Meddig tarthatott volna Oroszország atomfölénye? A NATO erői összefognak Vlagyimir Putyin ellen.
Fotó: National Nuclear Security Administration - Húsz év elteltével az Egyesült Államok újra atombombákat juttatott el a brit királyi légierő Lakenheath-i támaszpontjára.
Húsz év szünet után az Egyesült Államok újra atombombákat juttatott el a brit királyi légierő Lakenheath-i bázisára. Ez a kelet-angliai támaszpont kulcsszerepet játszik az Európában állomásozó amerikai légierő működésében - számolt be róla a The War Zone, amelyet az Inforádió is felhasznált.
A brit katonai támaszpontról 2008-ban az amerikai hadsereg eltávolította az összes, korábban itt tárolt nukleáris fegyvert. Ezt követően brit földön nem állomásozott hasonló amerikai fegyverzet.
A lap kiemeli, hogy Nagy-Britannia nukleáris elrettentő ereje kizárólag a Trident II D5 rakétákra épül, amelyek tengeralattjárókról indíthatók. A hivatalos tájékoztatás szerint minden egyes tengeralattjáró 40 atomtöltetet képes magával vinni.
Jelenleg sem London, sem Washington nem erősítette meg hivatalosan a fegyverek újra Európába történő telepítését, de számos jel utalhat erre a lehetőségre. Például a lakenheath-i támaszpont felújítása, valamint az amerikai szállítógépek legutóbbi mozgásai is arra engednek következtetni, hogy nukleáris bombák telepítése van a láthatáron.
1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói sivatagban a történelem első atombombáját, amivel hivatalosan is beköszöntött az atomkorszak. A 80 éves évforduló apropóján Aszódi Attila atomenergetikai szakértő elmondta a Heti Válasz podcastban: a nukleáris elrettentés máig működik.
Hozzátette: az elmúlt 80 évben a fejlett világ, Európa, Észak-Amerika, a globális nyugat néhány konfliktust leszámítva szép békeidőszakot élhetett meg, majd az orosz-ukrán háború berúgta az ajtót és rengeteg közvetett, nagy léptékű konfliktust generált a környezetünkben.
- jelentette ki Kaiser Ferenc.
Bár Oroszország nyilvánvalóan nem képes dominálni Ukrajnában, és nem tudja megvalósítani azokat a célokat, amelyeket kezdetben megfogalmazott, ez számos új lehetőséget teremtett. Remélem, hogy nem születik egy újabb globális konfliktus ebből a helyzetből, de kétségkívül tanúi vagyunk egy új világrend formálódásának.
- fogalmazott az atomenergetikai szakértő, aki azt is kifejtette: meglátása alapján több olyan momentum is előfordult, amikor 50 százalék volt egy kisebb, harctéri atomfegyver bevetésének esélye Ukrajnában. Ilyen kritikus pillanatnak tartja többek között a háború kitörése utáni időszakban a Kijev elleni sikertelen orosz támadást.
- hasonlította össze az orosz és a nyugati atomkapacitást Kaiser Ferenc, aki arról is beszélt, hogy Oroszország reálpolitikai célokból indította el ezt a háborút: leginkább azért, hogy megsemmisítse Ukrajnát. Ezért nem érdeke atomfegyvert bevetni egy olyan területen, amit alapvetően szeretne megszerezni, magába akarja olvasztani. Így nem érdekük egy újabb csernobili katasztrófát okozni.
