Európa vakbelének titulálta Magyarországot - ki is az a horvát elnök, akit a szavazók 75%-os támogatásával választottak újra?
Vasárnap óriási fölénnyel ismét Zoran Milanovićot választották Horvátország elnökének. Kilenc éve még nemkívánatosnak nevezte Orbán Viktort, de azóta újra megtalálták a közös hangot. Milanović bal- és jobboldali nézetek ügyes, populista ötvözetével régóta Horvátország legnépszerűbb politikusa.
"Amennyiben az első fordulóban választották volna meg, Tuđmanhoz hasonlóan a népakarat képviselője lett volna Horvátországban, ami nem feltétlenül szolgálta volna a pluralizmus vagy a demokrácia erősödését" – fogalmazott egy politikai elemző a horvát elnökválasztás első körének eredményére.
A baloldali jelölt, a régi-új államfő, Zoran Milanović a szavazatok 49,09 százalékával szinte már az első fordulóban diadalmaskodott a választásokon. Davor Gjenero véleménye szerint ez a helyzet kulcsfontosságú az ország jövője szempontjából, és örvendetes, hogy végül nem zárult le a verseny ilyen korán.
A második fordulóban azonban földindulásszerű diadalt könyvelt el.
A "populista" és a "tudós" összecsapása - így reagált az AFP párbajukra, és arra emlékeztetett: Milanović kiváló szónoki képességekkel rendelkezik, kihívója Dragan Primorac pedig képzett gyermekorvos, ugyanakkor a DNS-elemzés úttörőjeként a kilencvenes években tömegsírokba lőtt áldozatok azonosításában segédkezett.
Ennek ellenére a tévés párbaj időnként olyan szintre süllyedt, mintha egy kocsma sarkában folyna az eszmecsere, tele alpári vitákkal és silány beszélgetésekkel.
"Díler", "ingyenélő", "hazug", "lazsáló", "gyáva" - ezeket a minősítéseket vágták egymás fejéhez.
Milanović kihívóját egyenesen "annyira hiteltelennek" titulálta, mint egy 13 eurós bankjegyet, és azt is hozzátette, hogy olyan unalmas, mint egy barátságos mérkőzés. Primorac nem hagyta szó nélkül a kritikát, és azt felelte, hogy az elnök számára sem a haza, sem a munka nem számít igazán, hiszen "11:30-kor szokott felébredni".
Lehetséges, hogy a szerb elnök értékelése terén hasonló álláspontok alakultak ki.
"Vučićnak el kell döntenie, hogy Oroszország vagy az Európai Unió a partnere. Csak ezután kezdhetünk komoly tárgyalásokat" - jelentette ki Milanović, ami csak azért hangzik visszásan, mert őt is oroszbarátsággal vádolják.
Hajlandó lenne találkozni az orosz elnökkel, hogy megvitassák az ukrajnai háborút? - így hangzott az egyik kérdés, amire Primorac azt válaszolta, hogy jelenleg semmi értelme, mert Horvátország nem érintett a konfliktusban, alkotmányos alapja pedig nincs annak, hogy horvát katona betegye a lábát Ukrajnába.
Milanović a konkrét választ azzal kerülte el: "soha senki nem javasolta, hogy horvát katonák menjenek Ukrajnába".
A regnáló, újraválasztott elnök köztudottan oroszbarát és Ukrajna-ellenes, a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan pedig azt vallja, hogy az Európai Unió képtelen kezelni a tömeges migrációt. Amikor tíz éve 800 ezer menekültet engedett át Horvátország területén, Angela Merkel akkori német kancellár arra kérte, hogy 50-60 ezret fogadjon be.
"Milanović, Horvátország egykori miniszterelnöke, 2015-ben, tömören így fogalmazott: 'A kérést elutasítottam.'"
Az abortusz kérdésében Milanović véleménye szerint, ellentétben kihívójával, a nőnek joga van saját döntését meghozni.
Riválisát azzal vádolta, hogy - Benjámín Netanjáhúra és a gázai konfliktusra célozva - tömeggyilkosokkal áll szövetségben. Erre Primorac keményen visszavágott, kijelentve, hogy Milanovićnak csupán három politikai szövetségese van: Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője; Vlagyimir Putyin, az orosz elnök; valamint Orbán Viktor, Magyarország autoriter vezetője.
Milanović válaszában az "utolsó kommunista" címet adta vetélytársának, emlékeztetve arra, hogy Primorac a nyolcvanas évek végén a hatalmon lévő párt tagja volt.
Egy különös fordulatot hozott a múlt, amikor napvilágra került egy pártalapszervezeti határozat, amely szerint Zoran Milanovićot, katonai pályafutása alatt, 1985 augusztusában felvették a Jugoszláv Kommunista Szövetség tagjai közé.
A dokumentum másolatát a jobboldali kormánypárt, a HDZ publikálta a közösségi oldalán, az elnök pedig egyszerűen azt állította, hogy a kópia hamisítvány.
Zorán édesapja, aki közgazdászként tevékenykedett, kétségtelenül a kommunista szövetség kötelékébe tartozott, ezért anyai nagyanyja titkos szertartás keretében, egy csendes zágrábi templomban keresztelte meg a kisfiút.
A keresztség során a fiú a Marijan nevet kapta, azonban sosem élt ezzel a névvel. Édesanyja, Đurđica, akit mindenki Ginának hívott, angol- és némettanárnőként dolgozott, így nem meglepő, hogy a gyermek is belemerült a nyelvek világába.
Bár a német nyelv kimaradt, Zoran Milanović magabiztosan kommunikál angolul, franciául és oroszul is.
A középiskolás évei alatt igazi lázadóként élt, gyakran belekeveredett verekedésekbe, hogy megvédje a saját igazságát, legyen az valós vagy csak elképzelt. Már fiatalon baloldali nézeteket vallott magáénak.
A jogi tanulmányait a zágrábi egyetemen kiváló eredménnyel zárta. Első munkahelye a zágrábi kereskedelmi bíróság volt, ahol értékes tapasztalatokat szerzett, majd gyakornokként a külügyminisztériumba került. Itt későbbi riválisával, Ivo Sanaderrel dolgozott együtt, aki a Mol-botrány következtében súlyos következményekkel nézett szembe.
Egy évvel később, 1994-ben csatlakozott egy, az örmény és azeri kedélyek csillapítását célzó békefenntartó misszióhoz a Hegyi-Karabahban.
Ugyanebben az évben feleségül vette Sanja Musićot, akivel két csodálatos fiút nevelnek: Ante Jakovot és Markót.
A horvát first lady - egyébként kutatóorvos és egyetemi oktató - kisebbfajta botrányt okozott, amikor 2022-ben kieszközölte, hogy fia már lezárt jeles osztályzatát latinból és matematikából, a színötös átlag érdekében, emeljék kitűnőre.
Zoran Milanović a kétezres évek küszöbén lépett a baloldali szociáldemokraták táborába, ahol gyorsan a párt vezetőjévé vált. Noha a 2007-es választás során nem tudtak győzni, Milanović mégis a legnagyobb ellenzéki koalíció élén állt, határozottan képviselve a baloldali értékeket.
A pártja a 2011-es választásokon magabiztos győzelmet aratott, így Zoran Milanović, 45 évesen, Horvátország függetlenné válása óta a legfiatalabb miniszterelnökként lépett hivatalba.
Elsődleges célja a horvát uniós csatlakozás lezárása volt. A népszavazáson, 2012 januárjában a válaszadók kétharmada támogatta hazájuk belépését az EU-ba.
A Magyarországhoz képest kilenc évvel később, 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátország gyorsan bepótolta lemaradását: a hosszú éveken át stabil kunát 2023. január 1-jén az euró váltotta fel, és ugyanazon a napon a schengeni térség tagja lett.
A szociáldemokraták 2016-os választási kudarcát követően Zoran Milanović úgy döntött, hogy hátralép a politikai színtérről, és új kihívások elé nézve megalapította saját vállalkozását, az EuroAlba tanácsadói irodát.
Csak egy kiemelkedő ügyfél tartozott hozzá: Edi Rama, Albánia miniszterelnöke.
Három évvel később, 2019-ben Milanović bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Az első fordulóban szoros különbséggel győzött, a másodikban pedig százezerrel több szavazatot kapott, mint az addigi államfő, Kolinda Grabar-Kitarović.
Az államfői eskü letétele után, 2020 februárjában Zoran Milanović hivatalosan is Horvátország ötödik köztársasági elnökévé vált.
Ambícióit ekkor már nem volt képes kordában tartani. A parlamenti választások előtt, tavaly márciusban államfőként bejelentette, hogy indul a kormányfői tisztségért.
Miután az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köztársasági elnöki tisztségről való lemondás előfeltétel, a testületet a "iráni forradalom örökségét őrző közösségnek", míg a bírákat "műveletlen falusiaknak", "unalmas istállóbeli legyeknek" és "maffiaként viselkedő egyéneknek" titulálta.
Nem kímélte a jobboldali kormánypártot, a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ-t), sem pedig Andrej Plenković kormányát, amelynek tagjait "tolvajoknak és zsarnokoknak" titulálta. Ezeket az embereket "hit és világnézet nélküli kiégett jelleműeknek" nevezte, akik kizárólag a "nyers hatalomra és mások vagyonára" hajtanak. Az országot szerinte "marhatolvajok mentalitásával" rendelkező "banditák" vezetik. Állítása szerint kivétel nélkül "piócák és élősködők a horvát nép egészséges testén" - fogalmazott.
Következésképpen az ország állapota olyan elhanyagolt, mint "Augeiasz istállója". Milanović az éliszi királyra célzott, akinek hatalmas gulyája volt, de az istállókban sosem történt takarítás, így a bűz az egész Peloponnészoszt elborította.
Egy népszerű horvát sláger refrénjére hivatkozva bejelentette, hogy hömpölyög az "igazság folyója", amely a "szent háborúban" elmossa a sok koszt.
Zoran Milanović gondosan megtervezett stratégiája kiválóan működött. A bal- és jobboldali nézetek ügyes, populista kombinációjával már évek óta Horvátország legismertebb politikai alakja lett.
Oroszbarát nézetei miatt a politikai elemzők gyakran Robert Fico szlovák kormányfőt horvát megfelelőjeként emlegetik, míg kiszámíthatatlan politikai stílusa és populista megnyilvánulásai miatt sokan horvát Trumpnak is nevezik.
Harciasan állítja szembe magát Brüsszellel és a NATO-val, így sokan Orbán Viktorhoz hasonlítják.
"A decemberi első forduló után a kormányfő figyelmeztetett: Milanovićnak nincs világos víziója. 'Nem szeretnénk Oroszország irányába elmozdulni. Horvátország a helyes irányt kívánja követni' – hangsúlyozta Andrej Plenković, aki a HDZ tavalyi győzelme után, Milanović legnagyobb bosszúságára továbbra is megőrzi miniszterelnöki posztját."
Plenković - mint emlékezetes - személyesen akadályozta meg, hogy az INA után gazdaságának másik koronaékszere, az ötvenezer alkalmazottat foglalkoztató Fortenova magyar kezekbe kerüljön.
Horvátországban nem szokatlan, hogy az elnök és a kormányfő a politikailag ellenlábas tömörülések tagjai közül kerülnek ki, de egymással mélyebb konfliktusba sosem keveredtek - mint most, Milanović és Plenković rivalizásában.
Zoran Milanović, akkor még horvát miniszterelnökként, 2015-ben így fogalmazott: „Magyarország most Európa vakbele, mindez pedig egy aktív kommunista múltú, később liberális beállítottságú kormányfő, aki mindenből egy keveset képvisel.” Ezzel Orbán Viktorra utalt, és a magyar kormányfőt Európa "legnemkívánatosabb" figurájának titulálta, amikor a V4-ek találkozója alkalmából Budapestre látogatott.
A vélemény természetesen heves reakciókat váltott ki Budapesten. A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Milanović Magyarországot és a magyar népet is megbántotta, ezért azonnal bekérette a horvát nagykövetet, hogy kifejezze a kormány álláspontját.
Ez az eset különösen figyelemre méltó, hiszen Milanović három és fél évvel ezelőtt még Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseket, ahol tiszteletteljesen hajtott fejet a házigazdája előtt.
"Zoran Milanovic olyan ország vezetője, melyet a magyarok mindig nagyra becsültek" - ezt írta akkor a Kormányportál.
Idővel felfedezték a közös rezonanciát - és a közös ellenfelet.
A magyar miniszterelnök egyik szokásos adriai nyaralásán, 2022 augusztusában már barátságosan borozgattak a Hvar melletti Pokoli-szigetek egyik vendéglőjében.
