A Fehér Ház Kft. működése: Donald Trump elnök különleges családi vállalkozási megközelítése A Fehér Ház Kft. egy olyan különleges üzleti modell, amely Donald Trump elnök családi hagyományaira és üzleti stratégiáira épül. Az elnök nemcsak politikai szerep
A külföldi vezetők és az amerikai üzleti elit számára hamar világossá vált, hogy az elnök első 100 napja alatt hozott döntései, valamint a vámháborús intézkedések, melyek között folyamatosak voltak a bevezetett és visszavont lépések, azt jelzik, hogy nem egy klasszikus államférfi, hanem inkább egy ravasz kapitalista vállalkozó áll a világ legerősebb országának élén. Azok, akik ezt a megközelítést megértették és ennek megfelelően cselekedtek, jól jártak. Ezzel szemben, akik vitatkozni mertek, azok a legrosszabbul jártak.
Trump már 2024 szeptemberében kifejezte szándékát, hogy amennyiben újra megválasztják, kriptoelnökként lép színre, és jelentősen enyhíti a kriptovaluta-vállalkozásokra vonatkozó szabályozási terheket. Beiktatása előtt már belevágott saját kriptovalutájának, a $TRUMP-nak a bevezetésébe, amely lényegében egy memecoin, azaz mémérme formájában debütált.
A $TRUMP token debütálása után kevesebb mint három órával már nyolcmilliárd dolláros piaci kapitalizációval büszkélkedhetett. A teljes kínálat egymilliárd token, az induláskor pedig 200 millió darab volt elérhető. Érdekes, hogy az elnök, Ferenc pápa temetését követően, első külföldi útjaként egy három arab országot érintő minikörutat tett Szaúd-Arábiában, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben. Az utolsó állomáson egy helyi alap bejelentette, hogy 2 milliárd dollárt fektet be egy dollárhoz kötött kriptovalutába, azaz stabilcoinba. Ezt a projektet a World Liberty Financialnál jegyzik, amelyben az elnök fiai, Eric Trump, Donald Trump Jr. és Barron Trump, valamint más partnerek is részt vesznek.
Már tavaly is számos toronyház emelkedett a Trump név alatt Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben és Dzsiddában, Szaúd-Arábiában, mindez egy állami kapcsolatokkal rendelkező szaúdi partner közreműködésével történt. Idén áprilisban egy ingatlanfejlesztő bemutatta a Trump brand alatt futó luxus lakó- és golfüdülő koncepcióját egy 5,5 milliárd dolláros, állami tulajdonú megaprojekt keretében Dohában, Katar fővárosában. Az eseményen Eric Trump, a Trump Organization ügyvezető alelnöke és egy katari miniszter is részt vett. A Trump-adminisztráció és a család vállalata újabb felhőkarcolók megépítését tervezi Rijádban és Abu-Dzabiban is.
Ezenkívül az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Katar állami vagyonalapjai több mint 3,5 milliárd dollárt ajánlottak fel egy Jared Kushner, Trump veje által vezetett kockázati tőkealapnak. Ott van az a szerény ajándék is, amelyet a katari uralkodócsalád szánt Donald Trumpnak egy 400 millió dollár értékű luxus Boeing 747-es repülőgép formájában, amely ideiglenesen helyettesítené a több mint 40 éves elnöki repülőgépeket, amíg az új változatok el nem készülnek.
A golf valóban jövedelmező sportág. Nem titok, hogy a neves golfozóként számon tartott elnök kis trükkökkel igyekszik biztosítani a győzelmét a mérkőzéseken. Legutóbb a floridai Doralban található golfklubjában zajlott a Szaúd-Arábia támogatta LIV Golf League versenye. Trump, aki maga is részt vett a viadalon, a pálya bérbeadásával és a versenyzők fogadásával szép summát keresett.
Közismert, hogy az üzletember és elnök hajlandó adományokat fogadni könyvtára számára olyan magáncégektől vagy magánszemélyektől, akikkel jogi vitába keveredett. Például az ABC News és az ismert műsorvezető, George Stephanopoulos beleegyeztek abba, hogy 15 millió dollárt adnak a Trump könyvtár alapjának, ezzel is elősegítve a peren kívüli megállapodást egy rágalmazási ügy kapcsán.
Elon Musk által birtokolt X médiaplatform nemrégiben megállapodott, hogy körülbelül 10 millió dollárral kártalanítja Donald Trumpot, miután a Capitolium 2021 januári ostroma után felfüggesztették a fiókját. Érdekes, hogy Trump ügyvédeinek kezdeményezését egy bíróság már korábban elutasította. Ezzel párhuzamosan a Mark Zuckerberg vezette Meta is beleegyezett, hogy 25 millió dollárt fizet a fiók felfüggesztéséért. Ráadásul Zuckerberg és Jeff Bezos, az Amazon alapítója, jelentős összegekkel támogatták az elnöki beiktatás napjának fényűző rendezvényeit.
Donald Trump Twitter- és Facebook-fiókjainak letiltásával valójában egy új pénzügyi lehetőséget teremtett magának, hiszen megalapította a Truth Social nevű közösségi platformot, amelyet a jövőben tőzsdére kíván vinni egy álcázott vállalat keretein belül. Bár a cég jelenleg bevétel nélkül működik, és jelentős működési veszteségekkel küzd, piaci értékét már most 5,65 milliárd dollárra becsülik. Trump körülbelül 115 millió részvénye körülbelül 3 milliárd dollárt ér. A platform látogatottsági statisztikái nem túl kecsegtetőek, mégis a cég legfőbb vonzereje a volt elnökhöz fűződő szoros kapcsolata - olvasható az El País tudósításában.
Befejezésül néhány friss kezdeményezésről számolnék be. Egy családi vállalkozás Washington elegáns Georgetown negyedében szeretne megnyitni egy elit klubot, Executive Branch néven. E klub célja, hogy a leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletemberek, valamint politikai vezetők számára teret biztosítson a befolyásszerzés intézményesítésére. Az exkluzív tagság azonban nem olcsó mulatság: a belépő díja félmillió dollár(!) lesz, ami nem éppen mindennapi kikötés. Emellett Eric Trump a múlt héten Vietnámban járt, ahol meleg fogadtatásban részesült. Az utazása valószínűleg összefüggésben áll azzal a grandiózus tervvel, amely szerint másfél milliárd dolláros luxus lakóparkot kívánnak építeni Hanoi külvárosában.
Ne legyünk igazságtalanok, hiszen a másik oldalon, vagyis a demokratáknál sem csak angyalok ülnek. Nem véletlenül lett botrány Joe Biden fiának, Hunternek a még tíz évvel ezelőtti mesterkedéseiből Ukrajnában. Igaz, Joe Biden akkor még Barrack Obama alelnöke volt, de azért mégiscsak ott volt a tűz körül. Kicsit fura volt, hogy Joe Biden elnökségének utolsó napján büntetlenséget biztosított fiának és néhány, hozzá közelálló személynek.
Az Index Yaro Patrice, Amerika szakértőhöz fordult, hogy kiderítsük, vajon amit Donald Trump csinál az egyedi az amerikai elnökök történetében, vagy sem. A külpolitikai szakértő rögtön felhívta a figyelmet, hogy az amerikai politikai rendszerben a vagyon és a hatalom összefonódása nem új jelenség. A XIX. század végéig szinte kizárólag vagyonos emberek lehettek elnökök, amit részben strukturális okok magyaráztak. Bár az elnöki tisztségre soha nem volt vagyoni cenzus, a tagállami kormányzói pozícióra - amely gyakran az elnökség felé vezető első lépcsőfok volt - igen. Ez pedig de facto biztosította, hogy csak tehetősek juthassanak el a legmagasabb politikai tisztségekig.
Korábban a társadalmi struktúra mélyén gyökerezett egyfajta elitizmus, amely áthatotta az egész rendszert. Fontos megjegyezni, hogy a választójog sokáig nem volt mindenki számára elérhető: a vagyoni cenzusok és a szavazási adók komoly akadályt jelentettek a szegényebb társadalmi csoportok politikai részvételében.
A szakértő kifejtette, hogy a jelenlegi tudásunk alapján Donald Trump az Egyesült Államok történetének leggazdagabb elnöke. Bár a múltban is akadtak milliomos vezetők, milliárdos vagyonú elnök eddig még soha nem lépett be a Fehér Ház ajtaján. Trump ráadásul szembetűnő módon hirdeti gazdagságát: arannyal borított bútorok, impozáns magánrepülőgépek, mindez pedig a Trump márka fémjelezte életstílus részét képezi.
A nepotizmus és a családi érdekeltségek bevett részei az amerikai politikának. Az elnökök, akiknek saját gazdasági érdekeltségeik voltak, rendszeresen hoztak olyan döntéseket, amelyek közvetlenül kedveztek bizonyos cégeknek vagy családi vagyonoknak. Lyndon Johnson és a Bush-család több tagja is hasonló gyakorlatot folytatott. Dick Cheney alelnök esete különösen szemléletes. Ő a Halliburton olajipari vállalat vezérigazgatója volt, mielőtt védelmi miniszter, majd alelnök lett. Sokan az iraki és afganisztáni háborúk közvetlen kedvezményezettjének tartják ezt a céget.
Az amerikai politikai rendszer a köztársaság első másfél évszázadában lényegében korruptnak tekinthető. Az utóbbi száz év során azonban jelentős lépéseket tettek a korrupció visszaszorítása érdekében, amelyek nagyrészt eredményesnek bizonyultak. Ennek ellenére a probléma gyökerei mélyen gyökereznek, és továbbra is kihívást jelentenek a demokratikus intézmények számára.
Az amerikai politikai rendszer - legalábbis európai szemmel nézve - legalizálta a korrupciót a kampányfinanszírozás intézményén keresztül. Egyértelműen látható és lekövethető, hogy melyik szenátor milyen cégek támogatásával került a hatalomba, és ennek megfelelően hoz döntéseket. A michigani szenátor természetesen a michigani autógyárak érdekében jár el és ez teljesen természetesnek számít - emlékeztettt Yaro Patrice.
Bár a korrupció és az összeférhetetlenség régóta jelen van az amerikai politikai életben, Trump elnökké választása új dimenziókat nyitott e gyakorlatok terén. A "barátság megvásárlásának" módszere már túlmutat a korábban megszokott formákon. Évtizedek óta tudjuk, hogy a nagyköveti posztok gyakran a jelentős kampányadományozóknak jutnak, de Trump ezt a hagyományt még tovább fokozta. A közel-keleti békefolyamat kapcsán nyíltan hangoztatta, hogy amennyiben például Gázában pozíciót sikerülne szereznie, akkor azt családtagjai, mint a sógora, veje vagy fia fogják kihasználni – mutatott rá a szakértő.
