A somogyi lankák titkos ölelésében festői sváb parasztházak bújnak meg, mesés tájképet alkotva e gyönyörű vidéken.

A szelíd dombok ölelésében megbúvó Somogydöröcskén mesterien óvják az épített hagyományokat.

A Koppány-völgy festői falucskája nem véletlenül nyerte el 1998-ban az Európai Falufelújítás Díjat. A település szívében több mint 70 gyönyörű, régi épület található, melyek helyi védelem alatt állnak. Ez a kezdeményezés nem csupán a múlt iránti tisztelet kifejezése, hanem tudatos választás is a település egységes arculatának megőrzésére és a kulturális örökség ápolására.

Somogydöröcske, ismertebb nevén Döröcske, egy aprócska falu, mely az Árpád-kor idejéből származik, és egykoron Tolna vármegyéhez tartozott. Az elnevezés első írásos említése 1138-ból származik, amikor "villa Diarugsa" néven bukkant fel a dömösi prépostság birtokai között. A 13. század folyamán a Döröcske nemzetség uralta a települést, de az idő múlásával más nemesi családok is megjelentek a környéken, birtokokat szerezve a faluban.

Az 1703-as adólajstrom tanúsága szerint Döröcske ekkor már pusztaként tűnt fel a térképeken. Ekkor Zankó Miklós és Boldizsár osztoztak a birtok jogán, azonban 1726-ban a település egyik része a Harrach gróf család birtokába került, míg a másik felét gróf Esterházy János szerezte meg. Néhány év elteltével a Hunyady család vált a terület új tulajdonosává, és a 18. század közepén német telepeseket hívtak, hogy friss impulzusokat hozzanak a faluba. Az évek során a Hunyady család a település legfontosabb földesurává nőtte ki magát, meghatározva ezzel Döröcske jövőjét.

A helybéliek szerint valaha a pálos rendnek is állt itt egy kolostora. Bár az épület mára eltűnt, a falu határában magasodó Klastromhegy őrzi az egykor itt élt szerzetesek emlékét.

Somogydöröcske evangélikus temploma a falu későbbi újratelepítése folytán csak 1839-ben készült el. Az imaház a klasszicista stílus letisztult vonásait hordozza magán, miközben túllép a neobarokk díszítettség keretein. Ez a nemzeti védelem alatt álló építmény, egyszerű eleganciájával, tökéletesen harmonizál a falu sváb népi építészetének szerény, de mégis kifejező arculatával.

Somogydöröcske varázslatos utcáin sétálva könnyedén elmerülhetünk a múlt idő szelíd emlékeiben. Az egykor zárt kertek világában épült présházak és pincék sorakoznak, mindegyikük saját egyedi történetével és különleges építészeti értékével bűvöl el bennünket.

A Keleti, Nyugati, Temető és Rózsadomb utcák területén több mint 70 ingatlan büszkélkedhet helyi védettséggel. Különösen figyelemre méltó a felújított községháza, amely megújult arculatával sikeresen megőrzi történelmi értékeit, miközben modern külsőt kapott. Szintén védett építmény a Döröcske-patak felett átívelő fahíd, mely az utolsó emlékek egyike a régi idők praktikus építkezési stílusáról. Ez a védelmi rendszer jól mutatja a település lakóinak elkötelezettségét a hagyományok és az épített örökség iránt, tükrözve a közösség szeretetét és tiszteletét múltja iránt.

Somogydöröcske olyan, mint egy szabadtéri falumúzeum. A község házai, utcái és tereinek elrendezése hazánk építészeti örökségének értékes darabjai. A fésűs utcarendhez igazodva sorakoznak az egyszintes, németes stílusú házak, melyek a helyi sváb közösség igényességéről és építészeti hagyományairól mesélnek. A huszadik század második felének "kádárkockái" még elvétve sem láthatók a településen, így Somogydöröcske megőrizte régi, egységes arculatát.

A hosszú, egytraktusos házak a generációk harmonikus együttélésének szellemében lettek megálmodva. Ezek az otthonok szinte saját belső utcáikkal büszkélkedhettek, hiszen a tágas udvarokon egymás mellett sorakoztak a különböző lakrészek. A falu régi épületeinek többsége jellegzetes előkerttel és faoszlopos tornáccal rendelkezik, amely nemcsak esztétikai értéket képvisel, hanem a Balaton-part számos településének hagyományait is életre hívja. Ez a tornácos stílus összekapcsolja az itt élők történelmét, emlékeit és mindennapjait, egyfajta hidat képezve a múlt és a jelen között.

A település szívében, különösen a hidak környékén táguló tereken, az utcafronttal párhuzamosan vagy "L" alakban elhelyezkedő polgári házak is megjelennek. Ezek a kisvárosias stílusú épületek friss színfoltot csempésznek a falu hagyományos karakterébe.

A homlokzatok letisztultsága és kifinomultsága mindmáig az evangélikus népi építészet egyik kiemelkedő vonása. A hófehér falak, a klasszicizáló vakolat eleganciája és a pasztell árnyalatok mind hozzájárulnak a régi épületek varázsához. A jómódot gyakran aprólékos részletek tükrözték, mint például a fehér falak körüli vöröses kontúrok vagy a sárga homlokzathoz illeszkedő fehér díszítések, amelyek együtt egy harmonikus, megnyugtató összképet alkottak.

A község Települési Arculati Kézikönyvében konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a felújításokat végző tulajdonosok számára. Eszerint a homlokzatok arányait a nyílászárók ritmusa és elhelyezése határozza meg, ezért a tornácok bejáratainak elfalazása nem javasolt. Ha mégis szükséges átalakítás, az építkezőktől a vaknyílások és díszítések megőrzését kérik.

A jellemzően páros, téglalap formájú padlásszellőzők között számos helyen kisebb szobrok és plasztikák találhatók. Ezek az értékes homlokzati díszek időjárási viszontagságokkal szemben gyakran védtelenek voltak, így sokuk sajnos már elpusztult az évek során. A gyönyörű szobrok megőrzése a helyi közösség, az építkezők és a falu lakóinak kiemelkedő feladata, hogy megőrizzék örökségünket a jövő generációi számára.

Somogydöröcske házainak ablakain a többosztatú fa keretek világos dió- vagy sötétebb tölgyárnyalatban pompáznak, harmonikusan illeszkednek az épület stílusához. Nem láthatunk túldíszített, cifrázott kapukat vagy faragott ablakkereteket. A zsalugáterek és spaletták viszont mindig népszerűek voltak a faluban, és napjainkra ismét divatba jöttek. Amellett, hogy remek árnyékolók, sokkal barátságosabb hangulatot árasztanak, mint a modern redőnyök.

Az ilyen finom részletek megőrzése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Somogydöröcske továbbra is megőrizze egyedi hangulatát, amelyet oly nagy szeretettel és gondossággal őriznek lakói immár generációk óta.

Évszázadok hagyományait őrző paraszti építészetünk lenyűgöző példái találhatóak Csongrád vidékén, ahol a halászok nádtetős otthonai mesélnek a múlt szépségéről. Feked falujában, a somogydöröcskei házakhoz hasonlóan, a szép és gondosan megépített sváb épületek hívogatnak minket, hiszen itt 1702 óta élnek Fulda környékéről érkezett katolikus telepesek, akik a hely szellemébe beleszőtték kultúrájukat. Závodon is találkozhatunk a tájra jellemző, meseszép parasztházakkal, amelyek a helyi örökség fontos részét képezik. Mindszenten pedig egy varázslatos parasztpolgári ház újjászületésének lehetünk tanúi, ahol a finoman faragott deszkaoromzat lenyűgöző mintái igazi művészeti értéket képviselnek.