Sokan hajlamosak megfeledkezni a második magyar űrhajós történetéről, pedig ennek a sztorinak is megvan a maga varázsa. Az érdeklődés hiánya mögött sokszor a közvélemény figyelme és a médiában való megjelenések hiánya áll. Ezen a téren fontos lenne, hogy
Kapu Tibor idén júniusban eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, ezzel Farkas Bertalané után még egy magyar űrhajós neve íródott be kitörölhetetlenül a köztudatba. Ám van egy harmadik honfitársunk is, akinek sikerült elhagynia bolygónkat, ráadásul két alkalommal is, mára mégis kevesen emlékeznek rá.
Az utóbbi időszakban az egész ország figyelme Kapu Tibor fiatal gépészmérnök munkásságára irányult. A sajtó gyakran emlegeti őt a második magyar űrhajósként, sőt, mint az első embert, akit hazánk a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) küldött. Azok számára, akik régóta követik az űrutazások világát, talán szokatlan ez a megfogalmazás, hiszen a neves magyar szoftverfejlesztő, Charles Simonyi, már kétszer is eljutott a világűrbe, és mindkét alkalommal szignifikáns időt töltött az ISS-en. A kérdés, ami sokakat foglalkoztat, miért marad Simonyi neve gyakran említés nélkül? Miért nem szerepel a magyar űrhajózás történetének hivatalos narratívájában? Az indokok sokrétűek lehetnek. Talán az, hogy Kapu Tibor fiatal kora és innovatív megközelítése új reményeket ébreszt a jövő űrkutatásában, míg Simonyi inkább a technológiai fejlődés és a magánűrutazás úttörőjeként van jelen a köztudatban. Ezen kívül, a média által generált narratívák gyakran a friss arcokat és a jövő ígéreteit részesítik előnyben, így Simonyi, aki már teljesítette a maga űrutazásait, háttérbe szorulhat. Az űrhajózás, mint mindig, tele van izgalmakkal és újdonságokkal, és Kapu Tibor története nemcsak a hazai közönséget vonzza, hanem nemzetközi figyelmet is kap. Az, hogy Simonyi neve nem kapott hangsúlyt, valószínűleg a történelem folyamán kialakult narratívák és az aktuális trendek összjátékának eredménye.
A kérdések megválaszolásához érdemes először egy pillantást vetni Simonyi Károly életútjára, amely figyelemre méltó és inspiráló. 1948-ban Budapesten született, Kossuth-díjas mérnök-fizikus fiaként. Életrajza szerint már középiskolás évei alatt szenvedélyesen érdeklődött az űrkutatás és informatika iránt, és ekkor kezdett el programozni is. Miután 1966-ban sikeresen letette a érettségit, elhatározta, hogy elhagyja Magyarországot, hogy egy dán számítástechnikai vállalatnál szerezzen tapasztalatot. Két évvel később már az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait, ahol a Stanford Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát, így megtette első lépéseit a tudományos és technológiai világban.
Simonyi a 80-as évek elején lépett be a Microsoft világába, ahol a technológiai forradalom élvonalában dolgozott. Ő irányította olyan ikonikus szoftverek fejlesztését, mint a Word és az Excel, amelyek máig alapvető eszközökké váltak a mindennapi számítástechnikában.
2002-ben azonban Simonyi úgy döntött, hogy kilép a cégtől, és megalapította saját vállalkozását, amely Intentional Software néven vált ismertté. A cég 2017-ben a Microsoft érdeklődésének középpontjába került, és megvásárolták. Az üzlet pénzügyi részletei nem ismertek, de Simonyi vagyonát ma körülbelül 8 milliárd dollárra becsülik.
Az informatikai munkájából meggazdagodott Simonyi ezután másik régi vágyát, az űrutazást kezdte kergetni. Az üzletember fiatalkora óta a szerette a repülést, pilótaként meglehetősen sok tapasztalatot is szerzett, így nem is csoda, hogy elsők között jelentkezett egy, a civilek űrutazását lehetővé tevő programba. Források szerint mintegy 20-25 millió dollárjába került, hogy 2007 áprilisában a világ ötödik űrturistájaként és második magyarként eljuthatott a világűrbe.
A szoftverfejlesztő a Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén indult el a Nemzetközi Űrállomás felé, ahol összesen 11 varázslatos napot töltött el a végtelen űrben.
Tartózkodása alatt négy különböző tudományos küldetést hajtott végre, rádióamatőrökkel létesített kapcsolatokat, valamint válaszolt a diákok érdeklődő kérdéseire. Április 21-én tért vissza a Földre, űrhajója Kazahsztán sztyeppéin érintette a talajt.
2009 márciusában másodszor is felfedezte az ISS-t, és ezúttal körülbelül 35 millió dollárba került számára az utazás. Az űrállomásra való eljutáshoz a Szojuz TMA-14 űrhajót választotta, és csak április 8-án tért vissza a Földre.
Simonyi több lenyűgöző űrutazási rekordot is felállított: ő volt az első űrturista, aki kétszer látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást, és összesen közel 27 napot töltött a világűr végtelenjében – ezzel felülmúlva Kapu Tibor és Farkas Bertalan együttvéve eltöltött idejét is. Ennek ellenére, amikor a magyar űrhajósokat emlegetjük, gyakran nem őt hozzuk előtérbe, ami több tényezőre is visszavezethető.
Bár Charles Simonyi kétségkívül magyar származású, az űr felfedezésére amerikai állampolgárként indult, az Egyesült Államok megbízásából, büszkén viselve annak zászlaját.
Figyelembe véve ezeket a tényezőket, nem meglepő, hogy a NASA is elismeri Kapu Tibort, mint az egyetlen magyar űrhajóst, aki meglátogatta az ISS-t, hiszen Simonyi Lászlót amerikai űrhajósnak könyvelték el.
A másik ok, amiért nem szokás Simonyit a magyar űrhajósok sorába venni az, hogy nem volt hivatásos asztronauta, az amerikai űrügynökség is csupán "spaceflight participant" megnevezéssel, vagyis űrrepülésen résztvevő személyként emlegeti. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyszerű gazdag potyautasként került az űrállomásra, hiszen - mint korábban említettük - tudományos kísérletek elvégzésében is részt vett, vagyis küldetéseinek hasznos tagja volt.
