Budapest klímája egyre inkább Firenzééhez kezd hasonlítani – a kutatók sürgetik a jogszabályok környezetbarát irányba történő módosítását.

A magyar városokban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a kanyonhatás és a hőszigetelő effektus negatív következményeit, amelyek nyáron komolyan megnehezítik az ott élők mindennapjait. Kisvarga Szilvia, a MATE tudományos főmunkatársa az Indexnek hangsúlyozta, hogy új, innovatív megoldások bevezetése elengedhetetlen a jelenlegi gyakorlat mellett, ha el szeretnénk kerülni egy fák nélküli apokalipszist. Szerinte érdemes lenne átgondolni a hazai vízgazdálkodási rendszert, és - hasonlóan más országokhoz - Magyarországon is elterjeszteni a zöldtetők alkalmazását az épületek tetején.

Az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re a globális népesség 68%-ának városi környezetben kell élnie. Ez azt jelenti, hogy ha a világ lakóinak száma a várt 9,7 milliárd főre nő, akkor közel 6,6 milliárd ember fog városokban élni.

„Több magyar városban, különösen Budapest legforgalmasabb belvárosi részein, egyre inkább észlelhető a városi hősziget jelenség” – nyilatkozta Kisvarga Szilvia. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa szerint a magas épületek, a jelentős autóforgalom és a szélcsatornák hiánya miatt a hőség csapdába esik, és nem tud friss levegővel keveredni. Ezenkívül a megrekedt forróság éjszaka sem hűl le, mivel az aszfalt, az épületek falai és a burkolt felületek a nappali órákban elnyelt hőt éjszaka visszasugározzák, így nem csökkentik, hanem éppen ellenkezőleg, tovább melegen tartják a közterületeket.

A folyamatot tovább gazdagítja a kanyonhatás néven ismert jelenség, amely az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott.

- magyarázta a kutató. Mindez azt jelenti, hogy a szűk utcák, amelyeknek mindkét oldalán jellemzően magas épületek vannak, nem képesek átszellőzni, a természetes szél "megakad" valamiben.

Ezen folyamatokhoz pedig társulnak a jól ismert és évről évre erősebben tapasztalható kiegyenlítetlen csapadékviszonyok, a fokozott nyári meleg, az aszály.

A kutató szerint a klímaberendezéseknek számos jó oldala van, gyakorlatilag a kánikulai időszakban intézmények, irodák vagy kórházak működése elképzelhetetlen lenne nélkülük.

Kisvarga Szilvia azonban emlékeztetett a légkondicionálók negatív oldalára is. 2050-re az SSP (Shared Socioeconomic Pathways), vagyis a lakossági légkondicionálás előfordulása kétszeresére nő Európában és négyszeresére Indiában: mindkét régióban eléri a 40 százalékot. Ez pedig a hatalmas áramfogyasztás mellett a levegő fokozottabb melegedésével is együtt jár.

Növények nélkül pedig a fent leírt jövőkép egészen apokaliptikus szinteket is ölthet, hiszen a fák biztosította árnyék, a városi növények által előállított oxigén, vízgőz nélkül, a növények szennyezőanyag-elnyelési képessége nélkül a városok lakhatatlanná válhatnak

- állítja a tudós. Kiemelte továbbá:

"A jövőkép nem éppen biztató, sem az emberek, sem pedig a városi és nem városi ökoszisztémák szereplői számára" - hangsúlyozta a kutató.

A tudósok számításai szerint számos kisebb-nagyobb magyar település a 2000-es évek elejére ért el a "gödör mélyére". Az 1960-as évektől meginduló nagyfokú építkezés, városépítési protokoll nélkülözte a növények ültetését, mondván: helyet vesznek el az épületektől, utaktól.

Kisvarga Szilvia úgy tapasztalta, hogy ez a tendencia megszűnt, hiszen az első komolyabb hőhullámok érkezésekor bizony már hiányoztak a fák és más növények. Azóta eltelt 20-30 év, és ma már azt látjuk, hogy a településeken, a városokban egyre fontosabbá válik a zöldítés. Ma már kevés olyan közterületi átalakítás történik, amelyhez ne kapcsolódna fák és cserjék ültetése - sőt, számos településen az üres helyekre fákat ültetnek.

Mára az ökotudatossághoz való hozzáállás nagymértékben változott. Már nem egy divatszó, amire furcsán emelgeti az ember a szemöldökét. Sokkal inkább egyfajta minőséget jelent az így kialakított településrész

- emelte ki a MATE tudományos főmunkatársa, példaként említve Villányt, ahol már megtették az első lépéseket az ökotudatosság irányába. Itt a csapadékvíz helyben történő megtartásával és biodiverzitást támogató ágyások kialakításával járultak hozzá a fenntartható fejlődéshez.

Például – fűzte hozzá – az új építésügyi szabályozás jelentős mértékben hozzájárulhat az épített környezetünk ökológiai szemléletű fejlesztéséhez, köszönhetően a zöld tanúsítás és az ökológiai védjegyezés alkalmazásának.

A 2015-ös Párizsi Megállapodás globális szinten egyfajta irányszámot, limitet határozott meg annak érdekében, hogy a globális felmelegedést jóval 2°C alatt, lehetőleg 1,5°C alatt tartsák a nagyfokú iparosodás előtti szinthez képest. E globális cél elérése érdekében kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos, gazdasági és társadalmi megvalósíthatóság alapján a lehető leggyorsabban csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését.

Számos alkalommal szóba került már, hogy Budapest időjárása a jövőben egyre inkább hasonlítani fog Firenze klímájára. Bár még nem rendelkezünk konkrét bizonyítékokkal, az irányvonal mindenképpen arra utal, hogy elmozdulás tapasztalható ezen a téren.

- nyilatkozta a MATE kutatója. Ami a tényeket illeti, 2018 óta tart Európa-szerte a szárazság, amely számos problémát okoz, például aszályokat és villámárvizeket, mivel a burkolatok aránya jelentős. A legutóbbi évek során 2022 volt a legmelegebb és egyben legszárazabb év, amikor is hatalmas károk keletkeztek a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában. A magyar agrárium körülbelül 100 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el. Az ilyen időszakok várhatóan a jövőben is folytatódnak.

Magyarország azért is sínyli meg mindezt jobban, mert a Kárpát-medencében a felmelegedés mértéke közel kétszerese a globális átlagnak, de egyes városokban ez az arány még ennél is nagyobb

- közölte a kutató, hozzátéve, hogy ezelőtt 20-30 évvel bizonyos - szabadföldi egynyári dísznövények - termeszthetők voltak, ma már ez elképzelhetetlen.

A folyószabályozások következtében egyes területek szárazsága egyre súlyosabbá válik, hiszen a talajvízszint drasztikus csökkenése mellett a rétegvíz kitermelése is tovább fokozza az aszály következményeit. A szakértők szerint elengedhetetlen, sőt életbevágó, hogy újragondoljuk vízgazdálkodásunkat, és ennek tükrében hozzunk meg új döntéseket. Ez különösen fontos a városok csapadékvíz-gazdálkodása szempontjából, ahol a burkolt felületekről elvezetett víz nem jut el a városi növényzethez, így az ökoszisztéma is veszélybe kerül.

Elengedhetetlen, hogy új megközelítéseket alkalmazzunk a meglévő gyakorlatainkban. Egy figyelemre méltó példa erre az esőkertek létrehozása, valamint a szivacsvárosok koncepciójának megvalósítása.

- jelentette ki Kisvarga Szilvia mosolyogva.

A várakozások szerint Budapest és más magyar városok hőmérséklete – hasonlóan a globális tendenciákhoz – folyamatosan emelkedni fog. Ennek hátterében több tényező áll: a klímaváltozás, a népesség növekedése, a zöldfelületek hiánya, a nagyfokú burkoltság és a légszennyezés. Egy kutató megállapítása szerint Budapest átlaghőmérséklete 1980-ban mindössze 8,8 Celsius-fok volt, 1990-re ez 10,6 Celsius-fokra emelkedett, míg 2000-re már 11,6 Celsius-fokot regisztráltak. Ez a növekedés 2023-ra 12,3 Celsius-fokra emelte az átlagot, ami jól tükrözi a felmelegedés trendjét a fővárosban.

A világ számos városa modern, gyakran formabontó, mégis környezettudatos módon próbál alkalmazkodni a globális felmelegedés folyamatához.

Néhány elemük már megtalálható nálunk is, de az tény, hogy Magyarországon a változtatás nem könnyű feladat. Az emberek általában ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, és gyakran hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy-egy kisebb változást elfogadjanak – jóval több időnek, mint amit a legtöbb európai országban tapasztalhatunk.

- állította a tájépítészeti szakember.

Az alternatív zöldfelületek világszerte egyre népszerűbbé válnak, és számos helyen már elterjedtek. E megoldások egyik fő mozgatórugója az volt, hogy a már beépített, burkolt területek zöldítése sok esetben lehetetlenné vált, így sürgősen új megoldásokra volt szükség. E megoldások közül a legelterjedtebbek közé tartoznak a zöldtetők, amelyek első példái a '70-es évek Németországában születtek. Azóta a zöldtetők nemcsak esztétikai, hanem környezeti előnyökkel is szolgálnak, hozzájárulva a városi ökoszisztémák fenntartásához.

Nálunk a legimpozánsabb irodaházak, mint például a Siemens központja, vagy a népszerű bevásárlóközpontok, mint a Westend, tetőin élvezhetjük a zöldtetők csodáit. A kutató hangsúlyozta, hogy több országban már léteznek olyan állami és helyi szabályozások, amelyek előírják, hogy egyes ingatlanok esetében kötelező a tetők zöldfelülettel való beültetése. Ezek az "üres" területek ideális, senkit sem zavaró helyet kínálnak a növények számára, miközben számos állatfajnak is menedéket nyújtanak.

Az Egyesült Államokban indult el az a figyelemreméltó trend, amely során a hatalmas, lapos tetőkön konyhakerteket hoznak létre, gyakran éttermek által fenntartva. Számos példa található arra, hogy az adott épületben működő éttermek friss zöldségei nem máshol, mint a ház tetején fejlődnek, így biztosítva a legjobb minőségű alapanyagokat közvetlenül az asztalukra.

A zöld épületek, amelyek közül talán a leghíresebb a milánói Metrobosco vagy a felhagyott ipari területek revitalizálása, mint az Egyesült Királyságbeli Eden Project, hatalmas turistalátványosságnak is számítanak, amellett, hogy nagymértékben növelik a város zöldfelületét - a településeknek érdemes lehetne például ebbe az irányba is növelni a városba érkező turisták számát.

A MATE kutatója úgy véli, érdemes olyan fajokat választani, telepíteni, amelyek bírják a jelenlegi klímát, a városi hatásokat. Hozzátette: a MATE Dísznövénytermesztési, Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportja kiemelt feladatának tekinti például az ilyen irányú növénynemesítést. Ilyen módon már rendelkeznek olyan CPVO oltalmat kapott növényfajtával, amely nagy fokú klímaellenállóságnak örvend.