Rémisztő előrejelzés Tusványosról: felbukkanhat a haszontalanok társadalmi rétege.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő zenéje, köztünk van, és átformálja az életünket - világítottak rá a gazdasági, oktatási és egészségügyi területek vezető képviselői Tusványoson egy kerekasztal-beszélgetésen. Megjelenhet a haszontalanok osztálya, újfajta veszélyek leselkednek ránk, de elképesztő lehetőségek kapujában is állunk. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a mesterséges intelligenciát nemzetstratégiai kérdésként kezeli.
György László kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Palkovics Lászlót a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki, ezzel a területet a legfontosabb nemzetstratégiai ügyek közé emelve. Hozzátette, hogy ez a lépés egyúttal a nemzetbiztonság és a gazdasági stratégia szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír.
A gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos egy nyugtalanító példával világította meg a nemzetbiztonsági aggályokat: "egy nagy nyelvi modell létrehozásához három dologra van szükség - adatokra, számítási kapacitásra és algoritmusra. Ha ezek a nemzet határain kívül vannak, akkor két nagy veszély fenyeget bennünket."
Az egyik veszély, hogy bármikor lekapcsolhatnak minket erről a rendszerről, a másik pedig, hogy bármikor manipulálhatnak bennünket.
A manipuláció hátterében azt az érvet hozta fel, hogy amennyiben az algoritmusokat nem a magyar érdekrendszer és értékrend szerint összeállított adatokkal táplálják, akkor "olyan válaszokat kaphatunk, amelyek nem segítenek minket a fejlődésben."
A helyzet komolyságát jól mutatja György László hasonlata: "hozzászoktunk ahhoz, hogy a SWIFT-et is bármikor használhatjuk a nemzetközi fizetésre, vagy bárhova elhelyezhetjük a devizatartalékainkat. De mi van akkor, ha valakiket egyik pillanatról a másikra ellenségesnek találnak, és levágják őket a nemzetközi fizetési rendszerről? Ez már történik a világban, és tovább erodálja a Nyugat hegemóniáját."
Emlékeztetett, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium már 2019-ben elkészítette a 2030-ig tartó MI-stratégiát, amit azóta már felül is vizsgált a kormány és a szakmai szervezetek Palkovics László kormánybiztos vezetésével, ezzel pedig Magyarország felkészült a kihívásra. Persze az MI-stratégiánkat időről-időre, György László szerint akár félévente felül kell majd vizsgálnunk, ha ilyen gyorsan fejlődik a technológia.
Fontos mérföldkő volt, hogy február 24-e óta Palkovics László kormánybiztosként irányítja a mesterséges intelligencia terén zajló kutatásokat és fejlesztéseket Magyarországon. Ő mint egy világítótorony, összegyűjti és koordinálja az e területen dolgozó szakembereket és projekteket, ezzel erősítve hazánk szerepét a globális innovációs térképen.
- fogalmazott, reagálva a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos február végi kinevezésére. Az Economx-nak adott júliusi nagyinterjújában Palkovics László részletesen beszámolt arról, milyen eredményeket ért el öt hónap alatt, és hogyan lépünk át a szuperszámítógépek és humanoid robotok világába.
György László kormánybiztos Yuval Noah Harari izraeli történész professzor gondolataira támaszkodva hívta fel a figyelmet egy új társadalmi jelenségre, amely fokozatosan egyre inkább megvalósulhat:
Harari szerint megjelenhet az úgynevezett haszontalanok osztálya. Tehát nagyon sokáig, vagy talán örökre lesz egy olyan társadalmi réteg, ami az eddigi évezredek alatt megszokott társadalmi berendezkedésünkbe nem tud majd beilleszkedni, nem tud a munkamegosztásba bekapcsolódni, mert a mesterséges intelligencia és a humanoid robotok meghaladják a képességeit.
A kormánybiztos a közelmúltban hivatkozott az Anthropic vezetőjének nyilatkozatára, amely figyelemre méltó megállapítást tett: "A fehérgalléros munkavállalók iránti munkaerőpiaci kereslet harmadára, negyedére csökkenni fog. Ez nem egy távoli jövőbeli jelenség, hanem már most is érezhető." Ezt a tendenciát jól tükrözi az egyik Magyarországon működő nemzetközi tanácsadó cég esete is, ahol míg tavaly 15 fiatal szakembert vettek fel, addig idén szeptemberig csupán öt új kolléga felvételét tervezik, és mindez úgy, hogy a munkamennyiség nem csökkent.
A megoldást az oktatási rendszer gyors alkalmazkodásában látja:
Mi nem csupán elfogadjuk, hanem elkötelezetten küzdünk az ellen, hogy bárki értéktelenné váljon a társadalom szemében. Célunk, hogy minden egyén emberi méltóságát helyreállítsuk és megerősítsük. Arra törekszünk, hogy olyan tudást és készségeket adjunk át, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintettek újra beilleszkedjenek a munka világába. Ezzel nemcsak a szakmai fejlődésüket segítjük elő, hanem a szellemi, lelki és fizikai aspektusaikban is támogatjuk őket a folyamatos fejlődés útján.
Szerinte a feltétel nélküli alapjövedelem helyett inkább egy feltételes rendszert kellene bevezetni. Az emberek motiválása érdekében fontos, hogy ösztönözzük őket arra, hogy saját maguk tegyenek lépéseket a szellemi és lelki fejlődésük érdekében.
A Makronóm Intézet nemsokára publikálja 170 oldalas tanulmányát, amely átfogóan feltérképezi a világ legfejlettebb oktatási rendszereit, amelyek a mesterséges intelligencia és a digitalizáció terén már működnek. A kutatás során a tanulmány elemzi, hogy mennyi inputot használnak fel ezek a programok, milyen outputokat generálnak, és ami a legfontosabb: milyen outcomes-t, azaz hatásokat érnek el a résztvevők körében. Az elemzés célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson abba, hogyan formálják a modern technológiák az oktatást és a tanulási folyamatokat.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, nyíltan kifejezte aggályait a mesterséges intelligencia potenciális veszélyeiről. Mint mondta: "Az AI kapcsán a legnagyobb kihívás mindig is az emberi tényező marad."
A természetes intelligencia, azaz az emberi tényező, a fejlesztések legfontosabb pillére. "Végső soron az ember az, aki a technológiai újításokat létrehozza; ha pedig nem megfelelő feladatokat vagy lehetőségeket valósít meg, az komoly biztonsági kockázatokat hordozhat az adott területen" - fejtette ki. A megoldást a társadalom tudatos felkészítésében és fejlesztésében látja:
Ne féljünk attól a technológiától, ami körülöttünk van! Ha nyitott és pozitív szemlélettel közelítünk hozzá, olyan tudásra tehetünk szert, amely segít megvédeni minket a manipulációtól és a virtuális világban rejlő lehetséges veszélyektől.
Elmagyarázta, hogy az egészségügy területén miként alkalmazzák a mesterséges intelligenciát a fejlesztések során. A folyamat alapját képezik a virtuális adatsorok, melyek különböző páciensek és orvosi eszközök adatait tartalmazzák. Ezeket az adatokat gondosan összegyűjtik, majd mesterséges intelligencia technikák segítségével elemzik és értelmezik. Az így nyert információk kulcsfontosságú döntési mechanizmusok kialakításához járulnak hozzá, amelyek elengedhetetlenek az egészségügyi ellátás hatékonyságának növeléséhez.
A mérnöki szerep mindig is a támogató funkciót töltötte be az egészségügyi szektorban, segítve a döntéshozatalt. "Folyamatosan értékeljük az algoritmusainkat, és alaposan figyeljük a lehetséges hibák forrásait, hogy mindig a legjobbat nyújthassuk."
Keresztes Konrád, az MSD egészségpolitikai és kommunikációs igazgatóhelyettese megnyugtató szavakkal nyilatkozott: „Jelen pillanatban az egészségügyi ellátórendszerek nem állnak teljes mértékben az algoritmusok hatása alatt; ezek a technológiák inkább bizonyos részfolyamatokban nyújtanak támogatást.” E részfolyamatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a költségek csökkentéséhez és az erőforrások hatékonyabb elosztásához is.
Kiemelte a legfontosabb üzenetet: "A mesterséges intelligencia működése mögött mindig az emberi szándék, tudás és megfontolás rejlik. Ezek a technológiák önállóan nem képesek kárt tenni." Ugyanakkor hangsúlyozta a potenciális kockázatokat is, amelyekre érdemes odafigyelni.
Ha a háttérben ártó szándék húzódik, például egy terheléses támadás céljából, akkor lehetséges, hogy egy deepfake technológia segítségével manipulálva bejuthatnak egy kórházi rendszerbe. Ennek következtében hozzáférhetnek a személyes adatokhoz, ami páciensekre nézve súlyos hátrányos következményekkel járhat.
Az AI-ügynökökkel kapcsolatosan egyre inkább figyelemreméltó események bontakoznak ki: "Ezek a fejlett rendszerek képesek önállóan, emberi szabályok mentén, rendkívül összetett és nehezen megoldható feladatok végrehajtására. Nem tartom kizártnak, hogy hamarosan elérjük azt a pontot, ahol szükségessé válik egy különálló védekezési rendszer kidolgozása, amely képes reagálni az AI-ügynökök esetleges támadásaira."
A kockázatok mértékét jól mutatja, hogy egy összekapcsolt, technológiai szinten nagyon bonyolult rendszerben élünk, a világunk egyre inkább felgyorsul. "Egy egészségügyi ellátórendszerben minél több eszköz van összekapcsolva, annál több a támadási felület, annál több az entry point, akár vírus, vagy akár egy kártékony rendszer számára" - figyelmeztetett a szakértő. Megjegyezte, nem tud arról, hogy lett volna olyan páciens-sérelem vagy beavatkozási hiba, amit mesterséges intelligencia okozott volna, vagy amiatt jött volna létre.
Az egészségügy területén már most is számos innovatív mesterséges intelligencia megoldás működik globális szinten. Keresztes Konrád nemzetközi példákat említett: "Angliában a várólisták csökkentése érdekében virtuális klinikai asszisztensek és chatbotok kerültek bevezetésre. Ezek az eszközök kapcsolatba léptek a különböző várólistákon szereplő páciensekkel, és megkérdezték tőlük, hogy valóban szükségük van-e az adott ellátásra, valamint további információkat gyűjtöttek a helyzetükről."
Huszonkét százalékkal csökkent a várólista különböző protézisek és gerincműtétek esetén, mert sok embernél kiderült, hogy már vagy nem kívánják igénybe venni az ellátást, vagy megkapták máshol a szükséges beavatkozást.
Léteznek képalkotó diagnosztikát segítő rendszerek is: "Computer vision, vagyis gépi látás, amikor konkrétan bemegy például egy röntgenfelvétel vagy CT felvétel, amit megnéz egy AI, és ha elváltozást észlel, annotálja, például rátesz egy négyzetet, és onnantól kezdve a radiológus munkáját nagyban segíti, akinek akár napi több száz képet is fel kell dolgoznia."
Az angliai NHS 9,5 milliárd forintnak megfelelő összeget fordított tüdőrákszűrő algoritmusok fejlesztésére és bevezetésére a kórházi rendszerekben. Ezen kívül már léteznek olyan digitális triázs szoftvermegoldások is, amelyek segítik a sürgősségi ellátás munkáját, lehetővé téve, hogy a szakemberek gyorsan felmérjék, milyen kockázati kategóriába tartozik egy-egy beteg - tájékoztatott a szakértő.
Egy másik hasznosítási szemszögből, az ipar tekintetében kiemelte, hogy pár hónapja zárta sikeresen a világon először mesterséges intelligencia által fejlesztett gyógyszer a 2-es fázisú klinikai vizsgálatát, ami az Insilico Medicine fejlesztésében jött létre. Ez alapjaiban írhatja át a meglehetősen hosszú és erőforrás igényes folyamatot. Egy új, innovatív gyógyszer esetében ugyanis akár 1,5 milliárd dollárt is elérhet a fejlesztési költség, az időtáv pedig 8-10 év is lehet. Elmondta, hogy az MSD-nél is használnak mesterséges intelligenciát, például a BioPhi szoftverükön keresztül, amivel akár 30 százalékos költségcsökkentést lehetséges elérni az új terápiák fejlesztésekor, illetve a LungX tüdőrákszűréshez használt tünetellenőrző chatbot-ot is.
Magyarország egészségügyi ellátása és ipara számos figyelemre méltó eredménnyel büszkélkedhet. Keresztes Konrád nemrégiben felhívta a figyelmet Peták István innovatív vállalkozására. A Genomate Health alapítójaként Peták orvoskutatóként és csapatával olyan mesterséges intelligencián alapuló szoftvert fejlesztett ki, amely alapjaiban változtathatja meg a daganatos megbetegedések személyre szabott kezelését. Lapunknak adott legújabb interjújában bejelentette, hogy 2 millió dolláros friss tőkével készülnek meghódítani az amerikai piacot, és Bostonban már létrehozták saját spin-off cégüket is.
Továbbá, hazai sikerként említette a Turbine AI vállalkozást, ahol orvosok, biológusok és technológiai szakemberek együttműködve dolgoznak a gépi intelligencia és a felhőszámítás erejével, hogy felfedezzék a rák ellenszerét a simulated cell technológia segítségével. Az MSD befektetési alapja eddig összesen több mint 20 millió eurót invesztált ebbe a projektbe.
Az ellátás tekintetében jó gyakorlatokként említette Keresztes a kolorektális diagnosztikához a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézet által gesztorált algoritmust, illetve a mammográfiában pilot-olt, magyar fizikusok és egészségügyi menedzserek által fejlesztett AI megoldást. Ezen felül fontosnak tartotta kiemelni az EESZT-t, ami egy globális sikertörténet az egészségügyi adatmegosztás tekintetében. A tervek szerint jövő évtől megnyitják a mesterséges intelligencia algoritmusok fejlesztésére is, így még több alkalmazás segítheti az ellátást. Az igazgatóhelyettes jelezte, hogy szívesen vesz bármilyen AI-jal kapcsolatos megkeresést, vagy együttműködési lehetőséget, ami az egészségügyet érinti.
A szakértők egyhangúlag állítják: a felhasználás módja kulcsfontosságú. György László emlékeztetett a Makronóm Intézet tanulmányának lényegére: "Ha bölcsen alkalmazod a mesterséges intelligenciát, akkor az segít a fejlődésben, de ha elhamarkodottan, akkor hátráltathat."
Az MIT kutatói nemrégiben egy figyelemre méltó tudományos felfedezést tettek, amelyet a média az utóbbi hetekben sajnos félreértelmezett. "Szeretnénk tisztázni, hogy a valóság sokkal árnyaltabb, mint ahogyan azt sok hírcikk bemutatja" – mondta a kutatás vezetője.
A téves információkkal ellentétben a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mesterséges intelligencia nem feltétlenül butít el minket. Valójában csak akkor vezethet szellemi leépüléshez, ha kizárólag a technológiát használjuk, anélkül hogy saját gondolkodásunkat élesben alkalmaznánk. Egy EEG vizsgálat során megfigyelték, hogy ilyenkor az agyi aktivitás 55 százalékkal csökken.
De van jó hír is: "Amennyiben a mesterséges intelligencia használatát megelőzi egy brainstorming, egy belső ötletbörze, tehát ha okosan használjuk, azaz előbb gondolkodunk és koncepciót alkotunk, és utána használjuk a mesterséges intelligenciát, akkor még az alapképességeinket is erősíti, és az agyi tevékenységünk is fokozottabbá válik - mint egy kiborg, ki tudjuk egészíteni a képességeinket mesterséges intelligenciával."
Kovács Levente rektor záró gondolatként a továbbképzés fontosságát hangsúlyozta: "Ha a továbbképzés erőteljesebben történik, nem lesz haszontalan az ember."
Keresztes Konrád zárásként elmondta: "Használni kell a mesterséges intelligenciát, és fontos, hogy ez egy ösztönszerű készség legyen. Ugyanakkor az egészségügyben látjuk, hogy a bizalom és a felelősség egy nagyon fontos témakör, ami a mesterséges intelligencia esetében még nem teljesen megoldott."
Figyelmeztetett: "előfordulhat, hogy valaki akár hanyagságból teljes mértékben megbízik a mesterséges intelligencia javasolt diagnózisában, megoldásaiban. Bár ez egy segítő eszköz és rendszer, de nagyon fontos, hogy tudjuk - ez a mi segítségünkkel lesz teljes."
A kerekasztal koncepciója és megszervezése a Doktoranduszok Országos Szövetsége nevéhez fűződik.