A budai és bécsi kapcsolat kialakulása | 24.hu
A rendszeres járatnak köszönhetően már két nap alatt is meg lehetett tenni a két város közti utat.
Határlezárások ide vagy oda, mai világunkban szinte lehetetlen elképzelni, hogy milyen más volt a távolság fogalma a vasút, az autópályák és repülőgépek előtti világban. A közös uralkodó ellenére Budát és Bécset például még a 18. században is sok napi, veszélyekkel és nehézségekkel teli járóföld választotta el egymástól annak, akinek nem volt lehetősége saját, kiterjedt kísérettel utazni.
III. Károly uralkodása alatt, miután 1722-ben állami monopólium alá került a postaszolgálat, a Habsburg Birodalomban fokozatosan megkezdődött a rendszeres postakocsi-járatok kiépítése. E járatok célja az volt, hogy áthidalják a különböző települések közötti távolságokat. Buda 1750. október 15-én csatlakozott ehhez a hálózathoz, ekkor indult el a rendszeres, személyszállításra is alkalmas postakocsijárat a két város között. Az utazási forma azonban még messze állt a mai értelemben vett gyors, kényelmes és megfizethető megoldásoktól; a kocsik kezdetben csupán heti egy alkalommal közlekedtek, ami jelentősen korlátozta a közlekedési lehetőségeket.
Az út közel két napig tartott, és a fuvardíj, amely magában foglalta az éjszakai szállást és az étkezéseket, meglehetősen magasnak bizonyult.
A fejlődés ezután töretlenül haladt előre. Két év elteltével a közlekedés már egy jól megtervezett menetrend szerint zajlott, és az akkoriban delizsánsz néven ismert gyorspostakocsik nemcsak utasokat, hanem leveleket és pénzküldeményeket is szállítottak. A lassan fejlődő infrastruktúra lehetővé tette, hogy az utazások egyre gyorsabbak és kényelmesebbek legyenek. 1824-től kezdve pedig megjelentek az éjszaka is közlekedő gyorskocsik, amelyek még inkább lerövidítették az utazási időt, felváltva ezzel a nehezebb delizsánszokat.
A gyorskocsijáratok hosszú évtizedeken át, egészen 1888-ig szolgálták a közlekedést, és emléküket csupán a Gyorskocsi utca őrzi, amely egykor a budai állomás helyén terült el. Ezek a különleges járművek sokáig a leggyorsabb és legbiztonságosabb módját jelentették az utazásnak, és ma már nosztalgikus emlékként idézik fel a múltat.
