A kormány elismerte, hogy az uniós források hiánya miatt cselekvési terveket kell kidolgozniuk.

A kormány hivatalosan is megemelte az idei költségvetési hiánycélt: a korábbi 3,7 százalék helyett 4,1 százalékos ESA-hiánnyal számolnak, amihez a pénzforgalmi deficit is módosították, 4774 milliárd forintra növelve. Kisgergely Kornél államtitkár szerint a gazdaság állapota stabil, az elsődleges egyenleg már egyensúlyban van, így nincs szükség megszorításokra. Gyakorlatilag az uniós források csúszása miatt idén kétszer akkora devizakötvény-kibocsátásra kényszerül a kormány, mint ahogyan azt eredetileg tervezték.

Kedden reggel a Nemzetgazdasági Minisztériumban közös sajtótájékoztatót tartott Kisgergely Kornél, az államháztartásért felelős államtitkár, valamint Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, ahol a magyar költségvetés idei és jövő évi kilátásait vitatták meg. Már április óta tudható, hogy a kormány az idei évre körülbelül 4 százalékos hiánycélt tervez, amit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megerősített a korábbi nyilatkozataiban.

A körülbelül 4 százalékos hiány szorosan összefonódik az idei kamatkiadásokkal, ezért az elsődleges egyenleg – amely a kamatfizetések nélküli költségvetési mérleg – akár egyensúlyban is maradhat a végén. Kisgergely Kornél véleménye szerint a gazdaság jelenlegi helyzete elég stabil ahhoz, hogy támogassa a költségvetés végrehajtását.

A legfrissebb kormányzati számítások szerint az idei évben 4,1%-os ESA-hiányra lehet számítani, míg a következő évre 3,7%-ra csökkenhet ez az érték. Az államadósság tendenciája kedvező, hiszen a kormányzati szektor GDP-arányos adóssága az idei 73,1%-ról 2025-re 72,3%-ra csökkenhet. Ezen kívül, az elsődleges egyenleg 2024-re már elérheti a nullát, ami azt jelenti, hogy a magyar költségvetés kamatkiadások nélkül egyensúlyban van.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nincs szükség további fiskális szigorításokra, amelyek gátat szabnának a gazdasági növekedésnek. Az eredeti elképzelésekkel ellentétben a kormány most csupán 2,5%-os GDP-növekedéssel számol az idei évre, míg korábban 3,4%-ra tették a várakozásaikat. Ez a módosítás az első negyedéves teljesítmények fényében vált elkerülhetetlenné.

Kisgergely Kornél szerint azonban a növekedés szerkezete miatt az adóbevételek nem csökkennek érdemben, így a hiánycél továbbra is tartható. "A költségvetést mindig a tényleges adatok alapján tervezzük, nem a GDP-növekedési várakozásokra építjük" - fogalmazott.

Ez a lépés összhangban áll Nagy Márton korábbi előrejelzéseivel, aki már korábban is utalt a szükséges korrekciók fontosságára. A kormány várakozásai szerint az adóbevételek csökkenni fognak, miközben a kiadások terén jelentős többletkiadásokkal kell számolni, hiszen a kórházak működési költségei megnövekedtek, és a családtámogatási programok is extra terheket rótnak a költségvetésre - foglalta össze Kisgergely Kornél.

Az államtitkár betekintést adott a pénzforgalmi költségvetési tervbe is. Ennek egyik kulcstétele az uniós források csúszása: bár ezek az eredményszemléletű kimutatásokban nem rontják a mérleget, a pénzforgalmi hiányban már érzékelhetővé válnak.

A hiány finanszírozásával kapcsolatban Hoffmann Mihály hangsúlyozta, hogy a finanszírozási tervet átdolgozták a megnövekedett pénzforgalmi hiány tükrében. Az első öt hónap során az éves finanszírozási terv körülbelül 88%-a teljesült. Ugyanakkor a megemelkedett hiány az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) részéről reakciót generált. Ennek nyomán a devizafinanszírozás mértékét jelentősen megemelik: 838 milliárd forintról 1685 milliárd forintra nő a keret, ami az ESA-hiány korrekciójának következménye.

Arra a kérdésünkre, hogy az uniós támogatások késlekedése miatt tervez-e devizakötvény-kibocsátást a kormány, Hoffmann Mihály megerősítette, hogy az elhangzottak valóban így is értelmezhetők. Ugyanakkor kiemelte, hogy a költségvetési hiány növekedése több különböző tényező együttes hatásának következménye.

A költségvetési szempontokat érintő javaslatokra reagálva Kisgergely Kornél elmondta, hogy az idei évben eddig 630 milliárd forint RRF-forrás már megérkezett Magyarországra. Hozzátette: "Folyamatosan azon fáradozunk, hogy a többi forráshoz is hozzáférjünk" - az államtitkár kiemelte, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtesz ennek érdekében.