Új kutatási eredmények: A külföldön tanuló magyar diákok körében a politikai helyzet miatt a megkérdezettek fele döntött úgy, hogy elhagyja hazáját.

A legújabb kutatások szerint a magyar felsőoktatásban tanuló diákok 7%-a választja a külföldi egyetemeket, főként az ottani oktatás minősége és az életkörülmények vonzereje miatt. Míg a hallgatók többsége a külföldi lehetőségeket részesíti előnyben, egyesek a hazai álláspiacot is figyelemmel kísérik, és nem zárkóznak el a hazai munkavállalástól. A kutatás eredményei azonban rámutatnak, hogy a hazaköltözés nem csupán a honvágy kérdése: a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes jövedelem és a kedvező munkakörnyezet biztosítása is.

A Covid-járvány által kiváltott visszaesés után a külföldön tanuló magyar diákok száma ismét lendületes növekedésnek indult, és a 2023-2024-es tanév során először lépte át a 17 500 fős határt. A felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók összlétszámához viszonyítva arányuk továbbra is 7 százalékot képvisel. A legkedveltebb célországok között Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság állnak az élen. Az Engame Akadémia 2025 januárja és márciusa között részletes kutatást folytatott a külföldön tanuló és végzett magyar diákok körében, hogy megértsék, mi motiválta őket a külföldi tanulmányok választásában, és hogyan tervezik a jövőjüket.

A válaszadók leginkább az egyetemi képzés színvonalát (61 százalék) emelték ki a külföldi tanulás előnyeként, ezt követi az egyetem környezete és elhelyezkedése (57 százalék), valamint a hangulata (52 százalék).

Sokan számára a családtól való távolság a legnagyobb kihívást jelenti, amelyet a megélhetésnél is komolyabb problémának érzékelnek. Közismert tévhit, hogy a külföldi tanulmányok csupán a tehetős fiatalok privilégiuma. A kutatás arra is fókuszált, hogy a diákok milyen módon teremtik elő a pénzügyi forrásaikat a tanulmányaikhoz.

A felmérés alapján a diákok többsége, pontosan 84 százalék, közeli vagy távoli családtagok anyagi támogatását veszi igénybe, míg 64 százalék saját jövedelméből finanszírozza megélhetését és tandíját. Emellett 63 százalékuk saját megtakarításaira is támaszkodik. A külföldi állami ösztöndíjat vagy támogatást a diákok 51 százaléka használja, míg a magyarországi állami ösztöndíjakat csupán 4 százalékuk igényli, ami jelentős eltérést mutat a kétféle állami támogatás között – hívta fel a figyelmet Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.

A megkérdezettek 66,9%-a folytatott valamilyen formájú munkát az egyetem mellett. Ebből 18,2% jellemzően heti 20 óránál több időt szentelt a munkájának, míg 32,8% heti 20 óránál kevesebb munkaidővel rendelkezett. 15,9% alkalmi munkavállalóként tevékenykedett, míg a válaszadók 33,1%-a nem végzett semmiféle munkát az egyetemi tanulmányai mellett. A munkavállaló válaszadók 40%-a pedig olyan pozícióban dolgozott, amely összhangban állt a tanulmányi területével.

A magyar diákhitelt csak 2025 januárjától lehet külföldi továbbtanulásra igényelni, így a válaszadóink csupán 2 százaléka vette igénybe. A fogadó ország diákhitelét 28 százalék vette fel.

Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? - ez volt a kutatás másik központi kérdése. "A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták döntésüket, így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk" - hívja fel a figyelmet Nádas Rita.

A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek.

További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8 százalék) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint.

A fenti területek fejlesztése fontos lehet ahhoz, hogy a külföldön végzett fiatalok Magyarországon is hosszú távú perspektívát lássanak. A válaszadók emellett a munkavállalás során a versenyképes fizetést és a jó munkahelyi hangulatot egyaránt (62,2-62,2 százalék) a legfontosabb elvárásaik között említették, ami arra utal, hogy nemcsak anyagi biztonságra, hanem jó munkakörnyezetre vágynak. A többség pedig úgy véli, hogy a külföldi diploma előnyt jelent Magyarországon, és egy részük továbbra is figyelemmel kíséri a magyar álláspiacot, ami a hazai munkavállalás lehetősége iránti nyitottságukat mutatja.