Itt van egy egyedibb változat a megadott szövegről: "Miért vannak valójában sokkoló árak a hazai üzletekben? Az árrésstop csupán ideiglenes megoldás a mélyen gyökerező problémákra – írja a Pénzcentrum."

Évek óta tartó viták övezik a magyar kormány által bevezetett kiskereskedelmi különadót, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is figyelmet keltett. A közelmúltban az osztrák gazdasági miniszter Brüsszelhez fordult, sürgetve, hogy lépjen közbe az ügyben. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy hasonló adók kapcsán már születtek precedensértékű döntések (mint például a Hervis- és Tesco-ügy), de ezek nem hoztak egyértelmű megoldást, és a legutóbbi, tavaly indított kötelezettségszegési eljárás kimenetele is bizonytalan. A helyzet tehát továbbra is bonyolult és kiszámíthatatlan.

A napokban az osztrák közmédia beszámolt arról, hogy Ausztria ismét a Európai Bizottsághoz fordult, hogy kezdeményezze a 2022-ben bevezetett magyar kiskereskedelmi különadó eltörlését. Ezt a lépést az energiaválság és az infláció körüli nehézségek indokolták, mivel a nagyobb üzletláncoknak jelentős éves árbevétel elérése esetén különadót kellett fizetniük. Érdemes megemlíteni, hogy az Európai Bizottság tavaly már elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak nyilatkozva kifejtette, hogy a szövetség nem kíván reagálni az osztrák gazdasági miniszter állásfoglalására, amely mögött sem az OKSZ, sem pedig egyik tagvállalata sem áll. Ugyanakkor a tagvállalatok számára a kiskereskedelmi különadó megszüntetése továbbra is az egyetlen elfogadható megoldás marad.

Az OKSZ véleménye szerint a magyar különadó komoly torzulásokat okoz az európai közös piac működésében, emellett versenyellenes és diszkrét hátrányos megkülönböztetést is eredményez. Ezen intézkedés már bizonyítottan hozzájárul az árak emelkedéséhez és az infláció növekedéséhez, ami kedvezőtlenül befolyásolja a fogyasztók jólétét. Továbbá, a különadó negatívan hat a fejlesztésekre, jelentős veszteségeket okoz számos piaci szereplő számára, és végső soron a magyar lakosság számára is káros következményekkel jár.

Az Európai Unió Bíróságának hivatalos közleményei alapján korábban már két, hasonló jellegű ügyben született döntés. 2020-ban a Tesco-Global Áruházak ellenében a magyar kormány javára döntöttek, azzal az indoklással, hogy a különadókat leginkább a külföldi tulajdonú vállalatok viselik, ami nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, mivel a legnagyobb árbevételű cégek fizetik a legtöbb adót, így ez a piacok valós helyzetét tükrözi. Ezen kívül emlékezetes még a Hervis-ügy, ahol a sportfelszereléseket forgalmazó cég és a magyar állam között a jelentős árbevétel kiszámításának módjáról folyt a vita. Az uniós döntés végül visszautalta az ügyet a magyar bíróságokhoz, így első körben nem született végleges megoldás a kérdésben.

A Pénzcentrum megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Fehér Tamás, kiemelte, hogy rendkívüli szakmai érdeklődést keltő esemény zajlik: az Európai Bizottság tavaly kötelezettségszegési eljárást indított a jelenleg érvényben lévő kiskereskedelmi különadóval kapcsolatban. Érdemes megjegyezni, hogy az uniós bíróság már kétszer is foglalkozott hasonló adózási kérdésekkel, így elsőre úgy tűnhet, hogy a helyzet már tisztázott. Ugyanakkor Fehér Tamás hangsúlyozta, hogy a részletek egyelőre nem ismertek, mivel az eljárás jelenleg nem nyilvános.

A korábbi esetek tükrében megfigyelhető, hogy a Tesco-Global Áruházak ügyében az adót azzal a kritikával illették, hogy a nettó árbevételre alkalmazott éles progresszív adózás miatt hátrányosan érinti a külföldi hátterű vállalatokat. Jelenleg is hasonló helyzet áll fenn: az alacsony árbevételű, főként franchise-alapú vállalkozások jellemzően csupán nulla, vagy néhány tized százalékos adót kötelesek fizetni, míg a 100 milliárd forintot meghaladó árbevétellel bíró cégek esetében már 4,5%-os adómérték érvényesül. Fontos azonban megemlíteni, hogy az Európai Unió Bírósága világossá tette, hogy az éles progresszivitás önállóan nem okoz problémát, még akkor sem, ha a legnagyobb adómértékkel sújtott vállalatok mind külföldi érdekeltségűek.

A Hervis-ügyként ismertté vált bírósági határozatban a Bíróság a letelepedés szabadságával ellentétesnek minősítette az úgynevezett "összeszámítási szabályt". Ez a szabály akkor úgy fogalmazódott meg, hogy a kapcsolt vállalkozások árbevételét együttesen kell figyelembe venni az adómérték kiszámításakor. Ennek következtében, ha nekem például csak 500 millió forint árbevételem volt, de a magyarországi cégcsoportom összesen 200 milliárd forintot termelt, akkor a számítások alapján az árbevétel jelentős része után én is a legmagasabb adókulccsal voltam kénytelen adózni. Az Európai Unió Bírósága ezt az arányosítást "fiktív adóalapnak" minősítette, és megállapította, hogy ha ezt a szabályt a progresszív adózással ötvözzük, az hátrányosan megkülönbözteti a jellemzően külföldi tulajdonú cégeket és cégcsoportokat.

Fehér Tamás megfogalmazása szerint felmerül a kérdés, hogy az Európai Bizottság miért tartja problémásnak a jelenlegi kiskereskedelmi adót, tekintettel a korábbi két ítéletre. Az adó már most is jelentős mértékben progresszív, és bár az összeszámítási szabály továbbra is érvényben van, alkalmazása korlátozott. Jelenleg ugyanis csak abban az esetben szükséges a kapcsolt vállalkozások adóalapját egyesíteni, ha a jogszabály kihirdetését követően a cégcsoportot különböző egységekre bontották. Az adózó ezen kívül bizonyíthatja, hogy a felbontás mögött nem adóelkerülési szándék, hanem kizárólag gazdasági megfontolások álltak.

Sajnálatos módon a kötelezettségszegési eljárás nem nyilvános, így csupán az Európai Bizottság sajtóközleménye alapján tudunk információt nyerni arról, hogy miért véli úgy, hogy a magyar adó jogsértően korlátozza a letelepedés szabadságát. A sajtóközlemény azonban világosan hangsúlyozza, hogy a "rendszer nem teszi lehetővé a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozások számára, hogy a hazai kiskereskedelmi cégek példájára átalakítsák üzleti folyamataikat." Ez arra utal, hogy a bizottság elsősorban a "feldarabolást" büntető rendelkezés miatt kifogásolja az adót.

Maga a törvény és indokolása is egyértelműen utal arra, hogy ez a szabály az adóelkerülést próbálja megelőzni. Az Európai Unió Bíróságának eddigi gyakorlata alapján ugyanakkor kérdés, hogy ha az egyik nemzetközi szereplő még akár kifejezetten az adó csökkentése érdekében is, de úgy döntene, hogy mostantól nem egy nagy cégként, hanem több, kisebb, különálló cégként működik tovább, akkor ez valóban olyan adóelkerülésnek minősülne-e, amely miatt indokolt az - egyébként tiltott - összeszámítási szabály alkalmazása.

A kialakult joggyakorlat alapján ugyanis az adózók - többek között a letelepedési szabadságuk alapján - általában teljesen szabadon választhatják meg a működésük legmegfelelőbb formáját, még akkor is, ha a működés olyan formáját választják, amely kisebb adókötelezettséget eredményez. Azaz, ha ezt Magyarország egy olyan összeszámítási szabállyal akadályozza, amely amúgy nem összeegyeztethető az uniós joggal, akkor bizony az ilyen korlátozás könnyen ellentétessé válhat a letelepedés szabadságával.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az adózók csak abban az esetben mentesülhetnek a korlátozó rendelkezések alól, ha képesek igazolni, hogy kizárólag gazdasági indíttatás vezérelte őket. Ez a megközelítés azonban túlságosan éleslátó értelmezése a már régóta fennálló adóelkerülési gyakorlatnak. Emiatt kétségtelen, hogy "benne rejlik a lehetőség", miszerint az adót a jelenlegi formájában az Európai Unió Bírósága a letelepedési szabadsággal ellentétesnek minősíti, még akkor is, ha annak alapkonstrukciójára a Tesco-Global Áruházak ügyében már áldását adta. A bíróság állásfoglalására azonban hónapok, sőt évek is eltelhetnek, mire választ kapunk - emelte ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta, hogy a 2025-ös költségvetés tervezete körülbelül 295 milliárd forintnyi kiskereskedelmi adóbevétellel kalkulál. Az adóbevétel jelentős része szinte kizárólag a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok hozzájárulásából származik, mivel a 100 milliárd forint árbevétel felett alkalmazott 4,5%-os adófizetési kötelezettség főként a nemzetközi láncokat érinti.

A kiskereskedelmi adó bevezetése komoly hatással van a fejlesztési források elosztására, hiszen olyan területektől von el tőketámogatást, ahol a legnagyobb beruházási projektek zajlottak a kötelezettség bevezetése előtt. Ennek következményeként a szektor beruházási statisztikái is tükrözik ezt a visszaesést. Kozák Tamás szerint az adó hatására jelentősen csökkent az ágazat átlagos jövedelmezősége, ami miatt számos innováció és termékfejlesztés elmaradt vagy jelentősen lelassult.

Mivel a kereskedelem a legnagyobb mértékben hozzájáruló ágazat a GDP-hez, a kiskereskedelmi adó kedvezőtlen makrogazdasági következményei már a legújabb statisztikákban is egyértelműen kimutathatók.

„Ezzel zárta szavait Kozák Tamás.”

A Pénzcentrum egy átfogó kutatást indított, melynek célja, hogy részletes képet nyújtson arról, hogyan vélekednek a magyarok saját pénzügyi helyzetükről, valamint milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés különböző aspektusokat érint, beleértve a kiadások fedezését, az adósságok kezelését és a megtakarítások mértékét. Emellett arra is kíváncsiak vagyunk, mennyire érzik a válaszadók stabilnak saját pénzügyi helyzetüket. Nagyra értékeljük, ha segítesz nekünk azzal, hogy kitöltöd a kérdőívet!