Óriási kihívások elé nézünk, hiszen a hazai egészségügy átalakuláson megy keresztül.

Az Európai Egészségügyi Adattérre való átállással néhány éven belül megvalósul az Európai Unióban a határokon átívelő betegadatok megosztása, amivel nemcsak a uniós polgárok régiós ellátása válik egyszerűbbé, hanem az ebből induló kutatásokkal mindez valós életelőnnyel is járhat - hangzott el a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján, ahol szakértők kiemelték, hatalmas munkát kell elvégezni minden tagállamnak, hogy megfeleljenek az erről szóló márciusban megjelent uniós rendeletnek.

Az Európai Bizottság következő ciklusában kiemelt feladat lesz többek között egy európai Biotechnológiai terv elfogadása és a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendelet kidolgozása - ismertette Dr. Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája. A szakember rámutatott, hogy az uniós orvostechnikai eszközök szabályozását is átfogóan felül kell vizsgálni, különben ellehetetlenülhet az ágazat, amelynek 90 százalékát kis- és középvállalkozások alkotják.

A januárban publikált, a megelőzés, a felderítés és az elrettentés kérdéseit is érintő, a kórházak kiberbiztonságára vonatkozó cselekvési terv, amely a 2025-2026-os időszakra vonatkozik, komoly kihívás elé állítja a tagállamokat. E kihívás része az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) március 5-én életbe lépett rendeletének végrehajtása is. Ez a rendelet összesen 28 végrehajtási utasítást tartalmaz, amelyek az egészségügyi adatok elsődleges és másodlagos felhasználását szabályozzák. Az adatmegosztás kizárólag viszonossági alapon valósulhat meg, így különösen fontos, hogy minden tagállam maradéktalanul betartja a biztonsági előírásokat - hangsúlyozta a szakdiplomata.

A digitális átállás ütemterve feszes: 2026-ra fel kell állítani az adattér egységes keretrendszerét, 2029-től pedig már működnie kell a tagállamok közötti adatcserének, beleértve az elektronikus recepteket is. "Majd meg kell oldani, hogy az adatok másodlagosan is felhasználhatók legyenek, főleg ha a biogenetikai és életmódadatok is bekerülnek a rendszerbe, ugyanis 2031-től biztosítani kell mindezek kutathatóságát" - hangsúlyozta Kontor Csaba.

A szakember kiemelte, hogy 2035-től a harmadik országokkal való összekapcsolódást is meg kell valósítani. "Magyarország számára kedvező hír, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) már most nagyrészt megfelel az elsődleges adatfelhasználási követelményeknek, például az egészségügyi szakemberek betekintési joga és a páciensek adatkezelési jogosultsága tekintetében" - emelte ki.

Az adatgyűjtés és -felhasználás folyamata szigorú ellenőrzés alá fog kerülni: a kutatóknak előzetes kérelmet kell benyújtaniuk, míg a piaci szereplők csak díjazásért cserébe férhetnek hozzá az információkhoz. Ezen kívül kötelező utólagos beszámolót készíteniük arról, hogy miként használták fel az adatokat.

Dr. Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese öt kiemelkedő digitális megoldást ismertetett, amelyek már most is hozzájárulnak a betegellátás javításához, vagy a közeljövőben várhatóan még inkább támogatják majd azt.

A Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) esetében kifejtette, hogy a rendszerhez csatlakozók száma folyamatosan bővül, a kórházak kétharmada és több mint 6100 szakrendelés elérhető. Jelenleg 14 millió publikált időpont van, és az előjegyzések száma megközelíti az ötmilliót. A foglalást az intétményeken túl a 1812-es telefonszámon és az EgészségAblak applikáción keresztül is lehet intézni, amit akár lemondhat vagy módosíthat is a felhasználó.

A beteg kezében van legjobb helyen az előjegyzés, mivel az ellátás hatékonyságát jelentősen rontja a meg nem jelenések száma

- emelte ki. Ugyanakkor az intézmények aktivitása még nem éri el a kívánt szintet: jelenleg csupán a lehetséges időpontok 26 százaléka áll rendelkezésre, miközben a kitűzött cél 60 százalék lenne.

Az Ápolástámogató Rendszer (ÁTR) egy innovatív megoldás, amely lehetővé teszi az elektronikus ápolási dokumentáció rögzítését közvetlenül a betegágy mellett. Szondi hangsúlyozta, hogy az OKFŐ célja a papíralapú dokumentáció teljes körű kiváltása, mivel a digitálisan rögzített információk sokkal egyszerűbben nyomon követhetők és feldolgozhatók. A rendszer eddig már 26 millió ápolási tevékenység adatainak rögzítését tette lehetővé.

Az ÁTR keretében zajlik az elektronikus lázlap innovatív fejlesztése, amelyet jelen pillanatban négy intézmény egyes osztályain tesztelnek. Ez a korszerű rendszer nem csupán a klasszikus vitális paramétereket tartalmazza, hanem integrálja a gyógyszerelési adatokat, az ellátási eseményeket, valamint a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok eredményeit is. Ezzel a lépéssel jelentősen csökkenthetők a hagyományos papíralapú dokumentációval kapcsolatos problémák, mint például a nehezen olvasható kézírás vagy a félreérthető rövidítések.

A Védőnői Országos Informatikai Rendszer (VOIR) bevezetése 2023 novemberében vette kezdetét, és 2024 áprilisáig tartott. Ennek köszönhetően mára több mint 3000 védőnő egy közös, egységes dokumentációs rendszert alkalmaz. Ez a rendszer nem csupán a szakmai tevékenységek hatékony nyomon követését teszi lehetővé, hanem az ellátottak állapotának folyamatos figyelemmel kísérését is biztosítja.

Hamarosan, június 30-tól érkezik a PharmaMagic rendszer is, amely a kórházak gyógyszerrendelési és raktárkészlet-követési folyamatait egységesíti, jelentősen hozzájárulva a gazdálkodás hatékonyságához.

Láng Róbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa előadásában hangsúlyozta, hogy az OECD előrejelzései alapján Magyarországon a GDP-arányos egészségügyi kiadások, beleértve a magánszolgáltatókat is, 2040-re akár 11,8 százalékra emelkedhetnek a jelenlegi 9 százalékról. Ezzel szemben az Egyesült Államokban ez az arány tizenöt év múlva elérheti a 26 százalékot is.

A szakértő rámutatott, hogy a modern világban az összes adat 30%-a az egészségügyi szektorból származik. Ezen belül a kórházak évente körülbelül 50 petabájtnyi információt bocsátanak ki, miközben az egészségügyi adatok mennyisége évről évre 36%-kal növekszik.

Az adatok hatékony kihasználásának egyik legnagyobb kihívása a különböző országokban érvényes eltérő jogszabályok és a sokféle szabvány léte. Láng Róbert véleménye szerint célszerű lenne egy központi megvalósítási szervezet létrehozása, amely elősegítené az európai adattér keretrendszereinek harmonizálását. Szerinte nem minden tagállam rendelkezik a szükséges tudással és erőforrással ahhoz, hogy ezt önállóan megvalósítsa. Kiemelte, hogy az adatfelhasználási engedélyeknek közhasznú partnerségi megállapodáshoz kellene kötődniük, így a lakosság számára a kutatásokból származó előnyök, különösen az egészségügyi állapot és ellátás terén, biztosítottak lennének.

Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal közösségi szolgáltatások statisztikai főosztályának vezetője hangsúlyozta, hogy az egészségügyi adatokkal kapcsolatos elvárások jelentős változásokon mentek keresztül. „A felhasználók már nem a hosszadalmas elemzéseket keresik, hanem inkább naprakész, tömör adatokat és olyan modelleket, amelyek a jövőt számszerűsíthető hibahatárral képesek előrejelezni. Ezért elengedhetetlen, hogy átalakítsuk adatgyűjtési stratégiánkat” – nyilatkozta a főosztályvezető.

Az új egészségügyi adatgyűjtési stratégia négy adatkör három fejlesztési modulba történő integrálására épül, amiben nagy szerepe lesz az EESZT anonimizált adatvagyonának, ennek integrálása ugyanakkor nagy kihívást jelent. Hozzátette, a még gyerekcipőben járó prevencióra irányuló adatoknak egyre nagyobb szerepe lesz a jövőben. A főosztályvezető bejelentette, hogy 2025 őszén kezdődik az európai lakossági egészségfelmérés következő szakasza, amely fontos információkkal szolgál majd a lakosság egészségi állapotáról.

Miklós Dezső, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy intézetük olyan mesterséges intelligencia alapú megoldáson dolgozik, amely képes kiolvasni és elemezni a nem strukturált, PDF-dokumentumokban tárolt egészségügyi adatokat.

"A laboratóriumi vizsgálatok során jelenleg körülbelül 20 különböző sztenderd áll rendelkezésre, és a képi adatok is rendezetlen formában vannak. Először is szükséges ezeket a zűrzavart tisztázni, hogy az egységesített információkra építhessük fel a mesterséges intelligencia alapú elemző rendszert" - fejtette ki a szakértő.

A kutatók kiemelték, hogy egy pilotprogram keretein belül a szoftver már bizonyítottan eredményes volt a vastagbél- és prosztatadaganatok kiértékelésében. A cél egy olyan innovatív rendszer kialakítása, amely támogatja az orvosokat a betegellátás során hozott döntések meghozatalában - tette hozzá az érintett szakember. Miklós Dezső elmondta, hogy jelenleg egy hibrid ellátási modell van érvényben, amelyben a digitális adatrögzítés mellett a hagyományos papíralapú dokumentáció is szerepet játszik. "Az orvosok egyértelműen igénylik, hogy ne kelljen különböző anamnéziseket átnézniük, hanem egy összefoglaló képet kapjanak a képernyőn, illetve lehetőségük legyen például a vércukorértékek folyamatos nyomon követésére" - tette hozzá.