Filippínói munkavállalók az éjféli misén – így ünnepelték a karácsonyt Nógrádban a kitelepített vendégmunkások.
Orbán Viktor kiadta a jelszót, megint nem leszünk "migránsország", ennek jegyében január elsejétől kevesebb vendégmunkás jöhet, és a küldő országok körét is korlátozzák. Egy Nógrád megyei vendégmunkásszállón jártunk, ahol a filippínó családapák már csomagolnak. Bármennyire is igyekeztek az elmúlt években beolvadni a közösségbe, a legtöbbjüknek haza kell térni.
Szenteste előtt egy nappal, hétfőn késő este jelent meg a kormányrendelet, ami az eddigi híresztelésekkel egybecsengően hivatalossá tette, hogy az új évben szigorú szabályozások jönnek a vendégmunkások számára. "Magyarország a magyaroké, ami sem vendégmunkásország, sem pedig migránsország nem lesz. Ezért csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése esetén lehet
átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében. Hosszasan nem kellett keresniük a szavakat, két nappal korábban Orbán Viktor fogalmazott így. Az új szabályozás a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2025-ben maximum 35 ezer fő kaphat vendégmunkás-tartózkodási engedélyt. Ez a szám a legfrissebb KSH-adatok szerint jelenleg 78,4 ezer fő.
Pár nappal korábban, nemzetközi sajtótájékoztatóján a miniszterelnök ismét a migrációellenességet tette pártja fő üzenetévé. Apropót erre a december 20-ai magdeburgi merénylet adott. Egy 50 éves, szaúdi származású orvos bérelt autójával a keletnémet város karácsonyi piacára hajtva elsodort, elgázolt kétszáz embert, akik közül öten belehaltak sérüléseikbe. Azt egyelőre nyomozzák, mi lehetett a pontos indíték, s hogy az elkövető kapott-e a merénylet tervezésénél segítséget vagy bátorítást terrorcsoportoktól, magánszemélyektől. Orbán azonban már 12 órával később kiadta a jelszót: Magyarországból nem lesz Magdeburg, és ezt a Fidesz minden politikusa azonnal ismételni kezdte.
A szlogenhez pedig passzolt a sajtótájékoztatón bejelentett intézkedés, ami az azonnali szigorú cselekvés érzését keltette. A kormányfő elmondta: január 1-jétől viszlát azoknak, akik olyan országokból érkeznek, amelyek kormánya nem egyezett meg Magyarországgal arról, hogy szerződésük lejárta után visszafogadja az ide érkezőket: "Onnan mi vendégmunkást nem fogadunk be." Mivel eddig csak Grúzia és Örményország dolgozta ki a visszafogadási egyezményt, legalább tíz ország, köztük a Fülöp-szigetek, Vietnám és Indonézia is lekerült az engedélyezetti listáról. (Az ilyen egyezményekben az országok kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy állampolgáraikat és azok közvetlen családtagjait érvényes úti okmány nélkül is visszafogadják, esetleges kitoloncolásukban együttműködnek.)
Számos jel utal arra, hogy a hirtelen bevezetett korlátozásokról a magdeburgi tragédia előtt hozott döntést a kormány. Az indonéziai és a Fülöp-szigeteki munkavállalók foglalkoztatása már 2021 óta lehetséges Magyarországon; erre a lépésre pedig a hazai autó- és akkumulátoripari fejlesztések, valamint a jelentős építkezések miatt volt szükség.
Az erőltetett iparosítás azonban eddig nem hozta meg a várt fellendülést, több helyen leálltak a gyárak, a termelésben nagyobb szünetet tartanak, ha pedig nincs folyamatos túlóra, a vendégmunkások is láthatóbbá válnak a településeken,
Debrecenben a HVG munkatársai érdekes jelenségre bukkantak: míg a hatalmas gyárak építése a helyiek körében széleskörű támogatottságot élvez, addig az idegenek betelepülése komoly feszültségeket és mély félelmeket gerjeszt. A helyi közösségek tagjai egyre inkább attól tartanak, hogy a külső érkezők megváltoztatják a város hagyományos arculatát, és veszélyeztetik a megszokott életformájukat. Ez a kettősség a társadalmi feszültségek fokozódásához vezethet, hiszen miközben a gazdasági fejlődést a gyárak jelentik, az idegenek jelenléte a kulturális identitás elvesztésének érzését kelti a debreceniekben. Az emberek közötti megosztottság növekedése a közéletben is egyre élesebb vitákat generál, ami a jövőbeni konfliktusok esélyeit is jelentősen megnöveli.
A friss szigorítás hátterében az áll, hogy a legtöbb vendégmunkás szerződése mostanában jár le, legyen szó akár egy- vagy kétéves megállapodásokról. A Fidesz, a Tisza Párt által gyakorolt politikai nyomás miatt, nem meri vállalni a vendégmunkások további itt tartózkodásának kockázatát. "Amíg én vagyok a miniszterelnök, minden vendégmunkás haza fog térni" - nyilatkozta nemrég Orbán Viktor egy parlamenti ülés keretein belül. A kormányrendelet kihirdetése előtt néhány héttel érkeztek információk lapunkhoz, amelyek szerint egy Nógrád megyei gyárban azonnali hatállyal felmondtak egy csoport Fülöp-szigeteki munkavállalónak. A dokumentumok, amelyeket a HVG-nek bemutattak, azt mutatják, hogy a munkavállalóknak határozott idejű szerződésük volt, amely egyeseknek január közepéig, másoknak pedig májusig biztosította volna a foglalkoztatást. Azonban a munkáltatójuk, hivatkozva az "ügyfélmegbízások hiányára", kénytelen volt felfüggeszteni a működést, és a levélben azt írták, hogy "nincs más választásunk, mint az ön munkaszerződésének azonnali felmondása".
Amikor a rendelet életbe lépett, Érsekvadkerten jártunk, ahol egy filippínók által benépesített vendégmunkásszálláson tapasztalhattuk meg a körülményeket. (A cikkünk főképe Kovács Bea fotója.) Az utóbbi két évben két tágas családi ház szolgált otthont 57 munkásnak, de a mi látogatásunkkor már csak tizenhatan tartózkodtak ott. A jobb állapotú ház fűtését leállították, így ezek az emberek most a rosszabb állapotú ingatlanban kénytelenek élni.
