Kínában felfedeztek egy lenyűgöző, hatalmas becsapódási krátert, amely újabb izgalmas információkat nyújt a bolygónk történetének megértéséhez. Az ilyen geológiai képződmények nemcsak a múlt eseményeit idézik fel, hanem a Föld fejlődésére és a különböző t
Egy friss kutatás nyomán Dél-Kínában, egy dombos és erdős vidék rejtekében rátaláltak a bolygó legnagyobb, geológiai szempontból viszonylag fiatal becsapódási kráterére – számol be róla az IFLScience. A Csinlini-kráter rendkívüli jelentőséggel bírhat a tudósok számára, mivel segíthet feltárni, hogy az űrből érkező objektumok miként és mikor ütközhetnek a Földdel.
A képződmény átmérője 820 és 900 méter között változik, míg mélysége eléri a 90 métert.
Ezzel a felfedezéssel messze túlszárnyalja az eddigi legnagyobb "modern" krátert, amely a 300 méteres átmérőjével az oroszországi Macsa-kráterhez tartozik.
A modern terminológia ebben az esetben arra vonatkozik, hogy a formáció a holocén időszakban, a földtörténet legújabb szakaszában alakult ki. Ez az időszak az utolsó jégkorszak végén indult, körülbelül 11 700 évvel ezelőtt.
A kráter széle leginkább mállott gránitból és néhány apró gránitdarabból épül fel. A szakértők állítása szerint a mikroszerkezeti jellemzőkkel rendelkező kvarcszemcsék határozottan a becsapódásos eredetet jelzik.
Ming Cseng, a HPSTAR kutatóközpont munkatársa, a csapatának tagjaként hangsúlyozta, hogy ezek a különleges struktúrák az intenzív ütközések során keletkező lökéshullámok hatására jönnek létre. A kialakulásukhoz szükséges nyomás 10 és 35 gigapascal között változik, amit a földi geológiai folyamatok soha nem tudnak elérni.
Ahhoz képest, hogy a régióra rendszeres monszunok, erős esőzések és magas páratartalom jellemző, a helyszín rendkívül jó állapotú. Alaposabb megismeréséhez ugyanakkor rengeteg vizsgálatra lesz még szükség.
A Föld folyamatosan ki van téve az űrből érkező anyagok bombázásának, de a jelentős becsapódások viszonylag ritkán fordulnak elő. Az évmilliók során számos nagyobb objektum érkezett a bolygónkra, ám a geológiai folyamatok, az erózió, és más természetes hatások mára sok esetben jelentősen eltüntették ezeket a nyomokat.
A Csinlini-kráter éppen ezért rendkívül értékes a kutatók számára. Csen szerint a felfedezés azt mutatja, hogy a holocén alatt a kisebb becsapódások a véltnél gyakoribbak voltak.
