Párizs együtt zokogott, és a teniszvilág is megélt egy fájdalmas pillanatot: Rafael Nadal végleg búcsút intett a Roland Garrosnak.

Vannak pillanatok az életben, amelyek egyszeri és megismételhetetlenek. Rafael Nadal, a tenisz sportág valaha látott egyik legnagyobb klasszisa - sokak szerint mind közül a legnagyobb - vasárnap kora este vett végleges búcsút a Roland Garrostól, a helyszíntől, ahol 14 alkalommal nyerte meg a francia nyílt teniszbajnokságot.

A Roland Garros első versenynapján, vasárnap késő délután a Philippe Chatrier Stadion megtelt a szurkolók tengerével, akik mind egyetlen ember, Rafael Nadal tiszteletére gyűltek össze. Régóta tudni lehetett, hogy a salakpályás Grand Slam-torna rendezői, a tavalyi, csalódást keltő búcsú után, egy különleges ünnepséget terveztek a spanyol teniszező számára, hogy méltó módon köszönthesse el magát a Chatrier salakjától, ahol korábban már 14 alkalommal hódította el a trófeát.

Az ünnepélyes esemény végül vasárnap késő délután zajlott, és a Garros szervezői ezúttal valóban kitettek magukért, hiszen a rendezvény fantasztikusan sikerült. A Chatrier lelátói zsúfolásig megteltek, mintha éppen a férfi egyes döntőjét látnánk, és minden résztvevő egy különleges, vörös pólót kapott, melyen a "Merci Rafa" felirat díszelgett. Június 3-án, amikor Nadal a 39. születésnapját ünnepelte, családtagjaival és legközelebbi barátaival érkezett a centerpályára. Korábban megosztotta, hogy nem kedveli a figyelem középpontjába kerülni, és nem rajong az efféle búcsúztatásokért, de a Garros esetében természetesen kivételt tett - hiszen ez az a torna, ahol újraértelmezte a lehetetlent.

Az ünnepélyes búcsúceremónia során Nadal öröksége előtt tisztelegtek, és ahogyan az várható volt, sokak szeme megtelt könnyel – nemcsak a stadionban, hanem azon kívül is. A búcsúünnepség kezdetén Nadal angolul, spanyolul és franciául is megosztotta gondolatait a közönséggel, köszönetet mondva mindenkinek, aki az elmúlt két évtizedben hozzájárult a sikereihez. Szívszorító volt látni, ahogyan a Roland Garros szervezői is ott álltak mellette; Amélie Mauresmo, a tornaigazgató, és Gilles Moretton, a Francia Tenisz Szövetség elnöke, szívélyesen üdvözölték a teniszlegenda pályafutását.

Nadal körül mindig azok az emberek voltak jelen, akik évről évre találkoztak vele Párizsban. Akár a sofőrje, a séfje, vagy a felügyelője, mindannyian hozzájárultak a sikeréhez. Ismerős arcok vették őt körül minden sarkon, akik a közös élmények és emlékek révén szorosabbá tették a köteléket.

Többé már nem játszhatok itt, de a szívem és az emlékeim örökké itt maradnak

- kezdte Nadal, miután levetítettek számára egy videót a legemlékezetesebb pillanataiból, amelyek itt élt át a Garroson.

Úgy folytatta: "Egyszerűen mindent megtapasztaltam ebben a 20 évben, és álmaimban sem gondoltam volna, hogy ehhez hasonló eredményeket érhetek el itt."

Amint Nadal megszakította a beszédét, és csak egy rövid lélegzetvételnyi szünetet tartott, a Chatrier közönsége azonnal tombolni kezdett. Azok, akik korábban esetleg úgy érezték, hogy nem tudtak méltó búcsút venni a spanyol ikonról, most végre lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék tiszteletüket. Miután Nadal köszönetet mondott családjának és a közel álló barátainak, egy újabb videót vetítettek le, amelyben a "Nagy Négyes" másik három tagja – Roger Federer, Novak Djokovics és Andy Murray – osztotta meg gondolatait. A felvétel azonban hirtelen véget ért, és ekkor belépett a stadionba a három teniszező, hogy személyesen üdvözölje korábbi riválisát és barátját.

Talán ez volt a ceremónia legfőbb üzenete: négy legendás versenyző, akik számtalan emlékezetes és heves összecsapást vívtak egymással a teniszpályán, mégis mindvégig megőrizték emberi mivoltukat, és barátokként tekinthetnek egymásra.

Felemelő élmény volt látni, ahogyan Federer, Djokovics és Murray figyelemmel hallgatták Nadalt a Chatrier közepén. A spanyol klasszis szavai mélyen megérintették a jelenlévőket: büszkeségét fejezte ki, hogy a pályán és azon kívül is megmaradtak embereknek, riválisok, akik az évek során igazi barátságot építettek ki egymás között. Ez a kötelék sokkal értékesebb, mint bármelyik trófea vagy a Grand Slam-győzelmek száma; hiszen végső soron az emberi kapcsolatok azok, amelyek tartós értéket képviselnek.

Hihetetlen, hogy az idő hogyan változtatja meg mindennek a perspektíváját. Mindannyian elértük az álmainkat - folytatta Nadal korábbi riválisait nézve. - Megmutattuk a világnak, hogy a lehető legkeményebben tudunk küzdeni, de jó értelemben, jó kollégákként és egymást tisztelve.

Ahogy az ünnepség a végéhez közeledett, és úgy tűnt, hogy a legfontosabb pillanatoknak vége, Mauresmo a pálya szélére vezette Nadalt, ahol ünnepélyesen eltakarították a salakot az ő tiszteletére készült emléktábláról.

Az emléktábla, amelyen a neve és a 14-es szám ékeskedik – ennyiszer hódította meg Rafael Nadal a Roland Garrost – örökre ott marad a Chatrier salakján, tisztelegve ennek a páratlan spanyol legendának. Ez a plakett talán azt is szimbolizálja, hogy valószínűleg senki más nem fogja elérni azt a magasságot, amelyet ő Párizsban megvalósított. Ezzel új fejezetet nyitott a salakos Grand Slam történetében, nevét örökre belevésve a tenisz nagykönyvébe.

A ceremónia befejeztével Rafael Nadal egy másfél órás sajtótájékoztatót tartott a média munkatársai számára. A rendezvényen elhangzottakról részletes összefoglalót kínálunk kedden.