Magyar Péter sajátos módon alakítja át a vidéki tájat, új perspektívákat hozva a régiók életébe. Az ő látásmódja és kreatív megközelítése révén a falvak és kisvárosok nem csupán helyszínek, hanem élő, lélegző közösségek válnak, ahol a hagyományok és a mod

Miért tört előre a Tisza Párt folyamatosan az elmúlt másfél évben, még akkor is, amikor nem uralta a napirendet? Miért nehéz megállítania a Fidesznek ezt a folyamatot? A 21 Kutatóközpont elemzése.

A politikát rendszeresen figyelők hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a társadalom jelentős része nem tesz így, sőt a választóközönség nagyságrendileg fele nem kötődik erősen a pártokhoz érzelmileg. Az egyik fontos szempont, ami alapján a nem pártos szavazók meghozzák a döntésüket, az éppen az, ami a pártosakat kevésbé befolyásolja: mások véleménye.

Nem szeretünk kisebbségben lenni, ha pedig mégis oda tartozunk, akkor általában inkább nem hangoztatjuk a véleményünket. Azonban minél inkább hallgatásba burkolózunk, annál kisebb kisebbségnek fogunk tűnni, ami tovább fokozza a bezárkózásunkat (leegyszerűsítve ez a hallgatás spirálja elmélet). Ez történhetett a Tisza Párt megjelenése előtt a kistelepüléseken élő ellenzéki szavazókkal, és éppen az ellenkezője történik velük 2024 óta. A Fidesznek már 2010-ben is jelentős előnye volt a falvakban, majd az olló nagyon kinyílt 2022-re, ám Magyar Péter megjelenése megfordította a folyamatot. Ezt a jelenséget kívánja megvilágítani a 21 Kutatóközpont friss felmérése, amelynél a kérdések a közösségi finanszírozású kutatás támogatóinak javaslatára kerültek be a kérdőívbe.

A Tisza megjelenése előtt az ismerősei körében végzett felmérés során kiderült, hogy a válaszadók 35%-a a Fideszre szavazott, míg a többi politikai erő összesen csupán 28%-ot ért el. A fennmaradó résztvevők vagy nem tudtak dönteni, vagy nem kívántak válaszolni. Érdekes módon, ha a jelenlegi politikai helyzetet nézzük, az ismerősök többsége...

már csak 28 százalék említi a kormánypártot, 37 százalék a Tiszát,

A változás különösen szembetűnő a kisebb városokban és falvakban: míg 2024 előtt a Fidesz 13, illetve 12 százalékpontos előnnyel bírt, mára ez a helyzet drámaian megfordult, és 18, illetve 7 százalékpontos hátrányba került. Ez azt jelenti, hogy ezekben a településeken egyre kevesebben vélik úgy, hogy a környezetük többsége fideszes lenne.

A falvak lakói körében csupán a megkérdezettek 7%-a véli úgy, hogy ismerőseik túlnyomórészt fideszesek, míg azok aránya, akik azt állítják, hogy a környezetükben senki sem kormánypárti, már kétszer ennyi. A kis és közepes városokban ez a különbség még szembetűnőbb, ott a számok háromszoros eltérést mutatnak.

Valószínű, hogy ennek is szerepe van abban, hogy a kisebb városokban már inkább a Tisza győzelmére számítanak, 38-33-as arányban. Érdekes módon még a falvak lakói között is csupán négy százalékponttal többen vélik úgy, hogy Orbán Viktor pártja nyer jövőre.

Azt látja tehát a vidéki választó, hogy egyre többen tiltakoznak hangosan is a kormány ellen, ezt a percepciót erősíti a közösségi médiában tapasztalt ellenzéki fölény, a hírek és némileg a politikusok viselkedése is, valamint ezt tapasztalja akkor is, ha politikai rendezvény van a településén, lásd a Lázárinfókat. Ezért volt nagy jelentősége Magyar Péter országjárásának. Márpedig ahogy a hallgatás, úgy az ellenkező folyamat, az ordítás spirálja is önerősítő: a hangosabb ellenzéki hangok még több embert gondolkodtatnak el. Ezt próbálja a Fidesz meggátolni a Harcosok Klubjával és a médiafölényével, de ebben a hangulatban ez nagyon nehéz feladat.

A szociális környezetünk megítélése, vagyis az, hogy kinek van a legtöbb támogatója a barátaink és ismerőseink között, különös jelentőséggel bír. E kérdés vizsgálata nem csupán puszta kíváncsiság, hanem komoly előrejelző értékkel is bír. A legutóbbi amerikai elnökválasztás során egy fogadó 85 millió dollárt keresett azzal, hogy a hagyományos pártpreferenciák helyett inkább a közvetlen társadalmi kapcsolataink alapján hozott döntéseket. A szakirodalom négy fő indokot emel ki, amiért ez a megközelítés pontosabb előrejelzést adhat a választási eredményekről:

A kutatási adatok megerősítik az elméleti feltételezéseket: a megkérdezettek többsége a saját politikai nézeteit tartja dominálónak. A kormánypárti szimpatizánsok 76, míg a Tisza párt támogatóinak 86 százaléka hiszi azt, hogy ismerőseik többsége osztja az ő véleményüket. Ezen a téren mindkét oldal esetében csupán 3 százalék érzékeli a másik tábor fölényét. A teljes mintában a Tisza 37-28 arányban vezet a Fidesz előtt, ami két százalékponttal magasabb különbséget mutat, mint a pártpreferenciák alapján mért eredmények. Továbbá, a válaszadók 6 százaléka más pártot tart többséginek a saját közegében. Az eltérés különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a Tisza megjelenése előtti állapotokkal: akkor a Tisza választóinak 27 százaléka fideszes többséget érzékelt a saját társaságában, míg 50 százalékuk már akkor is ellenzéki fölényt tapasztalt.

Visszatérve a jelen helyzetre: a mintánk alapján csupán 7 százalék számolt be arról, hogy kizárólag kormánypártiakkal veszi körül magát, míg 19 százalék úgy véli, hogy a környezetükben túlnyomórészt fideszesek találhatók. Ezzel szemben 22 százalék azt tapasztalja, hogy ismerősei közül csupán egy kis rész fideszes, és 21 százalék szinte egyáltalán nem ismer kormánypárti személyeket. Érdekes módon, még a fideszesek körében is csupán 21 százalék él olyan közegben, amely szinte teljesen kormánypárti, míg a tiszaiak 42 százaléka számolt be arról, hogy környezetük szinte kizárólag az ellenzékhez tartozik.

A várható győztes kilétét firtató kérdésnél a Tisza Párt fölénye némileg csökkent, hiszen a teljes népesség körében 36-32 arányban állnak. Ennek ellenére a Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka magabiztosan várja a győzelmet, ami alig marad el a Fidesz híveinek 87 százalékos bizalmától. Érdekesség, hogy a kormánypárti szavazók 72,5 százaléka teljes mértékben biztos abban, hogy a Fideszre adja voksát, míg a Tisza Párt támogatói közül 80 százalék nyilatkozott úgy, hogy határozottan a saját pártjukra szavazna az 5-ös skálán. A Tisza-szavazók 95 százaléka teljes mértékben kizárta, hogy a másik nagy pártra voksolna, míg a kormánypártiak 81 százaléka is hasonlóan vélekedik, még ha 14 százalékuk valószínűtlennek tartja azt. A teljes minta 21 százaléka biztos abban, hogy a kormánypártot fogja választani, míg 30 százalék a Tisza Pártra voksolna. Összességében tehát...