A kormány engedett Brüsszel nyomásának, így a magyar uniós támogatások kifizetései most biztonságba kerülhetnek.

Érdemben módosít az állami beruházási törvényen a kormány új rendelete, amely a költségellenőrzés részletszabályait fekteti le, és részben orvosolja azokat az aggályokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság fogalmazott meg a közbeszerzési eljárások átláthatóságával, az összeférhetetlenségi szabályok hiányosságaival és az uniós források felhasználásának kockázataival kapcsolatban. Retorzióként újabb forrásfelfüggesztést is belengetett Brüsszel. A most kihirdetett szabályozás minden értékhatárt elérő állami vagy uniós támogatású építési beruházásra egységes költségellenőrzési mechanizmust ír elő, szigorú monitoring és dokumentációs kötelezettségek mellett.

A kormány legújabb rendelete szigorúbb és részletesebb kereteket állít fel az állami építési projektek költségellenőrzésére. A hétfőn a Magyar Közlönyben közzétett szabályozás célja, hogy garantálja a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását az állami és uniós forrásból finanszírozott beruházások minden fázisában. Különösen fontos, hogy figyelemmel kísérjük az építőipari költségek növekedését és az utóbbi években tapasztalt jelentős áremelkedéseket.

Ez a módosítás elengedhetetlenné vált, mivel 2024 áprilisában az Európai Bizottság jelentős aggályokat vetett fel a magyar állami építési beruházásokat szabályozó törvénnyel kapcsolatban. Álláspontjuk szerint a törvény több szempontból is ellentmondásban állhat az uniós közbeszerzési, összeférhetetlenségi és forrásfelhasználási normákkal.

Ennek következtében bejelentették, hogy lehetséges, hogy teljesen felfüggesztik az újabb uniós források kifizetését.

A Portfolio birtokába került, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak címzett bizottsági levél szerint Brüsszel problémásnak tartja, hogy a jogszabály számos projektet átláthatatlan módon mentesít a közbeszerzési szabályok alól, és az ingatlanok állami tulajdonba adását jogorvoslati lehetőség nélkül írja elő. A Bizottság úgy látja, hogy a törvény alkalmazása rendszerszintű kockázatokat hordoz az EU-s pénzek elköltésében.

A tegnap nyilvánosságra hozott rendelet válaszokat ad a brüsszeli aggályok egy részére, és úgy tűnik, hogy minden olyan építési beruházásra vonatkozik, amely eléri vagy meghaladja a nemzeti vagy uniós közbeszerzési értékhatárt. Ez a rendelkezés akár egyedi projekteket, akár ezek összesített értékét figyelembe véve érvényes a magyar állami költségvetésből és az európai uniós forrásokból származó támogatásokra.

Az új szabályozás értelmében a költségellenőrzést akkor is kötelező alkalmazni, ha több, azonos támogatási jogviszonyhoz tartozó beruházás együtt meghaladja az előírt értékhatárt. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a projekteket nem lehet mesterségesen felbontani, hogy elkerüljék az ellenőrzési kötelezettséget.

A szabályozás nemcsak a beruházások megvalósítására, hanem azok előkészítésére is kiterjed, és magában foglalja a már megkötött szerződések módosítását, a pótmunkákat és a tartalékkeretek felhasználását is.

Bizonyos körülmények között mentesülnek a költségellenőrzés alól: például amikor elemi csapás vagy ipari baleset következtében sürgős beavatkozásra van szükség, illetve ha életveszély elhárítása érdekében végzett munkáról van szó, feltéve, hogy a becsült költségek nem lépik túl az uniós közbeszerzési értékhatárt. Továbbá, a nem állami vagy önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok, valamint magánszemélyek által megvalósított építkezések is csupán akkor esnek a rendelet hatálya alá,

ha a támogatási hányad meghaladja az 50%-ot, és az összeg eléri az uniós értékhatárt.

Külön szabályok vonatkoznak az energetikai, atomenergetikai és víziközmű projektekkel kapcsolatos beruházásokra. Ezek esetében a költségellenőrzés akkor kötelező, ha a projekt értéke meghaladja a kétmilliárd, illetve az egymilliárd forintot, és az érték meghatározása során a teljes beruházást - műszaki és gazdasági egységként - kell figyelembe venni.

A rendelet világosan kijelöli azokat a szervezeteket, amelyek részt vesznek az eljárás lebonyolításában. Vasúti, vízi és közműépítési projektek esetén a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet felel a költségek ellenőrzéséért. Magasépítési beruházásoknál az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. látja el ezt a feladatot, míg útépítési munkálatoknál a Magyar Közút Nonprofit Zrt. végzi a költségellenőrzést. A Közös Agrárpolitika keretén belül támogatott projektek esetén a Magyar Államkincstár felelős a pénzügyi ellenőrzésért. Az informatikai háttér biztosítását a MÁV Szolgáltató Központ végzi, garantálva a zökkenőmentes működést.

A miniszter költségellenőrzési véleményét az ajánlatkérő vagy támogatott szervezet kérelmére adja ki. Ez a vélemény elengedhetetlen feltétele lehet a közbeszerzési vagy szerződésmódosítási eljárások folytatásának. A kérelem benyújtása az erre kialakított online felületen keresztül történik, és mellékelni kell minden, a becsült érték meghatározásához, a műszaki tartalomhoz, illetve a költségvetési indokoláshoz szükséges dokumentumot.

Ezek közé sorolhatóak a részletes költségvetések, technikai leírások, árkalkulációk, valamint a pótmunkaigényeket igazoló dokumentumok.

A rendelet világosan meghatározza a határidőket: amennyiben a kérelem nem a megfelelő formátumban érkezik, a miniszter figyelmezteti az ajánlatkérőt a hiánypótlás szükségességére. Ha a hiánypótlás nem történik meg, az eljárás folytatása lehetetlenné válik, és a költségellenőrzési vélemény kiadása is elmarad. Például, ha a szerződéskötés előtt a nyertes ajánlattevő személye megváltozik, az új dokumentációkat legkésőbb öt napon belül be kell nyújtani.

A korábban említett bizottsági kifogások kiterjednek az összeférhetetlenségi eljárásokra is. Ezen eljárás keretein belül pontosan meghatározásra került, hogy kiket zárnak ki a folyamatból:

A költségellenőrzésben nem vehet részt az a személy, aki az adott beruházás projektvezetője, kivitelezője, tervezője, műszaki ellenőre, vagy ezek alvállalkozója. Továbbá, kizárásra kerül az is, aki bármilyen gazdasági vagy személyes érdekeltséggel rendelkezik a szóban forgó projekttel kapcsolatban.

A rendelet május 13-án lép hatályba, és a költségellenőrzési eljárás alkalmazása az ezt követően megkötött szerződésekre kötelező. A cél egyértelmű: a beruházási kiadások szigorú ellenőrzése, a közpénzekkel való hatékony gazdálkodás biztosítása és a korrupciós kockázatok csökkentése. Az új szabályozás lényegében egy központilag irányított, informatikailag nyomon követhető ellenőrzési mechanizmust hoz létre az állami építési projektek körül, amely minden szakaszban biztosítja a költségek indokoltságának vizsgálatát és jóváhagyását.