegénységi adataival kapcsolatban. A kutatók arra figyelmeztettek, hogy a KSH által publikált statisztikák nem feltétlenül reprezentálják a valóságot, mivel ezekben sok olyan személy található, akik csupán néhány forinttal lépik át a szegénységi küszöböt, ami torzítja az átfogó képet. Júniusra a helyzet tovább súlyosbodott, hiszen már öt kutató fejezte ki aggályait az adatok hitelességével kapcsolatban, rávilágítva, hogy a KSH jövedelemadatai csak akkor tekinthetők érvényesnek, ha...
a NAV-nak esetenként százezres összegekkel kell támogatnia azokat, akik enélkül a szegénységi küszöb alá kerülnének - ez pedig teljes képtelenség.
A szakemberek szerint rendszerszintű adatminőségi problémák vannak az EU-SILC (az Európai Unióban egységes módszertannal gyűjtött adatsor) keretében készítettek 2014 és 2023 között.
Közleményében a KSH akkor "áltudományosnak" minősítette a kutatók cikkét.
Aztán szeptemberen sajtótájékoztatón jelentette be a KSH - állításuk szerint a cikkektől függetlenül, de figyelembe véve a javaslatokat -, hogy javították a számokat. A korrekció eredménye az lett, hogy jelentősen változott a jövedelmi szegénységi ráta: 2018-ban 1,7; 2019-ben 1,6; 2021-ben 1,4 százalékponttal lett magasabb az országos adat a korábbiaknál. És hogy ez mit jelent számokban? A 2018-as adatokban 150 ezerrel több lett szegénységben élők száma, ami nem elhanyagolható mértékű különbség.
Az Eurostat legújabb jelentése alapján a korrekció előtti és utáni korosztályokra lebontott adatok jelentős eltéréseket mutatnak. Különösen szembetűnő a 0-17 éves korcsoport esetében, ahol a szegénységben élő gyermekek arányának 2020-as becslése eredetileg 9,5 százalék volt. A módosítások nyomán azonban ez a szám 18 százalékra emelkedett, ami figyelemre méltó növekedést jelez.
A legfrissebb adatok szerint a gyerekek érintettsége kétszerese a korábban mért értékeknek.
Ezek a számok kulcsfontosságú szerepet játszanak, mivel a döntéshozók ezen információk fényében hozzák meg az érintett közösségek számára szükséges intézkedéseket. Amennyiben ezek az adatok torzítva jelennek meg, úgy a segítségnyújtás hatékonysága is megkérdőjelezhető.
Az Eurostat szerint a magyar adatok megbízhatóak, és a mostani korrekciók okaként sem a manipulációt vagy szándékos torzítást jelölték meg - szerintük módszertani probléma állhat a háttérben. A Válasz Online cikke szerint még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a korábbi adatokkal kapcsolatban, és valószínűsíthető, hogy további korrekció jöhet a szegénységi adatokkal kapcsolatban.
