G20-csúcstalálkozó: Brazília elnöke hangsúlyozza az éghajlatváltozás elleni aktívabb fellépés szükségességét.
Luiz Inácio Lula da Silva elnök megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy a G20-országok képviselői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben az éhezés elleni küzdelemről szóló paktumot, a Gázai övezetnek nyújtandó több segélyt, az ukrajnai háború befejezését és más célokat szorgalmaztak.
Brazília elnöke a G20-as csúcstalálkozó második napját egy határozott felhívással kezdte, amelyben a globális felmelegedés mérséklésének sürgősségére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a fejlett országoknak sürgősen fel kell gyorsítaniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítéseiket, mivel a klímaváltozás elleni küzdelem közös felelősségünk.
Luiz Inácio Lula da Silva a keddi ülésszak során a környezetvédelem sürgető kérdéseire hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a fejlett országoknak érdemes lenne átgondolniuk a 2050-re tervezett kibocsátási céljaik korábbi, 2040-es vagy akár 2045-ös dátumra való előrehozását.
Lula megjegyezte: "A G20-as országok a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-áért vonhatók felelősségre. Bár nem mindannyian azonos ütemben haladunk, mindenképpen van lehetőségünk arra, hogy tovább lépjünk."
A Rio de Janeiró-i Modern Művészetek Múzeumában zajló csúcstalálkozón a G20-ak vezetői egy fontos cél érdekében gyűltek össze: hogy alaposan áttekintsék a világrend átalakulásait, amelyek a globális feszültségek fokozódásától kezdve a nemzetközi politikai tájban bekövetkezett jelentős változásokig terjednek. Ez a találkozó lehetőséget teremtett a párbeszédre és a közös megoldások keresésére a jelenlegi kihívások közepette.
A napirend középpontjában a sokoldalú együttműködés megerősítésére tett erőfeszítések álltak, még mielőtt Donald Trump januárban hivatalosan is átvette az amerikai elnöki posztot.
Az uniós vezetők megragadták az alkalmat arra is, hogy a csúcstalálkozó alkalmával kétoldalú megbeszéléseket folytassanak.
Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi találkozóján Hszi Csin-ping kínai elnökkel kifejezte Franciaország határozott elköteleződését a Kínával való kapcsolatok szorosabbra fűzése iránt. Macron hangsúlyozta, hogy a két nemzet közötti párbeszéd fontos szerepet játszik az ukrajnai béke elősegítésében, és kiemelte, hogy a két ország közös alapelveken osztozik a békés megoldás keresésében.
"A világ, amelyben létezünk, ahogyan Ön is rámutatott, tele van instabilitással, feszültségekkel és egyre fokozódó konfliktusokkal. Ugyanakkor hiszem, hogy közös célunk van az ENSZ Alapokmányának megőrzése és a békeprogram elősegítése terén" - jelentette ki Macron Csin-pingnek.
"Az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszív háború 1000. napján újra találkozunk, és biztos vagyok benne, hogy önök is osztoznak velünk a tartós béke iránti vágyban, amely tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Alapokmányát. Ugyanakkor mindannyian érzékeljük az aggodalmat Oroszország harcias és fokozódó nukleáris doktrínájára tett nyilatkozatai kapcsán."
A G20-országok képviselői hétfő este egy közös nyilatkozatot írtak alá, amely sürgeti a humanitárius segítségnyújtás felgyorsítását, valamint a közel-keleti konfliktusokban érintett civilek védelmének javítását. Ezen felül a nyilatkozat hangsúlyozta a palesztinok önrendelkezési jogának megerősítését is.
A nyilatkozat emellett magában foglalta Brazília ambiciózus javaslatát a milliárdosok jövedelmének 2%-os adóztatására, továbbá felvázolta a világ éhezésének megszüntetésére tett erőfeszítéseket. Ezen kívül ígéretet tett az ENSZ Biztonsági Tanácsának "átalakító reformjára", amely a globális kihívásokra való hatékonyabb válaszadást célozza.
